Weres Balázs Magyar decretuma (1565) – A Tripartitum, félezer esztendős jogkönyvünk első magyar fordítása Írta: Ekler Péter PhD, Magyar Nemzeti Levéltár Levéltártudományi Szakkönyvtár Werbőczy István legendás „Hármaskönyve” latin nyelven készült. A jogkönyv magyar nyelvű fordítására az akkori társadalom részéről komoly igény mutatkozott, hiszen a törvény ismeretére a latinul nem értő embereknek is szüksége volt. WeresBővebben: “A törvény nyelve”
Kategória tár:Társadalomtörténet
1491 − Könyvtárunk legrégibb könyve
Az 1491-es kiadású ősnyomtatvány, a Valla-féle Juvenalis-kiadás és kommentár a Magyar Nemzeti Levéltár Levéltártudományi Szakkönyvtárának legrégibb könyve.
Az igazság nem veszélyes: az “eredeti Drakula”
Nem ajánljuk ezt a bejegyzést szenzációvadász olvasóknak. Azokat kívánjuk megszólítani, akiket hajt a vágy, hogy a történelem kusza titkai közül egyet megismerjenek a „kegyetlen és igazságos” havasalföldi vajdáról.
Amiről kevesen tudnak: Babics József, a szürke eminenciás könyvgyűjteménye
Kicsivel több, mint 100 éve, 1919. december 7-én kelt levelében, ezekkel a szavakkal ajánlotta fel teljes könyvgyűjteményét Babics József a Magyar Történelmi Társulatnak: „Óhajtom, hogy az minél több könyv- és a történelmi tudományokat kedvelőnek s azzal foglalkozó szakférfinak álljon kellemes és hasznos szolgálatára, valamint, hogy egészében fönntartassék.” A felbecsülhetetlen értékű muzeális letét – pontosan 3331Bővebben: “Amiről kevesen tudnak: Babics József, a szürke eminenciás könyvgyűjteménye”
A két legundokabb járvány a levéltárban: a pestis és a kolera
„A kolera (…) beterítette az egész keletet, mint egy fekete viharzóna, amely, mielőtt lecsapna, még egy ideig jelentőségteljesen várakozik.” (Péterfy Gergely: Kitömött barbár) ▪ A járványok sötét árnya mindig is rávetült az emberiség történetére. A középkortól a 18. századig a pestis, a „fekete halál” volt az uralkodó a halált hozó ragályok között. A legnagyobb pestisjárványban,Bővebben: “A két legundokabb járvány a levéltárban: a pestis és a kolera”
Kossuth Zsuzsanna, az első magyar főápolónő
A nemeknek a hadi betegápolásban játszott szerepében pont a szabadságharc hozott döntő változásokat. Szakképzett személyzetről ekkor még nem beszélhetünk, általában a csapatszolgálatra alkalmatlan férfiak közül kerültek ki az ápolók: gyenge fizikumúak, idősek, lábadozó betegek, esetenként még hadifoglyok is. ♦ A tábori kórházak betegeinek és sebesültjeinek a segélyezése céljából alakult meg 1849 elején Debrecenben a Nőegylet.Bővebben: “Kossuth Zsuzsanna, az első magyar főápolónő”
Nicsak, ki beszél? – Orsós és kazettás hangszalagok adatbázisa
A felvételek keletkezésének évköre: 1952–1989 ♦ Hallgasson bele az 1945 utáni Magyarország politikai életét meghatározó személyek, Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Biszku Béla és más kommunista politikusok beszédét megörökítő hangfelvételekbe! Ismerje meg visszaemlékezések alapján, hogyan látták egyesek a legújabb kori magyar történelem eseményeit. ♦ Miről mesélnek a hangfelvételek? Az 1960-as és 70-esBővebben: “Nicsak, ki beszél? – Orsós és kazettás hangszalagok adatbázisa”
Kezeket fel! – Fegyvergyárak iratai
Fegyvergyárak iratai a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (MNL OL) ♦ A 19. század közepétől az ipari forradalom a fegyvergyártásban is hatalmas fejlődést indított el, elsősorban a lőfegyverek, a pisztolyok, puskák és géppuskák terén. Blogbejegyzésünkkel célunk ráirányítani a figyelmet az MNL OL Gazdasági Levéltári Főosztálya irataira, melyek között kézi (gyalogsági) fegyverekkel kapcsolatos dokumentáció és fényképanyagBővebben: “Kezeket fel! – Fegyvergyárak iratai”
Élet az Instagram előtt
Fényképek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában ♦ A levéltárra gondolva középkori iratok, régi korok dokumentumai jutnak eszünkbe a térképek, tervek sokasága mellett. Azonban nem csak ilyen jellegű dokumentumok találhatók a díszes épület rejtett raktárainak polcain. A fényképállomány feltárása érdekében indult útjára 2016-ban az a projekt, melynek eredményeiről most beszámolunk. ♦ Rövid áttekintés 2015 végénBővebben: “Élet az Instagram előtt”
Honnan ered a székely írás?
