A Vitézi Rend levéltári forrásai
A Vitézi Rend a két világháború közti Magyarország egyik fontos társadalmi szervezete volt. E bejegyzésben a Rend fennmaradt iratanyagára szeretnénk ráirányítani a figyelmet. Kihez forduljunk, ha vitézekre vonatkozó forrásokat keresünk? Hogyan kutatható az anyag? Milyen segédletek segítségével érdemes elkezdeni a kutatást? Mi az, ami interneten is megtalálható? Ezekre a kérdésekre keressük a választ, miközben nemcsak levéltári dokumentumokat és adatbázisokat, hanem nyomtatott kiadványokat is az olvasó figyelmébe ajánlunk.
♦
1920. március 1-jén a nemzetgyűlés Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választotta. Az ország államfőjeként egy „király nélküli királyság” élén a korábbi uralkodói jogkörök egy részét örökölte csupán. A kormányzó nemességet nem adományozhatott, azonban stratégiai célja volt a regnáló hatalomhoz lojális, konzervatív-keresztény társadalmi bázis megerősítése, az első világháborúban a magyar államért áldozatot hozók megjutalmazása, a kormányzói pozíció presztízsének emelése.
E gondolatiság hívta életre a Vitézi Rendet. 1920. szeptember 2-i, egri látogatásán a kormányzó így fogalmazott: „A faj nemesítése és a vitézi lelkület nevelésének célja késztetett a Vitézi Rend megalakítására, amely rend örökké őre lesz a nemzeti becsületnek”. (Budapesti Hírlap, 1920. szeptember 2.)
Bár a Vitézi Rend megalakításáról törvény és rendelet 1931-ig nem tett említést, 1920 augusztusában már miniszterelnökségi rendeletben (6650/1920. ME) olvashatunk a különleges jogi minősítésű ingatlanok, az ún. vitézi telkek adományozásának elrendeléséről, „a magyar állam védelmében kitűnt feddhetetlen honfiak részére, a haza el nem múló hálája jeléül”. (Az Országos Vitézi Szék , mint a vitézek közösségének irányítására létrehozott szerv belső döntése volt, hogy a felavatott vitézek szervezetét kezdettől fogva Vitézi Rendnek nevezték.)
A modern idők kényelme: kutatás az otthon melegéből
Az alábbiakban a Vitézi Rend iratanyagának ismertetésére koncentrálunk, hiszen a Rend történetét már megírták kollégáink. Bemutatjuk, milyen közgyűjteményeket érdemes felkeresni az érdeklődőknek, milyen segédletek segítségével kell elkezdeni a kutatást.
Kiemelten ajánlott a kutatásra a Vitézi Rend tagjait tartalmazó, magánkezdeményezésből létrehozott adatbázis. Az összesen 26 500 nevet tartalmazó adatbázis építéséhez a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, a Hadtörténelmi Levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára iratanyagát és további kiadványokat, tanulmányokat egyaránt felhasználtak. Vitézzé nyilvánított, avatott és várományos személyekre egyaránt kereshetünk benne.
A vitézek elsőszülött fiai várományosként örökölhették a telket és a címet. A vitézzé avatás jogával tehát Horthy a nemességadományozás királyi jogát kívánta pótolni.
A tiszti és legénységi vitézek között kizárólag névre lehet keresni, majd a „Mehet” mezőre kattintva olvashatók az alábbi információk: a vitéz neve (esetenként születési adatok és lakcíme), a sorolási szám és az irattári szám (utóbbi két szám az Országos Vitézi Szék korabeli nyilvántartására utal).
Az adatbázis készítői megjegyzik, hogy „a többszöri átszervezés sok esetben nehezen követhető nyilvántartást eredményezett, teljes körű rekonstruálása az irattár háború alatti megsemmisülése miatt szinte reménytelen”.
Jó hír azonban, hogy a vitézzé avatásoknak „hírértéke” volt a korban, így ha a fenti adatbázisban nem találjuk a keresett személyt, az egykorú sajtókiadványok, országos és megyei lapok is érdemesek a böngészésre. Jelentős mértékben felgyorsítja a kutatást, hogy ezekben a lapokban a hungaricana.hu, adtplus.arcanum.hu adatbázisoknak köszönhetően névre is kereshetünk.
Nézzünk egy példát!
Ha beütjük az Arcanum Digitális Tudománytár, az ADT+ keresőjébe a „szabó gyulát AND vitézzé avat*” keresési kifejezést, 2 találatot kapunk. A Budapesti Hírlap és a Pesti Napló cikke egyaránt említi Szabó Gyula tompai vezetőjegyző (Bács-Kiskun megye) 1933. januári vitézzé avatását.
Kis módosítással, a „szabó gyul* AND vitézzé avat* keresőszóval a hungaricana.hu oldalon 10 találatot kapunk, döntően az Egri Népújság és a Külügyi Közlöny cikkeit.
Érdemes tehát mind a két adatbázist kipróbálni!
Megjegyzés: Az adtplus.arcanum.hu a CO:OP-projekt (2015-2016) támogatásával, majd a levéltár EISZ-tagságával ingyenesen elérhető a hazai könyvtárak és levéltárak nagy részében. A teljes lista itt érhető el.
Milyen forrásokból építkezett az adatbázis?
1944 őszén a Vitézi Rend vezetőinek nagy része Nyugatra menekült a szovjet csapatok elől. Az iratanyag egy részét magukkal vihették, az Országos Vitézi Szék Várban található irattára nagyrészt megsemmisült.
