Tovább a tartalomra

Az igazság nem veszélyes: az “eredeti Drakula”

Az “eredeti Drakula”, vagyis Vlad Ţepeş (Karóbahúzó Vlad) alakja Antonio Bonfini történeti művében

Nem ajánljuk ezt a bejegyzést szenzációvadász olvasóknak. Azokat kívánjuk megszólítani, akiket hajt a vágy, hogy a történelem kusza titkai közül egyet megismerjenek a „kegyetlen és igazságos” havasalföldi vajdáról, akiről Bonfini ír A magyar történelem tizedei c. munkájában. A forrásközlés és az általunk felvonultatott adatok alapján Vladról − mai kifejezéssel élve − egy vérbeli (nem vérszívó) „hintapolitikus” képe rajzolódik ki, aki Mátyás király és a török szultán közötti lavírozásának köszönheti pályafutásának magaslatait és mélységeit.

Fotó: Lantos Zsuzsanna (MNL)

VÁGJUNK A KÖZEPÉBE: SZEREPLŐK, TÖRTÉNET ÉS A FORRÁS


SZEREPLŐK

  • Hunyadi János (1406-1456) és I. (Hunyadi) Mátyás (1443-1490)
  • Drakula (? – 1476). A szemelvényben a Dracula/Drakula néven szereplő személy, a később nagy hírnévre szert tett III. Vlad, azaz Vlad Ţepeş (Karóbahúzó Vlad) az 1430-as évek elején született. A források szerint 1456-tól állt Havasalföld élén. Bár hatalomba kerülését részben Hunyadi Jánosnak köszönhette, az első időkben még korántsem számított Mátyás megbízható szövetségesének. (Például uralkodása első hónapjaiban – saját érdekeit tekintve egyébként indokoltan – Nagyszebenre tört; később, 1460-ban a szászföldi Omlás (Amneş, Hamlesch) birtokon szabályos vérengzést rendezett.)
  • Radu cel Frumos (Szép Radu, Havasalföld fejedelme megszakításokkal: 1462-1475), Drakula testvéröccse
  • II. Hódító Mehmed, oszmán szultán (1451-1481)
  • Jan Jiskra (Giskra János), a Mátyás hűségére tért cseh származású híres-hírhedt hadvezér
  • Basarab Laiotă cel Bătrân (Öreg Basarab, Havasalföld fejedelme megszakításokkal: 1473-1477)

RÖVIDEN A TÖRTÉNET

Vlad Ţepeş 1456-ban jutott a havasalföldi trónra török támogatással, de 1459-ben szakított a törökkel és Mátyás oldalára állt. 1461 telén nagy hadjáratot vezetett a török ellen, amelynek során 38 ezer törököt mészároltatott le.

1462 nyarán II. Hódító Mehmed hadat vezetett Havasalföld ellen, és elérte, hogy Vlad testvéröccse, Radu cel Frumos kerüljön időlegesen a trónra. A két, magát egyszerre vajdának tartó testvér küzdelmében Hunyadi Mátyás, úgy tűnik, Radunak hitt. Radu igyekezett biztosítani Mátyást arról, hogy elfogadja a magyar fennhatóságot. Mátyás Radu melletti döntésében valószínűleg Vlad Ţepeş – törökkel kapcsolatos ellentmondásos – viselkedése is közrejátszhatott.

(Horváth Richárd: Hunyadi Mátyás és a Havasalföld, Világtörténet, 2010/3–4. sz. 4–6. l.)

Vlad Ţepeşt a Mátyás hűségére tért híres-hírhedt hadvezér, Jan Jiskra fogta el. Vladot a csekély és bizonytalan számú idevágó forrás értelmében ezek után Budán, esetleg Visegrádon őrizték. Élete utolsó évében (1476), amikor Mátyás(!) támogatásával visszatérhetett vajdaságába, a király unokatestvérét, Szilágyi Jusztinát vette feleségül. Házasságuk gyermektelen maradt. Nem sokáig állt a vajdaság élén. 1476 legvégén Basarab Laiotă cel Bătrân elűzött havasalföldi vajda török támogatással visszatért, elfogta Vladot, és kivégeztette.

(Horváth Richárd: Hunyadi Mátyás és a Havasalföld, Világtörténet, 2010/3–4. sz. 6–9. l.)


ÉS IME A FORRÁS BONFINITŐL [1]

Kulcsár Péter − a mű eredeti, latin nyelvű szövegéről készített − fordításában


Illusztrációk (sorrendben)
Fotó: Lantos Zsuzsanna (MNL)

1. Antonio Bonfini latin nyelvű történeti művének 1545-ben megjelent német fordítása: „Des Aller Mechtigsten Künigreichs inn Vngern warhafftige Chronick vnnd anzeigung …”  Bern–Bázel, 1545 (MNL OL Levéltártudományi Szakkönyvtár Y/5, fol. CCCLXXVIII rektó)

2. Tárgyfotó 4 Bonfini-kötetről
Az MNL OL Levéltártudományi Szakkönyvtára több Bonfini-nyomtatványt őriz. 
Megjelenési adataik és jelzetük: Bázel, 1568, B/3184; Pozsony, 1744, Fol/179; Pozsony, 1744, Fol/668; Lipcse, 1771, Fol/667. 

