Második világháborús fogolykartonok online

A Magyar Nemzeti Levéltár legújabb adatbázisa 2021. február 25-től érhető el az AdatbázisokOnline felületén. A Szovjet táborok magyar foglyai adatbázis lehetővé teszi a családi elbeszélésekből megismert, vagy éppen soha nem hallott történetek felkutatását. Ismerje meg Ön is a hiteles adatokat szerettei sorsáról, kálváriájáról, haláláról és vegyen részt az adatok ellenőrzésében! A Szovjetunióba elhurcoltak gyűjtemény jelenlegBővebben: “Második világháborús fogolykartonok online”

Amiről kevesen tudnak: Babics József, a szürke eminenciás könyvgyűjteménye

Kicsivel több, mint 100 éve, 1919. december 7-én kelt levelében, ezekkel a szavakkal ajánlotta fel teljes könyvgyűjteményét Babics József a Magyar Történelmi Társulatnak: „Óhajtom, hogy az minél több könyv- és a történelmi tudományokat kedvelőnek s azzal foglalkozó szakférfinak álljon kellemes és hasznos szolgálatára, valamint, hogy egészében fönntartassék.” A felbecsülhetetlen értékű muzeális letét – pontosan 3331Bővebben: “Amiről kevesen tudnak: Babics József, a szürke eminenciás könyvgyűjteménye”

Őseink nyomában

2018. szeptember 15-én, szombaton a Kulturális Örökség Napjai alkalmából az Országos Levéltár nyitott kapukkal várja a látogatókat. Sokféle program lesz, melyek közül a családtörténeti tájékoztatóra szeretnénk ezúttal felhívni az érdeklődők figyelmét. Levéltárosi segítség családtörténeti kutatáshoz Ha érdekli családja származása, ha többet akar tudni őseiről, felmenőiről, levéltárosaink 2018. szeptember 15-én nyílt nap keretében tájékoztatják a BécsiBővebben: “Őseink nyomában”

Magyar huszárok Franciaországban

Könyv- és adatbázis ismertető Ki ne hallott volna a huszárokról? A 15–16. századi Magyarországon kialakult könnyűlovas fegyvernem katonája a törökellenes háborúk során tanúsított vitézségével lett Európa-szerte ismert. Sikereiken felbuzdulva, a Habsburg Birodalom után – a magyarok hathatós segítségével – több európai ország is felállította a maga huszárságát. Tudta például, hogy a francia Napkirály, XIV. LajosBővebben: “Magyar huszárok Franciaországban”

Család-fa(iskola)

Családtörténeti kutatás a levéltárban ♦ Kisvajkai és kőröshegyi Vajkay Ákos nyugalmazott levéltáros „nézegette, silabizálta a latin nyelvű adományozó leveleket … egy szempillantás és látta, hogy sarjadznak szét a különböző nemzetségek… élvezte a hivatását minden érzékével… itt élt, a múltban. És amint mások is jövendőmondóhoz járulnak, úgy zarándokoltak őhozzá sokáig, messze megyékből előkelő urak, kik múltjukatBővebben: “Család-fa(iskola)”

Search for Your (E)migrant Ancestors!

Hungarian emigrants at the turn of the 20th century   Before WWI, approximately 1.5 million Hungarian citizens emigrated to the “New World”, mainly to the United States of America. Unfortunately, the full reconstruction of the events is difficult due to the lack of sources. On the one hand, many people left the country without officialBővebben: “Search for Your (E)migrant Ancestors!”

Hol vannak a vitézek?

A Vitézi Rend levéltári forrásai A Vitézi Rend a két világháború közti Magyarország egyik fontos társadalmi szervezete volt. E bejegyzésben a Rend fennmaradt iratanyagára szeretnénk ráirányítani a figyelmet. Kihez forduljunk, ha vitézekre vonatkozó forrásokat keresünk? Hogyan kutatható az anyag? Milyen segédletek segítségével érdemes elkezdeni a kutatást? Mi az, ami interneten is megtalálható? Ezekre a kérdésekreBővebben: “Hol vannak a vitézek?”

Középkori családkutatás

Középkori családkutatás A történelmi segédtudományok közül a genealógia az egyik legismertebb és legnépszerűbb, nagy kihívások elé állítva mind a tudományos, mind az amatőr kutatókat. Bejegyzésünkben azoknak szeretnénk támpontokat adni kutatásaikhoz, akik időben egészen a középkorig jutottak családjuk eredetének, leszármazásának, esetleg történetének rekonstruálásával. ♦ A családkutatás hosszantartó és nagy türelmet, odafigyelést igénylő tevékenység, mely során azBővebben: “Középkori családkutatás”

Az Osztrák-Magyar Monarchia I. világháborús veszteséglistája

Levéltárunkat gyakran keresik meg olyan kutatók, akik az I. világháborúban elhunyt katonaősüket keresik. Az Országos Levéltár ugyan nem rendelkezik ilyen jellegű irategyüttessel, van egy tippünk hol nézhetnek utána kutatóink ezeknek az információknak. Az első világháború emlékévei és kutatóink megkeresései adják az aktualitását, hogy blogunkon felhívjuk a figyelmet egy térítésmentes online adatbázisra. ♦ Magyarország az I.Bővebben: “Az Osztrák-Magyar Monarchia I. világháborús veszteséglistája”

Mióta kopogtat a népszámlálási biztos?

