Második világháborús fogolykartonok online

A Magyar Nemzeti Levéltár legújabb adatbázisa 2021. február 25-től érhető el az AdatbázisokOnline felületén. A Szovjet táborok magyar foglyai adatbázis lehetővé teszi a családi elbeszélésekből megismert, vagy éppen soha nem hallott történetek felkutatását. Ismerje meg Ön is a hiteles adatokat szerettei sorsáról, kálváriájáról, haláláról és vegyen részt az adatok ellenőrzésében! A Szovjetunióba elhurcoltak gyűjtemény jelenlegBővebben: “Második világháborús fogolykartonok online”

Oktatólapok – alapozó kurzusok diákoknak és tanároknak

A Magyar Nemzeti Levéltár honlapján „Oktatólapok” név alatt valódi kincsesbányát talál az arra kalandozó kutató. ♦ A honlap e csücskében a 20. századhoz kapcsolódó, azt összefoglaló, értelmező tanulmány(ok) mellett többszáz beszkennelt eredeti levéltári forrást, audiovizuális dokumentumokat, fotókat, plakátokat, térképeket, névlexikont és kronológiát találnak az itt böngészők az alábbi három nagy témakörben: Magyarok a Gulag ésBővebben: “Oktatólapok – alapozó kurzusok diákoknak és tanároknak”

Nicsak, ki beszél? – Orsós és kazettás hangszalagok adatbázisa

  A felvételek keletkezésének évköre: 1952–1989 ♦ Hallgasson bele az 1945 utáni Magyarország politikai életét meghatározó személyek, Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Biszku Béla és más kommunista politikusok beszédét megörökítő hangfelvételekbe! Ismerje meg visszaemlékezések alapján, hogyan látták egyesek a legújabb kori magyar történelem eseményeit.  ♦    Miről mesélnek a hangfelvételek? Az 1960-as és 70-esBővebben: “Nicsak, ki beszél? – Orsós és kazettás hangszalagok adatbázisa”

Életre kelt katonaállítási lajstromok

2017 februárjában hirdettük meg katonakereső játékunkat, a katonaállítási lajstromok adatbázisának online publikálása kapcsán. Célunk az iratok életre keltése volt kutatóink, olvasóink közreműködésével – régi fényképek, levelezőlapok és a katonaállítási bejegyzések segítségével szeretnénk emlékezni az első világháborúban harcoltakra és elesettekre. Alább, a szokásosnál kissé hosszabb bejegyzésünkben a sok beküldött kép közül válogattunk. A terjedelem ne ijesszeBővebben: “Életre kelt katonaállítási lajstromok”

Magyar huszárok Franciaországban

Könyv- és adatbázis ismertető Ki ne hallott volna a huszárokról? A 15–16. századi Magyarországon kialakult könnyűlovas fegyvernem katonája a törökellenes háborúk során tanúsított vitézségével lett Európa-szerte ismert. Sikereiken felbuzdulva, a Habsburg Birodalom után – a magyarok hathatós segítségével – több európai ország is felállította a maga huszárságát. Tudta például, hogy a francia Napkirály, XIV. LajosBővebben: “Magyar huszárok Franciaországban”

Online katonakereső

Olvasóink körében nagy az érdeklődés a katonaállításról szóló, Katona-Sorban című bejegyzésünk iránt. Az írás megjelenése óta a mikrofilmtekercsek digitalizálásra kerültek, amelyek így már kutathatók az adatbazisokonline.hu oldalon. A mintegy 435 ezer digitális képfájl online közzétételéről itt olvashatnak az érdeklődők.  ♦ JÁTÉK   A publikálás alkalmából játékra invitáljuk Önöket, 2017. április 30-ig! Várjuk az olvasóink általBővebben: “Online katonakereső”

Search for Your (E)migrant Ancestors!

