„Konstantinápoly Budapesten” fantázianévvel futott Gerster Kálmán egyik izgalmas, keleties atmoszférát megidéző, a millenniumi ünnepségekre készült projektje. Az épületegyüttes, amely a mai Lágymányos területén állt, egy szórakozónegyed volt: kávéházakkal, cukrászdákkal, hastáncosnőkkel – egyszóval lenyűgözte a pesti közönséget. Miért csődölt be akkor alig egy év után?
Hallgasd velünk az Aktakaland podcast legújabb adását Dr. Török Enikővel és Dr. Schmidt Anikó levéltárosokkal, akik elárulják a választ a fenti kérdésre, emellett a térkép-és tervtár kutatásához jól használható tudnivalókat adnak! Az adásban fény derül arra is, hogyan kapcsolják össze a múltat és a jelent a georeferált térképek, illetve miért csúfolták a Vigadót „kikristályosodott csárdásnak”. Szakértőinket ezúttal Szakács Annamária és Horváth Zita kérdezik.
Az 5 legfontosabb gondolat az adásból:
1. A levéltárban őrzött térképek és tervek igazán sokoldalúak, mondhatni multifunkcionálisak: egyszerre lehetnek lakásokban impozáns fali dekorációk, tudományos munkák fő forrásai és kiegészítő illusztrációi, család-és helytörténeti kutatások meghatározó darabjai vagy éppen építész- és kertészmérnökök inspirációi.
2. Az Országos Levéltár térképgyűjteményének darabjai leggyakrabban a 18–19. századból valók, a legkorábbi kéziratos térképei a 17. századból származnak, a nyomtatott térképek közül van 16. századi darab is. A gyűjtemény többsége kéziratos térkép. Fontos tudni róluk, hogy legtöbbször iratmellékletként keletkeztek, államigazgatási és közigazgatási szervek működése vagy családok birtokgazdálkodása során. Jó tanács, hogy értelmezésükhöz célszerű megkeresni a kapcsolódó eredeti iratot is.
3. A gyűjtemény neve becsapós, hiszen a térképek és tervek mellett iratok is találhatók ezek között a levéltári anyagok között: például a kataszteri iratok. Ugyanakkor a térkép-és tervtár anyagai között kuriózumként akvarellek, fényképek is találhatók.
4. A teljes gyűjtemény körülbelül egyharmada már online (Hungaricana, MAPIRE, ELP) is kutatható. A kataszteri térképek georeferált térképek, tehát a mai térképekkel szinkronizálhatóak. Ezt a töblettudást például remekül kihasználhatják a családkutatók a következőképpen: a kataszteri térképek parcellánként, telkenként ábrázolják az egyes településeket. A kutató a születési anyakönyvben talált házszám vagy helyrajzi szám alapján megkeresheti a telket és az előtte-utána logika alapján összevetheti a mai állapotokkal, utcaképpel.
5. Ritkán gyarapodik a gyűjtemény egy-egy aukción felbukkanó térképpel vagy tervvel, netán a sufni mélyéről előásott hagyatékkal, de van rá példa! Részletek az adásban!
Aktakaland 