Skip to content

Névcserék nyomában – Ki kicsoda valójában?

i ira

A névváltoztatások – névmagyarosítások kora 

1890, Káposztafalva, Szepes vármegye, Osztrák-Magyar Monarchia

Kukura István a Magyar Királyság egyik távoli szegletéből, Káposztafalváról levelet írt a Belügyminisztériumhoz, melyben panaszának adott kifejezést. A „Kukura” név környékükön, a Szepességben igen gyakorinak számított, a használata sok félreértésre adott okot. Éppen ezért kérte a Belügyminisztériumot, engedélyezzék nevének Keletire változtatását. Kérelmét – a kor szellemének megfelelően – elfogadták. (MNL OL K 150 – 1890 – I – 1. t. 1890/126. Belügyminisztérium – Általános iratok)

 ♦

A 19. század második, a 20. első felében, azaz a nemzeti lelkesedés, a nacionalizmus „aranykorában”, a névváltoztatás, pontosabban a névmagyarosítás nagy méreteket öltött hazánkban. Ez történhetett egyrészt a magyarság iránti őszinte rajongás kifejezéseként, de – el nem ítélhető módon – a könnyebb érvényesülés érdekében is. Mint a példából is látszik, az adott névváltoztatás motivációja nem csak a „divatnak hódolás”, az „őszinte hazafiúi lelkesedés” lehetett, sokszor egészen prózai okok is közrejátszottak a döntés meghozatalában.

A hétköznapi emberek tömegei mellett a magyar történelem és kultúra fontos alakjai, vagy felmenőik is éltek a lehetőséggel. Elég csak Márai (Grosschmid) Sándort, Petőfi (Petrovics) Sándort, Puskás (Purczeld) Ferencet, Radnóti (Glatter) Miklóst, vagy éppen Rákosi (Rosenfeld) Mátyást, Kádár (Csermanek) Jánost, Kun (Kohn) Bélát, Ságvári (Spitzer) Endrét említeni.

A névváltoztatással kapcsolatos iratok tehát joggal tartoznak a családtörténészek, családkutatók érdeklődési körébe. Bejegyzésemben, melyet egyfajta útikalauznak is szánok, időrendi sorrendben ismertetem az Országos Levéltár vonatkozó forrásait. Amennyiben konkrét névváltoztatási ügyet keres, és ismeri annak dátumát, görgessen a megfelelő évkörhöz!

 

Levéltári iratok

1. Névváltoztatások a kezdetektől 1848-ig

„A mi hívünk vitézlő Ritter Ignácz (…) eddigi vezetéknevét Hősey-re kívánná változtatni …”

 

A névváltoztatásokra főleg II. József kora óta került sor, nagyobb méreteket az 1830-as évektől öltött. Névváltoztatással kapcsolatos anyag a Kancelláriai és a Helytartótanácsi Levéltár anyagában is található az Országos Levéltárban.

Milyen „ügyintézési csatornákon” kellett átfutnia egy névváltoztatási kérelemnek a korszakban?

A névváltoztatást kérelmező a Kancelláriához fordult először. A Kancellária utasította a Helytartótanácsot, hogy kérjen tájékoztatást a megyétől, az új néven laknak-e ott nemesek. A vármegyei tájékoztatás ismeretében írta meg a Helytartótanács a felterjesztést a Kancelláriának, majd a kérelmet az uralkodó elé tárta, aki döntést hozott. Ezután az ügy a Kancellárián át visszakerült a Helytartótanácshoz, amely értesítette a kérelmezőt és a vármegyét.

Kutatás a Helytartótanács iratai között

A Helytartótanács anyagában 1848-ig, a C 53 Departamentum publico–politicum állagban lehet a névmagyarosításra kutatni (1834-től kezdve ezek az ügyek a 33-as kútfőbe kerültek). Az állaghoz évenkénti, betűrendes mutató áll rendelkezésre mikrofilmen. A mutató segítségével az adott névváltoztatási ügy tételszáma (positio) állapítható meg. Egy tétel általában egy névváltoztatási ügyet jelöl. A tételszám birtokában az eredeti iratok kikérhetőek és kutathatóak. Az iratok nyelve 1844-ig latin és német (gótbetűs), azt követően magyar.

Az iktató- és mutatókönyvek az Országos Levéltár Filmtárában, a 20601-20650. számú mikrofilmeken találhatóak (Regestrum et index [1786-1848], Index normalium in publico-politicis et fiducariis [1770-1840]).

