Az első világháború emlékezete nyomában
1914. június 28. Gavrilo Princip szerb nacionalista diák merényletet követett el a Szarajevóban tartózkodó Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse és felesége, Zsófia főhercegné ellen. A történések nagy vihart kavartak a Monarchián belül és kívül. Háborús hangulat lett úrrá egész Európán…
2014-ben emlékezünk az első világháború kitörésének 100. évfordulójára. Ebben az évben számos hazai és nemzetközi konferencia, tudományos ülés, workshop, és ami legfontosabb: megemlékezés zajlik a világban és Magyarországon. Talán oly sok, hogy számba sem tudjuk venni azokat. Jóllehet, az ominózus június 28-i, tehát a merénylet és a július 28-i, Szerbiának szóló hadüzenet évfordulói elmúltak, az ettől az időponttól kezdődő különböző háborús események évfordulói mind a mai napig, s biztosak lehetünk benne, még egy jó ideig a közérdeklődés és a kutatások középpontjában lesznek. Ezt megelőzendő a háborús események méltó és hiteles bemutatásának céljából, a megemlékezésre helyezve a fő hangsúlyt, a centenárium alkalmából Magyarország Kormánya külön emlékbizottságot is felállított (http://www.elsovilaghaboru.com).
Az első világháború történetének kutatása és a fronton elesett katonák emlékének ápolása szempontjából külön kiemelendő Töll László köszöntője, aki beszédében egy olyan online kutatói adatbázis létrehozásának elkészítését hangsúlyozza, amely tartalmazza a harcokban elesett katonák adatait, ezáltal segítve a hozzátartozókat katonaősük egyéni sorsának és nyughelyüknek a megismerésében. Az adatbázis elkészülésére a kutatóknak feltehetően még egy ideig várniuk kell. A harmadik kutatási irányt a hadisírok feltárása és ápolása jelenti Magyarországon és külföldön. A videó itt tekinthető meg.
A legtöbb, első világháborús hadtörténeti forrásemlék – gyűjtőköréből adódóan – természetesen a Hadtörténelmi Levéltárban található, de nemcsak itt. Nemzetközi viszonylatban is mindenképpen kiemelendő a Hadtörténeti Intézet és Levéltárnak az első világháború kapcsán végzett tudományos forrásfeltáró és feldolgozó kutatómunkája. A kerek évforduló alkalmából a kutatók munkájának megkönnyítése érdekében összegyűjtöttük azokat a kutatási szempontokat, forráslelőhelyeket, adatbázisokat, ahol támpontokat találhatunk. Azonban azt is láthatjuk, az itt bemutatott lehetőségek csak egy szűk csoportot alkotnak, hiszen nem beszéltünk még az Európán kívüli archívumok további rejtett kincseiről és az akár még asztalfiókokban lévő magánlevelezésekről.
1. Általános információk
A katonaősök kutatásához a HM HIM Hadtörténelmi Levéltáránál keresési űrlapot tudunk kitölteni, ahol a legfontosabb személyes adatok (családi és utónév, születési hely és idő, édesanyja neve) megadásával a levéltár munkatársai a keresett személyt feltehetően be tudják azonosítani. Mint minden kutatásánál, így a családtörténeti kutatásoknál, a minél több adat, minél nagyobb találati valószínűséget rejt. Ezért jó – feltéve, ha a családban megmaradtak eredeti dokumentumok –, ha minden információt, amely rendelkezésünkre áll a levéltár részére megadunk (pl. rendfokozat, csapattest).
2. Személyi kartonok
Jó tudni, hogy a Hadtörténelmi Levéltárban csak 1900-ban, vagy ez időpont előtt született, magyar hivatásos tisztek személyi anyagával rendelkeznek. A levéltár felhívja a figyelmet, hogy ezen személyek esetében az okmányok az esetek többségében 1908 és 1909 között lezárulnak és a katonai szolgálat végéig terjedő iratok a bécsi Kriegsarchivban találhatók.
