A törvény nyelve

Weres Balázs Magyar decretuma (1565) – A Tripartitum, félezer esztendős jogkönyvünk első magyar fordítása Írta: Ekler Péter PhD, Magyar Nemzeti Levéltár Levéltártudományi Szakkönyvtár Werbőczy István legendás „Hármaskönyve” latin nyelven készült. A jogkönyv magyar nyelvű fordítására az akkori társadalom részéről komoly igény mutatkozott, hiszen a törvény ismeretére a latinul nem értő embereknek is szüksége volt. Weres

Amiről kevesen tudnak: Babics József, a szürke eminenciás könyvgyűjteménye

Kicsivel több, mint 100 éve, 1919. december 7-én kelt levelében, ezekkel a szavakkal ajánlotta fel teljes könyvgyűjteményét Babics József a Magyar Történelmi Társulatnak: „Óhajtom, hogy az minél több könyv- és a történelmi tudományokat kedvelőnek s azzal foglalkozó szakférfinak álljon kellemes és hasznos szolgálatára, valamint, hogy egészében fönntartassék.” A felbecsülhetetlen értékű muzeális letét – pontosan 3331

A két legundokabb járvány a levéltárban: a pestis és a kolera

„A kolera (…) beterítette az egész keletet, mint egy fekete viharzóna, amely, mielőtt lecsapna, még egy ideig jelentőségteljesen várakozik.” (Péterfy Gergely: Kitömött barbár) ▪ A járványok sötét árnya mindig is rávetült az emberiség történetére. A középkortól a 18. századig a pestis, a „fekete halál” volt az uralkodó a halált hozó ragályok között. A legnagyobb pestisjárványban,

Kossuth Zsuzsanna, az első magyar főápolónő

A nemeknek a hadi betegápolásban játszott szerepében pont a szabadságharc hozott döntő változásokat. Szakképzett személyzetről ekkor még nem beszélhetünk, általában a csapatszolgálatra alkalmatlan férfiak közül kerültek ki az ápolók: gyenge fizikumúak, idősek, lábadozó betegek, esetenként még hadifoglyok is. ♦ A tábori kórházak betegeinek és sebesültjeinek a segélyezése céljából alakult meg 1849 elején Debrecenben a Nőegylet.

Élet az Instagram előtt

Fényképek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában ♦ A levéltárra gondolva középkori iratok, régi korok dokumentumai jutnak eszünkbe a térképek, tervek sokasága mellett. Azonban nem csak ilyen jellegű dokumentumok találhatók a díszes épület rejtett raktárainak polcain. A fényképállomány feltárása érdekében indult útjára 2016-ban az a projekt, melynek eredményeiről most beszámolunk. ♦ Rövid áttekintés 2015 végén

Magyar huszárok Franciaországban

Könyv- és adatbázis ismertető Ki ne hallott volna a huszárokról? A 15–16. századi Magyarországon kialakult könnyűlovas fegyvernem katonája a törökellenes háborúk során tanúsított vitézségével lett Európa-szerte ismert. Sikereiken felbuzdulva, a Habsburg Birodalom után – a magyarok hathatós segítségével – több európai ország is felállította a maga huszárságát. Tudta például, hogy a francia Napkirály, XIV. Lajos

Család-fa(iskola)

Családtörténeti kutatás a levéltárban ♦ Kisvajkai és kőröshegyi Vajkay Ákos nyugalmazott levéltáros „nézegette, silabizálta a latin nyelvű adományozó leveleket … egy szempillantás és látta, hogy sarjadznak szét a különböző nemzetségek… élvezte a hivatását minden érzékével… itt élt, a múltban. És amint mások is jövendőmondóhoz járulnak, úgy zarándokoltak őhozzá sokáig, messze megyékből előkelő urak, kik múltjukat

Mi minden van az Országos Levéltár Tervtárában?!

Tervtári tarkaságok: rajzok a bölcsőtől a koporsóig A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Tervtárának mintegy 11 000 digitális felvétele immár online is elérhető a Hungaricana közgyűjteményi portálon a „Térképek és építészeti tervek” kategóriában. A tervrajzok szkennelése jelenleg is tart az Állományvédelmi és Reprográfiai Osztály közreműködésével. A projektet a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. ♦ A Tervtár kialakulása

Székely források

Egyedülálló székely ábécé az Országos Levéltárban    A székely írás (más elnevezések szerint székely-magyar rovásírás) eredetéről, régiségéről több elmélet létezik napjainkban. Önt is érdekli ez a téma, de nem tudja, hol találhat eredeti, rovásírással készült iratokat? Nos, az Országos Levéltárban több százezer dokumentum található a régmúlt időkből, szívós és kitartó kutatómunkával a mi gyűjteményünkben is