 

Tipp

Mivel a névváltoztatási ügyeket intéző Helytartótanács, (ill. később a Belügyminisztérium) minden esetben kikérte a területileg illetékes szerv (városi tanács, vármegye stb.) állásfoglalását, vonatkozó ügyiratok a területileg illetékes levéltárakban is találhatóak. A megyei levéltárak elérhetőségeit itt találja. A budapesti (pesti, budai, óbudai) névváltoztatásokról további információt Budapest Főváros Levéltárától kérhet.

Kutatás a Kancellária iratai között

A Helytartótanács anyaga mellett a Kancelláriai Levéltár Általános iratai (A 39 – Acta generalia) között is találhatunk hasznos adatokat. Sőt, a névváltoztatásokat a Királyi Könyvekben (A 57) is vezették. A régi vagy új vezetéknév ismeretében hasznos lehet a Királyi Könyvek digitalizált képeket is tartalmazó adatbázisa.

A Kancellária általános iratai között kutatni az egykorú, mikrofilmezett mutatók segítségével lehetséges, az anyagról bővebb információ itt érhető el.

 

2. Névváltoztatás az 1848-49-es forradalom korában

„Nemzetiségünkhöz forró ragaszkodás jeleként”

 

A névváltoztatások ügye 1848-ban az újonnan felállított Belügyminisztériumhoz került, amely a folyamatban lévő ügyeket is átvette. Így előfordult, hogy a kérvényt még a Helytartótanácshoz nyújtották be, de azt már a minisztérium hagyta jóvá. Az ügyintézés a Belügyminisztérium Közigazgatási osztályán (H 14) folyt, melynek anyaga kútfő-tételes rendben van elhelyezve. Az 1848. évi névváltoztatásokat a 69. kútfő, az 1849. évi ügyeket pedig a 13. kútfő alatt őrizzük (az iratok az 51068-51069 és az 51073 számú mikrofilmtekercsen találhatóak). Az ezekben való eligazodást lajstrom- és mutatókönyvek segítik (mikrofilmszám: 31141-31143).

Az ügyiratok töredékesek, sokszor csak a minisztérium végzése maradt fenn, máskor csak az adott megyei közönség felterjesztése, vagy csak a beadvány. Az új és a régi név mellett általában a hivatás olvasható.

Érdekesség

A szóban forgó névváltoztatásokat szinte mindig polgári foglalkozású egyének kérvényezték. Például: Arad megye főorvosa, Magyar Nemzeti Múzeum kincstári őre, indoklás: „nemzetiségünkhöz forró ragaszkodás jeleként”. Ettől eltekintve a korban a névváltoztatás indoklásáról ritkán olvashatunk.

Az engedélyezést követően a névváltoztatásokat kihirdették a Közlönyben (H 99) is, mely szintén mikrofilmen hozzáférhető (mikrofilmszám: 52555). Rendszerint a lap utolsó oldalán, a „hivatalos hirdetések” között a Névváltoztatások rovat alatt találhatóak a szűkszavú híradások. Íme egy példa: „2081. Herrmann Ferencz pesti kir. nyomdai ellenőr nevének Szebenyire változtatása megengedtetvén, ezennel országszerte kihirdettetik.” 1848. jún. 13.

 

3. Az abszolutizmuskori névváltoztatások (1849–1867)

„Politikailag nem legdícséretesebb érzelmeinél fogva, némi demonstrationak tekinthető – az engedély megtagadandó lenne”

 

3.1. Az abszolutizmuskori névváltoztatásokra 1860-ig a területi és igazgatási szétdaraboltság miatt több állagban kell kutatni.

A Belügyminisztérium (D 2) állagának Névváltoztatások tételén kívül a kutatónak át kell néznie az 1849–1853 közötti, Geringer Károly császári biztos (D 55), valamint az öt kerület általános iratait (D 98, D 103, D 110, D 117). Emellett az öt helytartótanácsi osztály (D 122, D 124, D 127, D 130, D 133) 1854–1860 közötti, illetve a kormányzóság (D 46) általános iratait. Valamennyi anyaghoz egykorú, mikrofilmen lévő mutató áll rendelkezésre. Mivel az anyagrészek más-más rendben kutathatóak, a kutatás megkezdése előtt javasolt a repertóriumok (I. ill. II. kötet) átnézése. Az iratok nyelve német (gótbetűs) ill. magyar.

Érdekesség 

Egy névváltoztatási kérelmet természetesen meg is lehetett tagadni, de ez igen ritkán fordult elő. A különböző korokból származó több száz ügyirat átnézése után egyetlen egy ilyet találtam – nem meglepő módon a világosi fegyverletételt követő időszakból.

1852-ben Durst Lipót szolnoki lakos névmagyarosítását a megye cs. kir. főnöke a következő indokkal nem támogatta: „politikailag nem legdícséretesebb érzelmeinél fogva, némi demonstrationak tekinthető – az engedély megtagadandó lenne”.

