Aktakaland Podcast 5.

Minden, amit tudni szerettél volna a címereslevelekről „Ez a fajta oklevéltípus azért érdekes sokak számára, mert a címereslevél által szereztek nemességet az egyes családok és ez nyitotta meg számukra az utat a közéletbe.” – mondja Avar Anton az Aktakaland Podcast 5. adásában, ez indokolja többek között a címereslevelek mindenkori magas presztízsét. Szakács Annamária és HorváthBővebben: “Aktakaland Podcast 5.”

Aktakaland Podcast 4.

Az Országos Levéltár Gazdasági Levéltára olyan vállalatok iratait őrzi, mint a MÁV, az IKARUSZ, a MALÉV vagy a nagy múltú és tekintélyes Magyar Nemzeti Bank, de itt őrzik az 1945 utáni gazdasági kormányszervek nem kevésbé izgalmas iratait is. Ha első hallásra azt gondolod, hogy ennek az osztálynak a gyűjteménye csak a gazdaságtörténészeket érdekelheti, akkor érdemesBővebben: “Aktakaland Podcast 4.”

Aktakaland Podcast 2.

Heti adásunkban egy érzékeny és sokakat érintő témáról beszélgetünk: a második világháborút követő szovjet kényszermunkatáborokba történt hadifoglyok és civilek tömeges elhurcolásáról. A Magyar Nemzeti Levéltár 2021. február 25-én tette közzé az adatbazisokonline.hu oldalon a Szovjet táborok magyar hadifoglyai adatbázist, mely több mint 650 ezer civil és katona adatait tartalmazza. Szakács Annamária és Komlósi-Gera Zsófia levéltárosokBővebben: “Aktakaland Podcast 2.”

A törvény nyelve

Weres Balázs Magyar decretuma (1565) – A Tripartitum, félezer esztendős jogkönyvünk első magyar fordítása Írta: Ekler Péter PhD, Magyar Nemzeti Levéltár Levéltártudományi Szakkönyvtár Werbőczy István legendás „Hármaskönyve” latin nyelven készült. A jogkönyv magyar nyelvű fordítására az akkori társadalom részéről komoly igény mutatkozott, hiszen a törvény ismeretére a latinul nem értő embereknek is szüksége volt. WeresBővebben: “A törvény nyelve”

Az igazság nem veszélyes: az “eredeti Drakula”

Nem ajánljuk ezt a bejegyzést szenzációvadász olvasóknak. Azokat kívánjuk megszólítani, akiket hajt a vágy, hogy a történelem kusza titkai közül egyet megismerjenek a „kegyetlen és igazságos” havasalföldi vajdáról.

Második világháborús fogolykartonok online

A Magyar Nemzeti Levéltár legújabb adatbázisa 2021. február 25-től érhető el az AdatbázisokOnline felületén. A Szovjet táborok magyar foglyai adatbázis lehetővé teszi a családi elbeszélésekből megismert, vagy éppen soha nem hallott történetek felkutatását. Ismerje meg Ön is a hiteles adatokat szerettei sorsáról, kálváriájáról, haláláról és vegyen részt az adatok ellenőrzésében! A Szovjetunióba elhurcoltak gyűjtemény jelenlegBővebben: “Második világháborús fogolykartonok online”

Nyughatatlan királyok – Nagy utazások az itinerárium alkalmazásban

ITINERARIUM ALKALMAZÁS Mi az az ITINERÁRIUM? Az itinerárium egy-egy fontos személy utazásai során felkeresett földrajzi helyeknek az utókor kutatója által összeállított adattára (Horváth Richárd definíciója). A Magyar Nemzeti Levéltár adatvizualizációs alkalmazása öt uralkodó (négy király és egy kormányzó) Luxemburgi Zsigmond (1368-1437) Hunyadi János (1406-1456) I. (Hunyadi) Mátyás (1443-1490) Habsburg V. Károly (1500-1558) Habsburg II. JózsefBővebben: “Nyughatatlan királyok – Nagy utazások az itinerárium alkalmazásban”

Amiről kevesen tudnak: Babics József, a szürke eminenciás könyvgyűjteménye

Kicsivel több, mint 100 éve, 1919. december 7-én kelt levelében, ezekkel a szavakkal ajánlotta fel teljes könyvgyűjteményét Babics József a Magyar Történelmi Társulatnak: „Óhajtom, hogy az minél több könyv- és a történelmi tudományokat kedvelőnek s azzal foglalkozó szakférfinak álljon kellemes és hasznos szolgálatára, valamint, hogy egészében fönntartassék.” A felbecsülhetetlen értékű muzeális letét – pontosan 3331Bővebben: “Amiről kevesen tudnak: Babics József, a szürke eminenciás könyvgyűjteménye”