Az Országos Levéltárban elérhető források
Mégsem tűnt el azonban minden, hiszen az avatási és telekadományozási okmányok hiteles másolatait az Országos Vitézi Szék 1925-től kezdve időről időre megőrzésre megküldte a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára jogelődjének.
Az iratanyag gerincét a legénységi állományú vitézek okmánymásolatai (6595 db) adják az 1921–1927 közti időszakból. Ezeket kezdetben a Lad SSS Litt. A-F jelzet alatt helyezték el, majd az N 109 törzsszám alá kerültek Vitézi Rend 1921–1944 címen. Ezeket az iratokat 2002-ben egyesítettük a P 1709 alatt őrzött Országos Vitézi Szék irataival, ugyanis a hiteles másolatoknak az Országos Vitézi Szék irattárában őrzött sorozata nem maradt fenn. (Sajnos a tisztek okmánymásolatainak hollétéről nincs tudomásunk.)
Az Országos Vitézi Szék iratai az 1960-as években kerültek be a levéltárba, és a P 1709 fond alatt találhatók 1–19. tételbe sorolva. A Vitézi Szék egykori irattárának töredékét tartalmazzák. A töredékes iratok döntően a vitézi telkekre vonatkoznak: telekfelajánlások adományozóktól, megyei vitézi székek jelentései a telek nélkül maradt vitézekről, stb.
Kuriózum a 17/d. tétel, amely az 1934-ben vitézzé avatottak névsorát tartalmazza.
A Vitézi Rend Örkényi Gazdaképző Iskolájára vonatkozó iratok az alapító, Pálóczi Horváth István ajándékaként kerültek levéltárunkba.
A Bécsi kapu téri kutatóteremben digitális másolatban kutatható A P 1709 20., 22. és 24. tételének anyaga (avatási és telekadományozási iratok, vitézi telkek felszerelésének leltármásolatai). A többi tétel korlátozás nélkül, eredetiben kutatható. Az egyesített P 1709 állagjegyzéke az MNL hivatalos levéltári nyilvántartó rendszerében, a ScopeQueryben érhető el.
A Hadtörténelmi Levéltár és az Országos Levéltár „közös” anyaga. A Vitézi Rend felszámolása
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 elején a fegyverszüneti egyezmény alapján elrendelte az Országos Vitézi Szék feloszlatását, amelyet a honvédelmi tárca felügyelete alá tartozó szervezet, az Országos Vitézi Szék Felszámoló Bizottsága végzett. A felszámolást az utolsó főkapitány, vitéz Pongrácz Pál vezényelte le. A munkát akadályozta, hogy a Vitézi Szék irattárának jelentős része az ostromkor elégett, másik részét a vezetői nyugatra szállították. A hiányzó adatok pótlására kérdőíveket küldtek szét, s a visszaküldés elmulasztása büntetőjogi következményeket vonhatott maga után.
Ettől kezdve a feloszlatással kapcsolatos feladatokat a honvédelmi miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó Vitézi Rend Vagyonjogi Gondnoksága látta el. A felszámolás egyik fontos feladata volt az adományozott telkek jogi helyzetének tisztázása, a telkeknek a tényleges tulajdonos nevére történő telekkönyvi bejegyzése.
Hol vannak az iratok?
Az Országos Vitézi Szék Felszámoló Bizottsága és a HM Vagyonjogi Gondnokság iratai 1997-től a Hadtörténelmi Levéltárban találhatók, amelyet addig az Országos Levéltár őrzött. A Vitézi Szék Felszámoló Bizottsága Hadtörténelmi Levéltárnak átadott iratanyagáról mikrofilm készült, amely a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára óbudai épületében kutatható mikrofilmen. Jelzete: MNL OL X 10341 (MF 48150-48177)
Az Országos Vitézi Szék Vagyonjogi Gondnoksága 1946–1949 között keletkezett iratainak nagy részét az Országos Levéltár átadta a Hadtörténelmi Levéltárnak (egy kisebb töredék kivételével, ami a P 1709 fond 16. tételében található). Az átadott iratok mikrofilmen kutathatók az Országos Levéltár óbudai kutatótermében. Jelzete: MNL OL X 10342 (MF 48177-18187)
További iratanyag a tiszti és legénységi kitüntetési javaslatok, melyek a Hadtörténelmi Levéltár anyagában találhatók. A Vitézi Rend egyes tagjaival kapcsolatban érdemes felkeresni az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárát is, ugyanis a szovjetizálódó Magyarországon a rend tagjai is a „gyanús” személyek közé tartoztak.
Nyomtatott források
A Vitézi Rend saját kiadványokat is megjelentetett, melyek a nagyobb közkönyvtárakban elérhetők. A legrészletesebb adatokat az 1927–1929 között kiadott Vitézek évkönyve őrzi, beleértve a születési adatokat (születés helye, ideje) rangot, beosztást, kitüntetéseket, foglalkozást, lakást és a Vitézi Rend levéltárának irattári számát. A várományosok neveit ellenben nem közli.
Az 1941-ben megjelent Vitézi rend története, szervezete és tagjainak névkönyve kiadvány csak a vitézek nevét és lakóhelyét említi.
Ezúton köszönöm Reisz T. Csabának és Szerényi Ildikónak a bejegyzés megírásában nyújtott segítségét.
A korábbi fondleírások felhasználásával a bejegyzést írta: Török Ádám
AJÁNLOTT IRODALOM (letölthető)
Aktakaland 