A székelység a Kárpát-medencében ♦ A székelyek és a székely írás eredetével kapcsolatosan több elgondolás van. A székelyek török népektől való származásának alátámasztására az egyik döntő érv eddig a korábban rovásírásnak nevezett székely írás volt. Most azonban kiderült, hogy a székely írást a Kárpát-medencében, az angolszász–ír papoktól még Árpád honfoglalása előtt vették át az egykoriBővebben: “Honnan ered a székely írás?”
Mi minden van az Országos Levéltár Tervtárában?!
Tervtári tarkaságok: rajzok a bölcsőtől a koporsóig A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Tervtárának mintegy 11 000 digitális felvétele immár online is elérhető a Hungaricana közgyűjteményi portálon a „Térképek és építészeti tervek” kategóriában. A tervrajzok szkennelése jelenleg is tart az Állományvédelmi és Reprográfiai Osztály közreműködésével. A projektet a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. ♦ A Tervtár kialakulásaBővebben: “Mi minden van az Országos Levéltár Tervtárában?!”
Atomenergia és kutatás
A Paksi Atomerőmű „Levéltára” Az atomenergia kifejezés hallatán gyakran Paksra és a város határában elterülő egyetlen magyarországi atomerőműre gondolunk. A villamosenergia jelentősége igazán akkor szembetűnő számunkra, amikor elektronikus készülékeink rövidebb-hosszabb ideig áram nélkül maradnak. Ahhoz, hogy az energia otthonainkban áram formájában is felhasználható legyen, a termeléstől a felhasználókig hosszú út vezet. Blogbejegyzésünkben szeretnénk felhívni aBővebben: “Atomenergia és kutatás”
Hol vannak a vitézek?
A Vitézi Rend levéltári forrásai A Vitézi Rend a két világháború közti Magyarország egyik fontos társadalmi szervezete volt. E bejegyzésben a Rend fennmaradt iratanyagára szeretnénk ráirányítani a figyelmet. Kihez forduljunk, ha vitézekre vonatkozó forrásokat keresünk? Hogyan kutatható az anyag? Milyen segédletek segítségével érdemes elkezdeni a kutatást? Mi az, ami interneten is megtalálható? Ezekre a kérdésekreBővebben: “Hol vannak a vitézek?”
Hadigondozás
A hadigondozás levéltári iratai 2015. július 4-étől lépett hatályba a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása. Ennek legfontosabb – a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárát (MNL OL) érintő – része, a volt hadiárva, hadigondozott családtag és a volt hadigyámolt járadékára vonatkozik. Nézzük meg, miről is van itt szó pontosan! ♦ A törvény szerint azBővebben: “Hadigondozás”
Mióta kopogtat a népszámlálási biztos?
A volt KSH Levéltára népszámlálási iratai a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) őrzésében A Központi Statisztikai Hivatalról a legtöbb embernek a népszámlálások jutnak eszébe. Ez nem véletlen, hiszen az 1871-ben létrehozott hivatal (Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal[1]) alapfeladata az ország társadalmi és gazdasági adatainak gyűjtése, feldolgozása és közzététele volt. A hivatal ezt aBővebben: “Mióta kopogtat a népszámlálási biztos?”
Kivándorló őseimet keresem!
Emigráló magyarok a 19–20. század fordulóján Az első világháború előtt megközelítőleg másfél millió magyar állampolgár vándorolt ki az „Újvilágba”, főként az Egyesült Államokba. Fontos kiemelni, hogy az események pontos rekonstruálása a forráshiány miatt akadályokba ütközik. Sokan a hatóságok tudta nélkül, útlevél és egyéb papírok nélkül hagyták el az országot. Az Országos Levéltár és a megyeiBővebben: “Kivándorló őseimet keresem!”
Székely források
Egyedülálló székely ábécé az Országos Levéltárban A székely írás (más elnevezések szerint székely-magyar rovásírás) eredetéről, régiségéről több elmélet létezik napjainkban. Önt is érdekli ez a téma, de nem tudja, hol találhat eredeti, rovásírással készült iratokat? Nos, az Országos Levéltárban több százezer dokumentum található a régmúlt időkből, szívós és kitartó kutatómunkával a mi gyűjteményünkben isBővebben: “Székely források”
Aktakaland 