3. Tárgyfotó a nyitott könyvről, fametszetes képpel

4. Tárgyfotó a becsukott könyvről

ÉS AMI A TÖRTÉNET MÖGÖTT VAN: BONFINI A MAGYAR TÖRTÉNELEM TIZEDEI C. MŰVÉNEK BEMUTATÁSA

Bonfini sok-sok művét – önálló írásait és fordításait – kódexek és régi nyomtatványok hagyományozták ránk. Az Országos Levéltár Levéltártudományi Szakkönyvtára patinás régi Bonfini-kiadásokat őriz.

A szerző, Antonio Bonfini (1427–1503) élete és fő műve szorosan összefonódik a Magyar Királyság történetével. „Antonio Bonfini, vagy inkább – elvégre magyar nemes volt – Bonfini Antal 1427 vagy 1434 decemberében született a közép-itáliai Piceno tartományban” – írta a korszak avatott ismerője Kulcsár Péter az Itáliából hazánkba érkező humanista történetíróról.

ANTONIO BONFINI

BESZÉLGETÉS A SZÜZESSÉGRŐL ÉS A

HÁZASÉLET TISZTASÁGÁRÓL

(Symposion de Virginitate et Pudicitia

Coniugali) lapja

forrás: Országos Széchenyi Könyvtár


A messze földön ismert uralkodó, Mátyás király színe elé nem üres kézzel érkezett, a „Beszélgetés a szüzességről és a házasélet tisztaságáról” című művét készen hozta magával 1486-ban Mátyás udvarába és adta át Beatrix királynénak.

Bonfini Aktakalandunkban szereplő műve, a „Magyar történelem tizedei” („Rerum Ungaricarum decades”) grandiózus alkotás, és szerzője felbecsülhetetlen érdemeket szerzett vele a magyar történetírásban. A „Magyar történelem tizedei” fontos viszonyítási pont volt a következő évszázadokban is, az európai köztudatban és tudományos körökben hosszú időn át ez a mű szolgált forrásul a magyar történelem megismeréséhez.

Mátyás 1488-ban bízta meg Bonfinit a mű elkészítésével. A történeti munka folytatását II. Ulászló is fontosnak tartotta, és Bonfini megszakításokkal 1497-ig dolgozott rajta. Az opus II. Ulászló király uralkodása alatt készült el, amelyért az uralkodó 1492-ben nemesség-adományozásban részesítette.[2]


A reneszánsz humanisták a klasszikus ókort tartották mértékadó, követésre méltó korszaknak, mintának. Bonfini magyar története is az akaratlanul is utánzott ókori auktorok (például Livius nyelvén) latinul, a szerző „második anyanyelvén” szól hozzánk. Az elbeszélésbe szőtt csata-, ostrom- és épületleírások, az ókori történetírói munkák hangját, stílusát megidéző beszédek arról tanúskodnak, hogy Bonfini mestere volt a stílusnak (magyar „Livius”-nak is nevezték). Bonfini félszáz szerző, szerkesztő mintegy 60 művét használta forrásként a magyar történethez. Nyomtatásban a XVI. században jelent meg. Ugyanebben a században nem teljes német fordítása is kikerült a sajtó alól. Amint említettük, ebből a német változatból (1545) választottunk szemelvényt Aktakalandozásunkhoz.

Kulcsár Péternek köszönhetően teljes magyar fordításban is olvashatjuk a történeti munkát (Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei. Fordította Kulcsár Péter, Budapest, Balassi Kiadó, 1995. Könyvtárunkban 8/31473 jelzeten található.).

Aktakalandunk végén köszönetet mondunk Horváth Richárdnak a Vlad Ţepeş életére vonatkozó szíves szóbeli közlésekért; egyúttal szeretnénk felhívni a figyelmet a Világtörténet 2010/3–4. számára, ahol további Drakula-tárgyú írásokat lehet találni!

Írta: Ekler Péter PHD

A borítón szereplő kép forrása: Wikimedia Commons


[1] Bonfini beszámolóját a könyvtárunkban őrzött német nyelvű Bonfini-kiadás (1545) szövege alapján idézünk:

„… der künig ist über die Alpen zogen, den herren Draculam von den Türcken zuerledigen, dem er dann sein angeborne fründin und hass[?] zu einer gemahel geben. Da er nun dahin kommen ist Dracula von im inn Sibenbürgen gefangen, doch mag ich nit wüssen, [vass] was ursach das geschehen, den andern Draculam der vom Türcken zu einem verwalter im land verlassen, den hat er wider mengklichs verhoffen darinn bliben, und den gefangnen Draculam gen Ofen füren lassen, und zehen jar inn gefengknus gehalten. Man sagt das diser Dracula einer unerhörten grimmigkeit und gerechtigkeit gewesen […] den hat der künig Mathias inn sein vorige würd[i] und fryen stand gesetzt, doch ist er demnahe inn dem Türckischen krieg umbkommen, und sein houpt dem Machmet zu einer gaben geschickt. (III/10, Fol. CCCLXXVIII rektó-verzó)

[2] Mivel Bonfini politikai-katonai tisztséget nem viselt, ezért a „Magyarország világi archontológiája, 1458-1526” köteteiben (Budapest, 2017) nem találkozunk nevével.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt szereti: