Minden, amit tudni szerettél volna a címereslevelekről
„Ez a fajta oklevéltípus azért érdekes sokak számára, mert a címereslevél által szereztek nemességet az egyes családok és ez nyitotta meg számukra az utat a közéletbe.” – mondja Avar Anton az Aktakaland Podcast 5. adásában, ez indokolja többek között a címereslevelek mindenkori magas presztízsét. Szakács Annamária és Horváth Zita levéltáros-művészettörténészek szerint is a levéltárakban őrzött gyűjtemények legszebb, legszínesebb és legismertebb darabjai a címereslevelek. Beszélgetésük során lehull a lepel arról a tekintélyes mértékű munkáról, amelyet az adatbázis építése igényelt, szó esik a címeres levelek családtörténeti, jogi, művészettörténeti jelentőségéről – és mindenről, amit a címereslevelekről dióhéjban tudni kell és tudni érdemes.
A legérdekesebb gondolatok a beszélgetésből:
- Európában az 1100-as évektől kezdtek használni címereket, az okleveles címeradományozás 1300 körül kezdődött el. Magyarországra a címeres nemeslevelek intézményét az Anjou-ház hozta be, az első címereslevél 1326-ban kelt és Károly Róberthez köthető. Ezen festett címer ekkor még nem volt. Európában az első városi címereslevelet Kassa városa kapta 1369-ben.
- Az Országos Levéltár és a megyei levéltárak gyűjteményeiben körülbelül 3200 eredeti címereslevél van, időkörük 1326-tól 1918-ig terjed. A címereslevelek az adományosaiknak örökérvényű jogot biztosítottak, de mára már elvesztették jogi jelentőségüket, 1947-ben megszüntették ezt a jogintézményt.
- A szakirodalom durván százezerre becsüli a valaha kiadott nemeslevelek számát. Ezért a gyűjtemény lassan, de folyamatosan bővülhet. Egyfelől bekerülhetnek lappangó címereslevelek a gyűjteménybe vásárlással, ajándékozással, vagy letétbe adással. Illetve a Magyar Nemzeti Levéltár különféle őrzési helyen lévő gyűjteményeiből is előkerülhetnek darabok, ugyanis egy-egy feltáratlan iratcsomóban, régen kinyitott dobozban felbukkanhatnak olyan címereslevelek, amik még nem szerepelnek a jegyzékben.
- Az első címereslevél, amelyen festett címer is található, 1405-ből való, Zsigmond királytól, amely egy szép darut ábrázol. Ezzel elkezdődött a címerfestménnyel is ellátott oklevelek kora.
- Tudni kell, hogy a címereslevélben legtöbbször nincsen leírva az az esemény, amivel a nemesi címet kiérdemelték. A kivétel erősíti a szabályt például szentgyörgyvölgyi Bakács Sandrin címereslevele, aki a mohácsi ütközetben tanúsított nemeslelkű tettével érdemelte ki az adományt. Címerében egy jelenet van lefestve: a földön fekszik egy ló, mögötte egy vitéz ül egy lovon, amelynek a kantárát fogja egy másik vitéz. A teljes sztori – vagyis a címerkép megfejtése − a podcastban hallható!
Aktakaland 