A megyei vezető javaslatát meg is fogadták, a kekeckedő hatalom Durst Lipót további kérelmeit is elutasította. (MNL OL D 98. – 9. – 3684/1852. Abszolutizmuskori levéltár – Kk. Districts-Regierung Pest – Kebelbeli irodai osztály)

3.2. 1861–1867 között ismét a Helytartótanács intézte a névváltoztatásokat. 1861-ben a Közjogi osztály (D 199), 1862-től a Második közigazgatási kútfő (D 216) 3. tételében lehet kutatni. Mindkettőhöz mikrofilmen lévő segédkönyvek állnak rendelkezésre, a mutatóban talált alapszám szerint az iratok eredetiben kutathatóak. Az iratok nyelve már magyar, de lehetnek német előiratok is.

 

4. 1867–1896

„Nem a divatnak hódolva, de őszinte hazafiúi lelkesedéssel”

MNL – OL – K 150 – 1890 – I – 1 – 99 – 1. pag

A fővárosi m. kir. államrendőrség főkapitányi hivatala állásfoglalása névváltoztatási ügyben. MNL – OL – K 150 – 1890 – I – 1. tétel – 99 – 1. pag.

Az 1867–1896. évek névváltoztatási iratai a Belügyminisztérium Általános iratok (K 150) állagban találhatók. A belügyminisztériumi névváltoztatási ügyek 1867–1877 között a VI. kútfő 8. tételben, 1878–1896 között az I. kútfő 1. tételben vannak elhelyezve.

Érdekesség

Az ügyiratok információtartalma itt is rendkívül változatos képet mutat: sok esetben a dokumentumok (beadvány, leirat, felirat) nagy része elpusztult/elveszett, és csak a legszükségesebb adatok olvashatóak: régi és új név, foglalkozás. Néha azonban szerencséje van a kutatónak, s egy komplett mini-életrajzra bukkanhat:

„Wurst Ede sziléziai Hotzenplatz kerületek bekebelezett Liebanthal községből származik, mint olyan Pozsony városában 1834 év óta előbb szappanyos legény minőségben később pedig, mint galandárus és utoljára 1860 év óta mint vegyes kelmékkel kereskedő tartózkodott (…) jelenleg birtokában van az újvárosi 228dik számú házteleknek. Családjához tartozik a Győrött tartózkodó Wurst Ferenc sómázsoló és Pozsonyban lakó Wurst János szatócs. Polgári származásúak.”

 

Tipp: A Belügyminisztériumi Levéltár repertóriuma online elérhető. Amennyiben nem tudja a keresett személy névváltoztatásának pontos adatait, érdemes a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület adatbázisát is kipróbálni, hiszen itt név szerint is lehet keresni a nyilvános adatbázisban, mely az 1815-1932 közötti időszakra vonatkozik.

 

5. Az 1897 után keletkezett névváltoztatási iratok kutathatósága

„Rosenfeldből Rákosi”

Sajnálatos módon éppen a névváltoztatás „fénykorából”, a 19. század végéről és a 20. század első feléből maradt fenn a legkevesebb és legkevésbé részletes anyag – elsősorban a második világháborús pusztulás miatt. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára az általa őrzött, Belügyminisztérium Általános iratok állagban 1897 utáni névváltoztatási ügyiratok nem találhatók. A fennmaradt kimutatások mikrofilmen kutathatóak. Ezeken a kimutatásokon csak a legalapvetőbb információk szerepelnek: a kérelmező új és régi neve, a születés helye és ideje, az ügyirat száma.

Érdekesség

Ennek ellenére fontos történeti forrás például Rákosi Mátyás családjának ügye: 1903-ban az édesapa, József kiskereskedő magának és 9 gyermekének is új vezetéknevet kért, amit a kor szokásának megfelelően meg is kaptak. Meglepő, hogy a későbbi sztálinista diktátor két másik fiútestvére, Zoltán és Ferenc egy későbbi eljárás során újabb névváltoztatás lehetőségével élt: Rákosi helyett a Bíró vezetéknevet kérték és kapták meg. A Rákosi-család sorsáról bővebben itt és itt olvashat.

 

Levéltárunk őrizetében a következő névváltoztatási anyagok iratok találhatóak az 1897-1944 közötti korszakból:

Eredeti anyag

MNL OL K 150 – 10. A II. világháború után megmaradt BM iratokhoz a Belügyminisztériumban készült segédletek – Névváltoztatási kimutatások 1896-1913. Töredékes, személyes információkat nem tartalmaz!

