Az igazság nem veszélyes: az “eredeti Drakula”

Nem ajánljuk ezt a bejegyzést szenzációvadász olvasóknak. Azokat kívánjuk megszólítani, akiket hajt a vágy, hogy a történelem kusza titkai közül egyet megismerjenek a „kegyetlen és igazságos” havasalföldi vajdáról.

Nyughatatlan királyok – Nagy utazások az itinerárium alkalmazásban

ITINERARIUM ALKALMAZÁS Mi az az ITINERÁRIUM? Az itinerárium egy-egy fontos személy utazásai során felkeresett földrajzi helyeknek az utókor kutatója által összeállított adattára (Horváth Richárd definíciója). A Magyar Nemzeti Levéltár adatvizualizációs alkalmazása öt uralkodó (négy király és egy kormányzó) Luxemburgi Zsigmond (1368-1437) Hunyadi János (1406-1456) I. (Hunyadi) Mátyás (1443-1490) Habsburg V. Károly (1500-1558) Habsburg II. József

Őseink nyomában

2018. szeptember 15-én, szombaton a Kulturális Örökség Napjai alkalmából az Országos Levéltár nyitott kapukkal várja a látogatókat. Sokféle program lesz, melyek közül a családtörténeti tájékoztatóra szeretnénk ezúttal felhívni az érdeklődők figyelmét. Levéltárosi segítség családtörténeti kutatáshoz Ha érdekli családja származása, ha többet akar tudni őseiről, felmenőiről, levéltárosaink 2018. szeptember 15-én nyílt nap keretében tájékoztatják a Bécsi

Család-fa(iskola)

Családtörténeti kutatás a levéltárban ♦ Kisvajkai és kőröshegyi Vajkay Ákos nyugalmazott levéltáros „nézegette, silabizálta a latin nyelvű adományozó leveleket … egy szempillantás és látta, hogy sarjadznak szét a különböző nemzetségek… élvezte a hivatását minden érzékével… itt élt, a múltban. És amint mások is jövendőmondóhoz járulnak, úgy zarándokoltak őhozzá sokáig, messze megyékből előkelő urak, kik múltjukat

Az Osztrák-Magyar Monarchia I. világháborús veszteséglistája

Levéltárunkat gyakran keresik meg olyan kutatók, akik az I. világháborúban elhunyt katonaősüket keresik. Az Országos Levéltár ugyan nem rendelkezik ilyen jellegű irategyüttessel, van egy tippünk hol nézhetnek utána kutatóink ezeknek az információknak. Az első világháború emlékévei és kutatóink megkeresései adják az aktualitását, hogy blogunkon felhívjuk a figyelmet egy térítésmentes online adatbázisra. ♦ Magyarország az I.

Kivándorló őseimet keresem!

Emigráló magyarok a 19–20. század fordulóján Az első világháború előtt megközelítőleg másfél millió magyar állampolgár vándorolt ki az „Újvilágba”, főként az Egyesült Államokba. Fontos kiemelni, hogy az események pontos rekonstruálása a forráshiány miatt akadályokba ütközik. Sokan a hatóságok tudta nélkül, útlevél és egyéb papírok nélkül hagyták el az országot. Az Országos Levéltár és a megyei

Egy elfeledett közösség nyomában – levéltári dokumentumok az örményekről

Egy elfeledett közösség nyomában – levéltári dokumentumok az örményekről  Kevesen tudják, hogy az örmény közösség milyen jelentős szerepet játszott Magyarország történetében. A kora újkorban bevándorolt, elsősorban Erdélyben megtelepedett, kereskedelemmel foglalkozó nemzetiség sokat hozzátett a „Tündérkert” sokszínű gazdasági és kulturális életéhez. E bejegyzéssel a 100 éve történt örmény tragédiára is emlékezünk. Gyűjteményünkben a középkortól a XX.

Címereslevelek oázisa az Országos Levéltárban

A címereslevél-adatbázis, és ami mögötte van Van egy irattípus, amely messze a történeti kutatás megkezdése előtt, jogi és művészeti jelentőségénél fogva kiemelt érdeklődésre tartott számot. A címereslevelek, más néven armálisok (litterae armales) a mindenkori levéltárakban őrzött gyűjtemények sorában máig nagy népszerűségnek örvendenek és a leggyakrabban keresett iratok közé tartoznak. Magyarországon az Országos Levéltár őrzi a

Névcserék nyomában – Ki kicsoda valójában?

A névváltoztatások – névmagyarosítások kora  1890, Káposztafalva, Szepes vármegye, Osztrák-Magyar Monarchia Kukura István a Magyar Királyság egyik távoli szegletéből, Káposztafalváról levelet írt a Belügyminisztériumhoz, melyben panaszának adott kifejezést. A „Kukura” név környékükön, a Szepességben igen gyakorinak számított, a használata sok félreértésre adott okot. Éppen ezért kérte a Belügyminisztériumot, engedélyezzék nevének Keletire változtatását. Kérelmét – a

Hat jótanács kezdőknek a levéltári kutatáshoz

Kutatás előtti tudnivalók Az Országos Levéltár – Magyarország legrégebb óta folyamatosan működő országos intézménye – 1756. évi alapítása óta gyűjti, őrzi és a kutatók rendelkezésére bocsátja az ország történelmére vonatkozó forrásokat. Mit gyűjtünk és mit nem? Az Országos Levéltár illetékességi körébe elsősorban az országos hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervek iratanyaga tartozik. A kiegyezés óta (1867) fennálló

Boszorkányok, betyárok és káromkodások

A levéltári iratok és a néprajz Ha a levéltári források mesélni tudnának… Mesélnének a 16–18. századi boszorkányüldözések ártatlan áldozatairól és a boszorkányperekben született elképesztő vallomásokról, pletykálkodókról és szélhámosokról, akikre a jog- és igazságszolgáltatás is felfigyelt, a 19. században tevékenykedő, de legkevésbé sem romantikus betyárokról, és regélnének korai nyelvrontóinkról, a káromkodókról is. Mert a levéltárban számtalan,

„Mire a falevelek lehullanak, győztes katonáim otthon lesznek.”

Az első világháború emlékezete nyomában 1914. június 28. Gavrilo Princip szerb nacionalista diák merényletet követett el a Szarajevóban tartózkodó Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse és felesége, Zsófia főhercegné ellen. A történések nagy vihart kavartak a Monarchián belül és kívül. Háborús hangulat lett úrrá egész Európán… 2014-ben emlékezünk az első világháború kitörésének 100. évfordulójára.