Második világháborús fogolykartonok online

A Magyar Nemzeti Levéltár legújabb adatbázisa 2021. február 25-től érhető el az AdatbázisokOnline felületén. A Szovjet táborok magyar foglyai adatbázis lehetővé teszi a családi elbeszélésekből megismert, vagy éppen soha nem hallott történetek felkutatását. Ismerje meg Ön is a hiteles adatokat szerettei sorsáról, kálváriájáról, haláláról és vegyen részt az adatok ellenőrzésében! A Szovjetunióba elhurcoltak gyűjtemény jelenlegBővebben: “Második világháborús fogolykartonok online”

Amiről kevesen tudnak: Babics József, a szürke eminenciás könyvgyűjteménye

Kicsivel több, mint 100 éve, 1919. december 7-én kelt levelében, ezekkel a szavakkal ajánlotta fel teljes könyvgyűjteményét Babics József a Magyar Történelmi Társulatnak: „Óhajtom, hogy az minél több könyv- és a történelmi tudományokat kedvelőnek s azzal foglalkozó szakférfinak álljon kellemes és hasznos szolgálatára, valamint, hogy egészében fönntartassék.” A felbecsülhetetlen értékű muzeális letét – pontosan 3331Bővebben: “Amiről kevesen tudnak: Babics József, a szürke eminenciás könyvgyűjteménye”

Nicsak, ki beszél? – Orsós és kazettás hangszalagok adatbázisa

  A felvételek keletkezésének évköre: 1952–1989 ♦ Hallgasson bele az 1945 utáni Magyarország politikai életét meghatározó személyek, Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Biszku Béla és más kommunista politikusok beszédét megörökítő hangfelvételekbe! Ismerje meg visszaemlékezések alapján, hogyan látták egyesek a legújabb kori magyar történelem eseményeit.  ♦    Miről mesélnek a hangfelvételek? Az 1960-as és 70-esBővebben: “Nicsak, ki beszél? – Orsós és kazettás hangszalagok adatbázisa”

Kezeket fel! – Fegyvergyárak iratai

Fegyvergyárak iratai a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (MNL OL) ♦ A 19. század közepétől az ipari forradalom a fegyvergyártásban is hatalmas fejlődést indított el, elsősorban a lőfegyverek, a pisztolyok, puskák és géppuskák terén. Blogbejegyzésünkkel célunk ráirányítani a figyelmet az MNL OL Gazdasági Levéltári Főosztálya irataira, melyek között kézi (gyalogsági) fegyverekkel kapcsolatos dokumentáció és fényképanyagBővebben: “Kezeket fel! – Fegyvergyárak iratai”

Életre kelt katonaállítási lajstromok

2017 februárjában hirdettük meg katonakereső játékunkat, a katonaállítási lajstromok adatbázisának online publikálása kapcsán. Célunk az iratok életre keltése volt kutatóink, olvasóink közreműködésével – régi fényképek, levelezőlapok és a katonaállítási bejegyzések segítségével szeretnénk emlékezni az első világháborúban harcoltakra és elesettekre. Alább, a szokásosnál kissé hosszabb bejegyzésünkben a sok beküldött kép közül válogattunk. A terjedelem ne ijesszeBővebben: “Életre kelt katonaállítási lajstromok”

Search for Your (E)migrant Ancestors!

Hungarian emigrants at the turn of the 20th century   Before WWI, approximately 1.5 million Hungarian citizens emigrated to the “New World”, mainly to the United States of America. Unfortunately, the full reconstruction of the events is difficult due to the lack of sources. On the one hand, many people left the country without officialBővebben: “Search for Your (E)migrant Ancestors!”

Mi minden van az Országos Levéltár Tervtárában?!

Tervtári tarkaságok: rajzok a bölcsőtől a koporsóig A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Tervtárának mintegy 11 000 digitális felvétele immár online is elérhető a Hungaricana közgyűjteményi portálon a „Térképek és építészeti tervek” kategóriában. A tervrajzok szkennelése jelenleg is tart az Állományvédelmi és Reprográfiai Osztály közreműködésével. A projektet a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. ♦ A Tervtár kialakulásaBővebben: “Mi minden van az Országos Levéltár Tervtárában?!”

Az „Ígéret Földjére” – magyar kivándorlás 1956-ban

A történelem folyamán többször előfordult, hogy a magyarok rövid idő alatt nagy számban elhagyták hazájukat. Az 1940-es évektől a háború, a zsidóüldözések, az újrarajzolt határok, a faji, vallási, nemzetiségi, politikai üldözések, vagy éppen anyagi megfontolások miatt kivándorolt magyarok sem lehettek könnyű helyzetben, mikor meghozták a döntést szülőhazájuk elhagyásáról. Bejegyzésünkkel a 60 évvel ezelőtti forradalom ésBővebben: “Az „Ígéret Földjére” – magyar kivándorlás 1956-ban”

Atomenergia és kutatás

A Paksi Atomerőmű „Levéltára” Az atomenergia kifejezés hallatán gyakran Paksra és a város határában elterülő egyetlen magyarországi atomerőműre gondolunk. A villamosenergia jelentősége igazán akkor szembetűnő számunkra, amikor elektronikus készülékeink rövidebb-hosszabb ideig áram nélkül maradnak. Ahhoz, hogy az energia otthonainkban áram formájában is felhasználható legyen, a termeléstől a felhasználókig hosszú út vezet. Blogbejegyzésünkben szeretnénk felhívni aBővebben: “Atomenergia és kutatás”

Hol vannak a vitézek?

