Az „Ígéret Földjére” – magyar kivándorlás 1956-ban

A történelem folyamán többször előfordult, hogy a magyarok rövid idő alatt nagy számban elhagyták hazájukat. Az 1940-es évektől a háború, a zsidóüldözések, az újrarajzolt határok, a faji, vallási, nemzetiségi, politikai üldözések, vagy éppen anyagi megfontolások miatt kivándorolt magyarok sem lehettek könnyű helyzetben, mikor meghozták a döntést szülőhazájuk elhagyásáról. Bejegyzésünkkel a 60 évvel ezelőtti forradalom és

Középkori családkutatás

Középkori családkutatás A történelmi segédtudományok közül a genealógia az egyik legismertebb és legnépszerűbb, nagy kihívások elé állítva mind a tudományos, mind az amatőr kutatókat. Bejegyzésünkben azoknak szeretnénk támpontokat adni kutatásaikhoz, akik időben egészen a középkorig jutottak családjuk eredetének, leszármazásának, esetleg történetének rekonstruálásával. ♦ A családkutatás hosszantartó és nagy türelmet, odafigyelést igénylő tevékenység, mely során az

Kivándorló őseimet keresem!

Emigráló magyarok a 19–20. század fordulóján Az első világháború előtt megközelítőleg másfél millió magyar állampolgár vándorolt ki az „Újvilágba”, főként az Egyesült Államokba. Fontos kiemelni, hogy az események pontos rekonstruálása a forráshiány miatt akadályokba ütközik. Sokan a hatóságok tudta nélkül, útlevél és egyéb papírok nélkül hagyták el az országot. Az Országos Levéltár és a megyei

Egy elfeledett közösség nyomában – levéltári dokumentumok az örményekről

Egy elfeledett közösség nyomában – levéltári dokumentumok az örményekről  Kevesen tudják, hogy az örmény közösség milyen jelentős szerepet játszott Magyarország történetében. A kora újkorban bevándorolt, elsősorban Erdélyben megtelepedett, kereskedelemmel foglalkozó nemzetiség sokat hozzátett a „Tündérkert” sokszínű gazdasági és kulturális életéhez. E bejegyzéssel a 100 éve történt örmény tragédiára is emlékezünk. Gyűjteményünkben a középkortól a XX.

Kataszteri térképek és iratok (1850–1916)

Kutassunk a telkünk után! Magyarországon az 1849. évi császári pátens rendelte a kataszteri felmérést, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a földadó megállapításához pontos adatokat szolgáltasson. Ugyanakkor a térképezés az állam területének minél jobb megismerését és a tudományokat is szolgálta. A kataszteri térkép tehát a vizsgált időszakban a földadó megállapításához végzett felmérések eredményeképpen készített, nagy

Névcserék nyomában – Ki kicsoda valójában?

A névváltoztatások – névmagyarosítások kora  1890, Káposztafalva, Szepes vármegye, Osztrák-Magyar Monarchia Kukura István a Magyar Királyság egyik távoli szegletéből, Káposztafalváról levelet írt a Belügyminisztériumhoz, melyben panaszának adott kifejezést. A „Kukura” név környékükön, a Szepességben igen gyakorinak számított, a használata sok félreértésre adott okot. Éppen ezért kérte a Belügyminisztériumot, engedélyezzék nevének Keletire változtatását. Kérelmét – a