Hungarian emigrants at the turn of the 20th century   Before WWI, approximately 1.5 million Hungarian citizens emigrated to the “New World”, mainly to the United States of America. Unfortunately, the full reconstruction of the events is difficult due to the lack of sources. On the one hand, many people left the country without officialBővebben: “Search for Your (E)migrant Ancestors!”

Az Osztrák-Magyar Monarchia I. világháborús veszteséglistája

Levéltárunkat gyakran keresik meg olyan kutatók, akik az I. világháborúban elhunyt katonaősüket keresik. Az Országos Levéltár ugyan nem rendelkezik ilyen jellegű irategyüttessel, van egy tippünk hol nézhetnek utána kutatóink ezeknek az információknak. Az első világháború emlékévei és kutatóink megkeresései adják az aktualitását, hogy blogunkon felhívjuk a figyelmet egy térítésmentes online adatbázisra. ♦ Magyarország az I.Bővebben: “Az Osztrák-Magyar Monarchia I. világháborús veszteséglistája”

Kataszteri térképek és iratok (1850–1916)

Kutassunk a telkünk után! Magyarországon az 1849. évi császári pátens rendelte a kataszteri felmérést, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a földadó megállapításához pontos adatokat szolgáltasson. Ugyanakkor a térképezés az állam területének minél jobb megismerését és a tudományokat is szolgálta. A kataszteri térkép tehát a vizsgált időszakban a földadó megállapításához végzett felmérések eredményeképpen készített, nagyBővebben: “Kataszteri térképek és iratok (1850–1916)”

Címereslevelek oázisa az Országos Levéltárban

A címereslevél-adatbázis, és ami mögötte van Van egy irattípus, amely messze a történeti kutatás megkezdése előtt, jogi és művészeti jelentőségénél fogva kiemelt érdeklődésre tartott számot. A címereslevelek, más néven armálisok (litterae armales) a mindenkori levéltárakban őrzött gyűjtemények sorában máig nagy népszerűségnek örvendenek és a leggyakrabban keresett iratok közé tartoznak. Magyarországon az Országos Levéltár őrzi aBővebben: “Címereslevelek oázisa az Országos Levéltárban”

Forrásvidék I.

Tippek és tanácsok a helytörténet-kutatáshoz I. Mindig is érdekelt annak a helynek a története, ahol reggelente ébredek, ahova életem mindennapjai kötnek. Tősgyökeres, városát szerető szentendreiként el sem tudom képzelni, hogy máshol, másokkal ez ne ugyanígy lenne. 2014-ben Magyarországon rajtam kívül minden reggel 9 877 364 állampolgár köszönti az új nap kezdetét valamelyik településen. A fővárosban közelBővebben: “Forrásvidék I.”

Forrásvidék II.

Vissza az első részhez  Tippek és tanácsok a helytörténet-kutatáshoz II. Helytörténeti bejegyzésem második része azoknak szól, akik az előzőeket folytatva tovább szeretnék mélyíteni kutatásukat, és ajánlom azoknak is, akik lakóhelyük történetének csak egy-egy részletére kíváncsiak. A legrégebbi források felkutatása különös örömet szerezhet, emellett – szinte kivétel nélkül – látványos, egyben szórakoztató élménnyel is kecsegtet. Az internet segítségévelBővebben: “Forrásvidék II.”

Katona-Sorban

A katonaállítási lajstromok (1756–1918) kutatása Magyarországon a sorkatonaság (1715-2004) közel háromszáz éven keresztül állt fenn. Létezése valamilyen formában érinthetett tehát minden olyan családot, ahol fiúgyermek született. A megyei és a városi levéltárak anyagából tárgyi alapon kiválogatott Katonaállítási lajstromok elnevezésű mikrofilmgyűjtemény (évkör: 1756-1918) olyan családtörténeti szempontból is egyedülálló forrástípust testesít meg, melyet elsősorban haladó családfakutatóknak ajánlunk.Bővebben: “Katona-Sorban”