Egy elfeledett közösség nyomában – levéltári dokumentumok az örményekről

Egy elfeledett közösség nyomában – levéltári dokumentumok az örményekről  Kevesen tudják, hogy az örmény közösség milyen jelentős szerepet játszott Magyarország történetében. A kora újkorban bevándorolt, elsősorban Erdélyben megtelepedett, kereskedelemmel foglalkozó nemzetiség sokat hozzátett a „Tündérkert” sokszínű gazdasági és kulturális életéhez. E bejegyzéssel a 100 éve történt örmény tragédiára is emlékezünk. Gyűjteményünkben a középkortól a XX.

Kataszteri térképek és iratok (1850–1916)

Kutassunk a telkünk után! Magyarországon az 1849. évi császári pátens rendelte a kataszteri felmérést, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a földadó megállapításához pontos adatokat szolgáltasson. Ugyanakkor a térképezés az állam területének minél jobb megismerését és a tudományokat is szolgálta. A kataszteri térkép tehát a vizsgált időszakban a földadó megállapításához végzett felmérések eredményeképpen készített, nagy

Címereslevelek oázisa az Országos Levéltárban

A címereslevél-adatbázis, és ami mögötte van Van egy irattípus, amely messze a történeti kutatás megkezdése előtt, jogi és művészeti jelentőségénél fogva kiemelt érdeklődésre tartott számot. A címereslevelek, más néven armálisok (litterae armales) a mindenkori levéltárakban őrzött gyűjtemények sorában máig nagy népszerűségnek örvendenek és a leggyakrabban keresett iratok közé tartoznak. Magyarországon az Országos Levéltár őrzi a

Gondűző borozgatás a levéltári iratok között

Szüretelés a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára gyűjteményeiben “A bor lényege az ember, aki termeszti a szőlőt, félti, gondozza, mint gyermekét, majd elérkezvén a várva-várt pillanathoz, kellő tisztelettel kóstolja az új termést.” (Hamvas Béla)  Amilyen áhítattal beszélt nagy filozófusunk a magyar borról, bortermelőkről, olyan lesújtóan vélekedett róluk Szekfű Gyula történész. Utóbbi szerint a magyar bortermelők

Szakácsok, szakácskönyvek és gourmetek a levéltárból

Levéltári kalandozások a gasztronómia világában Az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen nőtt a gasztronómia iránt érdeklődők száma. A médiumokban egyre több főzőműsort sugároznak, a könyvesboltok polcain a legkülönfélébb szakácskönyvek között válogathatunk. Ezzel egy időben kapott lendületet a tudományos szempontú gasztronómia-történeti kutatás is. Ehhez a szerteágazó, ugyanakkor izgalmasnak ígérkező kutatómunkához kívánunk útmutatást adni olyan levéltári irattípusok bemutatásával, amelyek

Névcserék nyomában – Ki kicsoda valójában?

A névváltoztatások – névmagyarosítások kora  1890, Káposztafalva, Szepes vármegye, Osztrák-Magyar Monarchia Kukura István a Magyar Királyság egyik távoli szegletéből, Káposztafalváról levelet írt a Belügyminisztériumhoz, melyben panaszának adott kifejezést. A „Kukura” név környékükön, a Szepességben igen gyakorinak számított, a használata sok félreértésre adott okot. Éppen ezért kérte a Belügyminisztériumot, engedélyezzék nevének Keletire változtatását. Kérelmét – a

„Lélektől lélekig” – Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) levéltára titkai

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet levéltára titkai A 2007-ben jogutód nélkül megszűnt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), pestiesen szólva „Lipót(mező), Hárshegy, Sárga Ház” és elődei ügye időről időre szakmai és politikai viták kereszttüzébe kerül, legutóbb a Margit hídnál történt combinós tragédia kapcsán. ♦ A II. Lipót magyar király és német-római császár (1790–1792) uralkodása

Katona-Sorban

A katonaállítási lajstromok (1756–1918) kutatása Magyarországon a sorkatonaság (1715-2004) közel háromszáz éven keresztül állt fenn. Létezése valamilyen formában érinthetett tehát minden olyan családot, ahol fiúgyermek született. A megyei és a városi levéltárak anyagából tárgyi alapon kiválogatott Katonaállítási lajstromok elnevezésű mikrofilmgyűjtemény (évkör: 1756-1918) olyan családtörténeti szempontból is egyedülálló forrástípust testesít meg, melyet elsősorban haladó családfakutatóknak ajánlunk.