A Vitézi Rend levéltári forrásai A Vitézi Rend a két világháború közti Magyarország egyik fontos társadalmi szervezete volt. E bejegyzésben a Rend fennmaradt iratanyagára szeretnénk ráirányítani a figyelmet. Kihez forduljunk, ha vitézekre vonatkozó forrásokat keresünk? Hogyan kutatható az anyag? Milyen segédletek segítségével érdemes elkezdeni a kutatást? Mi az, ami interneten is megtalálható? Ezekre a kérdésekreBővebben: “Hol vannak a vitézek?”

Az Osztrák-Magyar Monarchia I. világháborús veszteséglistája

Levéltárunkat gyakran keresik meg olyan kutatók, akik az I. világháborúban elhunyt katonaősüket keresik. Az Országos Levéltár ugyan nem rendelkezik ilyen jellegű irategyüttessel, van egy tippünk hol nézhetnek utána kutatóink ezeknek az információknak. Az első világháború emlékévei és kutatóink megkeresései adják az aktualitását, hogy blogunkon felhívjuk a figyelmet egy térítésmentes online adatbázisra. ♦ Magyarország az I.Bővebben: “Az Osztrák-Magyar Monarchia I. világháborús veszteséglistája”

Hadigondozás

A hadigondozás levéltári iratai 2015. július 4-étől lépett hatályba a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása. Ennek legfontosabb – a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárát (MNL OL) érintő – része, a volt hadiárva, hadigondozott családtag és a volt hadigyámolt járadékára vonatkozik. Nézzük meg, miről is van itt szó pontosan! ♦ A törvény szerint azBővebben: “Hadigondozás”

Mióta kopogtat a népszámlálási biztos?

A volt KSH Levéltára népszámlálási iratai a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) őrzésében A Központi Statisztikai Hivatalról a legtöbb embernek a népszámlálások jutnak eszébe. Ez nem véletlen, hiszen az 1871-ben létrehozott hivatal (Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal[1]) alapfeladata az ország társadalmi és gazdasági adatainak gyűjtése, feldolgozása és közzététele volt. A hivatal ezt aBővebben: “Mióta kopogtat a népszámlálási biztos?”

Kivándorló őseimet keresem!

Emigráló magyarok a 19–20. század fordulóján Az első világháború előtt megközelítőleg másfél millió magyar állampolgár vándorolt ki az „Újvilágba”, főként az Egyesült Államokba. Fontos kiemelni, hogy az események pontos rekonstruálása a forráshiány miatt akadályokba ütközik. Sokan a hatóságok tudta nélkül, útlevél és egyéb papírok nélkül hagyták el az országot. Az Országos Levéltár és a megyeiBővebben: “Kivándorló őseimet keresem!”

Konzulátusi anyakönyvek

Megakadt a családfakutatásban? Magyar állampolgár felmenője Belgrádban született, Isztambulban házasodott? Netán egy New York felé tartó hajón hunyt el, és nem tudja, hol találhat erre vonatkozó információkat? A megoldás az Országos Levéltár gyűjteménye – ezúttal nem az anyakönyvi adatbázis digitális képeit kell pörgetni –, ugyanis a konzulátusi anyakönyvek eredetiben kutathatók a Bécsi kapu téri kutatóteremben.Bővebben: “Konzulátusi anyakönyvek”

Egy elfeledett közösség nyomában – levéltári dokumentumok az örményekről

Egy elfeledett közösség nyomában – levéltári dokumentumok az örményekről  Kevesen tudják, hogy az örmény közösség milyen jelentős szerepet játszott Magyarország történetében. A kora újkorban bevándorolt, elsősorban Erdélyben megtelepedett, kereskedelemmel foglalkozó nemzetiség sokat hozzátett a „Tündérkert” sokszínű gazdasági és kulturális életéhez. E bejegyzéssel a 100 éve történt örmény tragédiára is emlékezünk. Gyűjteményünkben a középkortól a XX.Bővebben: “Egy elfeledett közösség nyomában – levéltári dokumentumok az örményekről”

Kataszteri térképek és iratok (1850–1916)

Kutassunk a telkünk után! Magyarországon az 1849. évi császári pátens rendelte a kataszteri felmérést, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a földadó megállapításához pontos adatokat szolgáltasson. Ugyanakkor a térképezés az állam területének minél jobb megismerését és a tudományokat is szolgálta. A kataszteri térkép tehát a vizsgált időszakban a földadó megállapításához végzett felmérések eredményeképpen készített, nagyBővebben: “Kataszteri térképek és iratok (1850–1916)”