A volt KSH Levéltára népszámlálási iratai a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) őrzésében A Központi Statisztikai Hivatalról a legtöbb embernek a népszámlálások jutnak eszébe. Ez nem véletlen, hiszen az 1871-ben létrehozott hivatal (Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal[1]) alapfeladata az ország társadalmi és gazdasági adatainak gyűjtése, feldolgozása és közzététele volt. A hivatal ezt aBővebben: “Mióta kopogtat a népszámlálási biztos?”

Kivándorló őseimet keresem!

Emigráló magyarok a 19–20. század fordulóján Az első világháború előtt megközelítőleg másfél millió magyar állampolgár vándorolt ki az „Újvilágba”, főként az Egyesült Államokba. Fontos kiemelni, hogy az események pontos rekonstruálása a forráshiány miatt akadályokba ütközik. Sokan a hatóságok tudta nélkül, útlevél és egyéb papírok nélkül hagyták el az országot. Az Országos Levéltár és a megyeiBővebben: “Kivándorló őseimet keresem!”

Konzulátusi anyakönyvek

Megakadt a családfakutatásban? Magyar állampolgár felmenője Belgrádban született, Isztambulban házasodott? Netán egy New York felé tartó hajón hunyt el, és nem tudja, hol találhat erre vonatkozó információkat? A megoldás az Országos Levéltár gyűjteménye – ezúttal nem az anyakönyvi adatbázis digitális képeit kell pörgetni –, ugyanis a konzulátusi anyakönyvek eredetiben kutathatók a Bécsi kapu téri kutatóteremben.Bővebben: “Konzulátusi anyakönyvek”

Egy elfeledett közösség nyomában – levéltári dokumentumok az örményekről

Egy elfeledett közösség nyomában – levéltári dokumentumok az örményekről  Kevesen tudják, hogy az örmény közösség milyen jelentős szerepet játszott Magyarország történetében. A kora újkorban bevándorolt, elsősorban Erdélyben megtelepedett, kereskedelemmel foglalkozó nemzetiség sokat hozzátett a „Tündérkert” sokszínű gazdasági és kulturális életéhez. E bejegyzéssel a 100 éve történt örmény tragédiára is emlékezünk. Gyűjteményünkben a középkortól a XX.Bővebben: “Egy elfeledett közösség nyomában – levéltári dokumentumok az örményekről”

Kataszteri térképek és iratok (1850–1916)

Kutassunk a telkünk után! Magyarországon az 1849. évi császári pátens rendelte a kataszteri felmérést, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a földadó megállapításához pontos adatokat szolgáltasson. Ugyanakkor a térképezés az állam területének minél jobb megismerését és a tudományokat is szolgálta. A kataszteri térkép tehát a vizsgált időszakban a földadó megállapításához végzett felmérések eredményeképpen készített, nagyBővebben: “Kataszteri térképek és iratok (1850–1916)”

Címereslevelek oázisa az Országos Levéltárban

A címereslevél-adatbázis, és ami mögötte van Van egy irattípus, amely messze a történeti kutatás megkezdése előtt, jogi és művészeti jelentőségénél fogva kiemelt érdeklődésre tartott számot. A címereslevelek, más néven armálisok (litterae armales) a mindenkori levéltárakban őrzött gyűjtemények sorában máig nagy népszerűségnek örvendenek és a leggyakrabban keresett iratok közé tartoznak. Magyarországon az Országos Levéltár őrzi aBővebben: “Címereslevelek oázisa az Országos Levéltárban”

Névcserék nyomában – Ki kicsoda valójában?

A névváltoztatások – névmagyarosítások kora  1890, Káposztafalva, Szepes vármegye, Osztrák-Magyar Monarchia Kukura István a Magyar Királyság egyik távoli szegletéből, Káposztafalváról levelet írt a Belügyminisztériumhoz, melyben panaszának adott kifejezést. A „Kukura” név környékükön, a Szepességben igen gyakorinak számított, a használata sok félreértésre adott okot. Éppen ezért kérte a Belügyminisztériumot, engedélyezzék nevének Keletire változtatását. Kérelmét – aBővebben: “Névcserék nyomában – Ki kicsoda valójában?”

Katona-Sorban

A katonaállítási lajstromok (1756–1918) kutatása Magyarországon a sorkatonaság (1715-2004) közel háromszáz éven keresztül állt fenn. Létezése valamilyen formában érinthetett tehát minden olyan családot, ahol fiúgyermek született. A megyei és a városi levéltárak anyagából tárgyi alapon kiválogatott Katonaállítási lajstromok elnevezésű mikrofilmgyűjtemény (évkör: 1756-1918) olyan családtörténeti szempontból is egyedülálló forrástípust testesít meg, melyet elsősorban haladó családfakutatóknak ajánlunk.Bővebben: “Katona-Sorban”