3. Hadi kitüntetések
Fontos, hogy a háborúban szerzett hadi kitüntetések felterjesztési javaslatai mind a tiszti, mind a legénységi és tiszthelyettesi állomány esetében megtalálhatók a levéltárban, feltéve, ha a fent említett adatokat szintén meg tudjuk adni.
4. Vitézi Rend
A vitézi rendi tagsággal és a vitézzé avatással kapcsolatos dokumentumokra a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárban találhatunk információkat a P szekció 1709-es törzsszáma alatt. De tegyük hozzá, a Hadtörténelmi Levéltár rendelkezik egy adatbázissal, azonban itt csak az 1938-as határok között élt és vitézzé avatott személyeket találjuk, akik a számukra 1945-46-ban kiküldött kérdőíveket a Honvédelmi Minisztérium részére visszaküldték…
Nem a Vitézi Rendhez tartozik, de az Országos Levéltár állományába tartoznak a Külügyminisztériumi Levéltár hadifogoly iratai is, amely a K szekció 73-as törzsszám alatt a Bécsi kapu téri kutatóteremben kutatható.
5. Veszteségi kartonok
Döbbenetes tény, hogy a Hadtörténelmi Levéltárban őrzött I. világháborús veszteségi kartonokat az 1950-es években megsemmisítették! Ezért a magyar vonatkozású I. világháborús veszteségi adatok és hadifogsággal kapcsolatos források kutatásáért Bécsbe kell utaznunk, a már említett Kriegsarchivba. Ugyan a Hadtörténelmi Levéltár honlapján szerepelnek ide vonatkozó jegyzékek, de a honlap sajnos csak részben érhető el.
A Monarchia első világháborús veszteséglistáját (Verlustliste) korlátozott mennyiségben a RadixIndex adatbázisban is megtalálhatjuk.
A bécsi katonai levéltárban végzendő kutatásokkal és az iratanyag tartalmával kapcsolatban kutatói szemmel hasznos lehet az alábbi irodalom is:
- Broucek, Peter: A bécsi Hadilevéltár és a magyar történelemmel kapcsolatos forrásai. In: Hadtörténeti Közlemények, (1990) 118–153.
- Elmer Sándor: A bécsi hadilevéltár. In: Levéltári Közlemények, (1939) 37–49.
A sort tovább lehetne folytatni, hiszen más levéltárak is végeznek az I. világháborúval kapcsolatos tudományos kutatói adatbázis létrehozására irányuló feltáró munkát. Ezek közül kiemelendő a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár adatgyűjtése, a „Magyarok a Szovjetunióban” elnevezésű projekt, amely célul tűzte ki az első világháború idején orosz hadifogságba került (hazatért, vagy Oroszországban elhunyt) személyek írásos emlékeinek az összegyűjtést. Aki az első világháború időszakának sajtóhírei után érdeklődik, annak figyelmébe ajánljuk az Arcanum Adatbázis Kft. által digitalizált korabeli sajtótermékek ingyenesen és előfizetés útján elérhető felvételeit.
E rövid áttekintés után láthatjuk, hogy egyelőre, aki első világháborúval kapcsolatos témát kíván kutatni, jelenleg még több levéltárban kell meg fordulnia. Mi, kutatók, csak remélhetjük, hogy egy szép napon egy, a levéltárak közötti együttműködés keretében megvalósuló komplex kutatói adatbázishoz férhetünk hozzá. Talán elképzelhető, hogy ez nem is a „Nagy Háború” centenáriumi évében valósul meg. Reményteljes próbálkozások tehát vannak, addig is marad számunkra a kutatás, de mindenekelőtt az elesett bakák emléke előtti tisztelgés.
A témával kapcsolatos további érdekességek A Nagy Háború blogon olvashatók.
A blogbejegyzést írta: Kiss András
Aktakaland 
“„Mire a falevelek lehullanak, győztes katonáim otthon lesznek.”” bejegyzéshez 2 hozzászólás