A két legundokabb járvány a levéltárban: a pestis és a kolera

„A kolera (…) beterítette az egész keletet, mint egy fekete viharzóna, amely, mielőtt lecsapna, még egy ideig jelentőségteljesen várakozik.” (Péterfy Gergely: Kitömött barbár) ▪ A járványok sötét árnya mindig is rávetült az emberiség történetére. A középkortól a 18. századig a pestis, a „fekete halál” volt az uralkodó a halált hozó ragályok között. A legnagyobb pestisjárványban,Bővebben: “A két legundokabb járvány a levéltárban: a pestis és a kolera”

Kossuth Zsuzsanna, az első magyar főápolónő

A nemeknek a hadi betegápolásban játszott szerepében pont a szabadságharc hozott döntő változásokat. Szakképzett személyzetről ekkor még nem beszélhetünk, általában a csapatszolgálatra alkalmatlan férfiak közül kerültek ki az ápolók: gyenge fizikumúak, idősek, lábadozó betegek, esetenként még hadifoglyok is. ♦ A tábori kórházak betegeinek és sebesültjeinek a segélyezése céljából alakult meg 1849 elején Debrecenben a Nőegylet.Bővebben: “Kossuth Zsuzsanna, az első magyar főápolónő”

Nicsak, ki beszél? – Orsós és kazettás hangszalagok adatbázisa

  A felvételek keletkezésének évköre: 1952–1989 ♦ Hallgasson bele az 1945 utáni Magyarország politikai életét meghatározó személyek, Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Biszku Béla és más kommunista politikusok beszédét megörökítő hangfelvételekbe! Ismerje meg visszaemlékezések alapján, hogyan látták egyesek a legújabb kori magyar történelem eseményeit.  ♦    Miről mesélnek a hangfelvételek? Az 1960-as és 70-esBővebben: “Nicsak, ki beszél? – Orsós és kazettás hangszalagok adatbázisa”

Kezeket fel! – Fegyvergyárak iratai

Fegyvergyárak iratai a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (MNL OL) ♦ A 19. század közepétől az ipari forradalom a fegyvergyártásban is hatalmas fejlődést indított el, elsősorban a lőfegyverek, a pisztolyok, puskák és géppuskák terén. Blogbejegyzésünkkel célunk ráirányítani a figyelmet az MNL OL Gazdasági Levéltári Főosztálya irataira, melyek között kézi (gyalogsági) fegyverekkel kapcsolatos dokumentáció és fényképanyagBővebben: “Kezeket fel! – Fegyvergyárak iratai”

Élet az Instagram előtt

Fényképek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában ♦ A levéltárra gondolva középkori iratok, régi korok dokumentumai jutnak eszünkbe a térképek, tervek sokasága mellett. Azonban nem csak ilyen jellegű dokumentumok találhatók a díszes épület rejtett raktárainak polcain. A fényképállomány feltárása érdekében indult útjára 2016-ban az a projekt, melynek eredményeiről most beszámolunk. ♦ Rövid áttekintés 2015 végénBővebben: “Élet az Instagram előtt”

Honnan ered a székely írás?

A székelység a Kárpát-medencében ♦ A székelyek és a székely írás eredetével kapcsolatosan több elgondolás van. A székelyek török népektől való származásának alátámasztására az egyik döntő érv eddig a korábban rovásírásnak nevezett székely írás volt. Most azonban kiderült, hogy a székely írást a Kárpát-medencében, az angolszász–ír papoktól még Árpád honfoglalása előtt vették át az egykoriBővebben: “Honnan ered a székely írás?”

Életre kelt katonaállítási lajstromok

2017 februárjában hirdettük meg katonakereső játékunkat, a katonaállítási lajstromok adatbázisának online publikálása kapcsán. Célunk az iratok életre keltése volt kutatóink, olvasóink közreműködésével – régi fényképek, levelezőlapok és a katonaállítási bejegyzések segítségével szeretnénk emlékezni az első világháborúban harcoltakra és elesettekre. Alább, a szokásosnál kissé hosszabb bejegyzésünkben a sok beküldött kép közül válogattunk. A terjedelem ne ijesszeBővebben: “Életre kelt katonaállítási lajstromok”

Magyar huszárok Franciaországban

Könyv- és adatbázis ismertető Ki ne hallott volna a huszárokról? A 15–16. századi Magyarországon kialakult könnyűlovas fegyvernem katonája a törökellenes háborúk során tanúsított vitézségével lett Európa-szerte ismert. Sikereiken felbuzdulva, a Habsburg Birodalom után – a magyarok hathatós segítségével – több európai ország is felállította a maga huszárságát. Tudta például, hogy a francia Napkirály, XIV. LajosBővebben: “Magyar huszárok Franciaországban”