Mikrofilm dokumentumok

MNL OL MF 30 789–30 809. (X 63) Eredeti jelzet: MNL OL K 150 – 9. Különféle segédletek sorozat – Engedélyezett névváltoztatások betűrendes kartotékjai 1894-1932. Belügyminisztérium – Általános iratok. Betűrendes kartotékok, töredékes anyag!

MNL OL MF 30789. (X 63) Eredeti jelzet: MNL OL K 150 – II. – 5. t.

Belügyminisztérium – Általános iratok – Névváltoztatás 1904-1944. Mikrofilmen: 531 felvétel. Töredékes anyag!

A mikrofilmezett kartonok ABC-rendben követik egymást, az új nevek betűrendes sorrendjében. Az anyag a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára óbudai épületében (1037 Budapest, Lángliliom u. 4.), korlátozás nélkül kutatható.

 

Ha nem találtuk meg a keresett anyagot, hová fordulhatunk még?

A Belügyminisztérium által engedélyezett névváltoztatások betűrendes kartotékjai, illetve a névváltoztatási iratok 1977-ig voltak az Országos Levéltár őrizetében, ekkor került sor átadásukra a Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitányság rendészeti osztálya részére.

Átadás előtt tehát az említett kartonokat, illetve a csekély 1897–1944 évkörű névváltoztatási iratot mikrofilmezték.

Az 1913 után keletkezett névváltoztatási dokumentumokat a Belügyminisztérium már nem adta át az akkori Magyar Országos Levéltárnak.

Jelenleg Budapest Főváros Kormányhivatala őrzi az iratokat, érdeklődni az Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály Névváltoztatási és Anyakönyvi Osztályán lehet (apf@bfkh.gov.hu). (Tájékoztatásuk szerint azonban csak 1933-tól őriznek névváltoztatási iratokat, több évtized névváltoztatási ügyiratai tehát megsemmisültek.)

Tipp: Amennyiben minden keresés kudarcot vallott, érdemes megnézni a keresett személy születési anyakönyvi bejegyzését is, a névváltoztatást utólagos betoldás formájában ott is jelölhették, mint Gárdonyi (Ziegler) Géza esetében.

 

6. 1945-től napjainkig

Az 1945 utáni iratok soha nem kerültek levéltárunk őrizetébe, a már említett Budapest Főváros Kormányhivatalát célszerű megkeresni (elérhetőségeik).

Könyvek

Többek között két említésre méltó kiadvány foglalkozik ezzel a témakörrel. Amennyiben a keresett személy névváltoztatása 1817-1893 között történt, érdemes először ezeket a szakmunkákat átnézni. A több ezer személy neve, új vezetéknevük alapján, ábécérendben szerepel, zárójelben a régivel. A nevek mellett olvasható ügyiratszám és az évszám is, további fogódzót nyújtva kutatáshoz.

Waltherr Imre: Névváltoztatások 1817-1871. (Kézirat, Magyar Országos Levéltár könyvtára), 1872.

Szentiványi Zoltán: Századunk névváltoztatásai. Helyhatósági és miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyűjteménye 1800-1893. Budapest, 1895.

Tipp: A dualizmus kori névváltoztatások kihirdetését a Budapesti Közlöny végezte. Névváltoztatással kapcsolatos kimutatások, statisztikák 1896-től kezdve a Belügyi Közlönyben olvashatóak.

FRISSÍTÉS:

További, csekély mennyiségű iratanyag található az Igazságügyi Minisztérium Levéltárában is. A minisztérium a büntetett előéletűek, törvénytelenek, örökbefogadottak névváltoztatási ügyével foglalkozott, az iratok az 1911-1940 közti időszakból maradtak fenn.

Jelzete:

MNL OL K 579 – Ez. (126-129. cs.)

Érdekesség, hogy az 1918-1923 közti időszak külügyminisztériumai, a Károlyi-kormánytól a Horthy-korszakig tartalmaznak névváltoztatási ügyeket (magyar állampolgárok külföldi, külföldi állampolgárok magyarországi névváltoztatásával kapcsolatban).

Jelzetek:

Károlyi-kormány

MNL OL K 70 – I.a. – „A” – 1919 – A-1. – Anyakönyvi ügyek; (törvényesítés, örökbefogadás, névváltoztatás, házasságfelbontás, haláleset-bejelentés), hagyatéki peres ügyek; hitelesítés; levéltovábbítás. (1. cs.)

Tanácsköztársaság:

MNL OL K 70 – I.a. – „B” – 1919 – B-1. – Anyakönyvi ügyek; (törvényesítés, örökbefogadás, névváltoztatás, házasságfelbontás, halál-esetbejelentés), hagyatéki peres ügyek; hitelesítés; levéltovábbítás. (4. cs.)

Horthy-korszak:

MNL OL K 70 – I.a. – „C” – 1919-1923 – C-1. – Anyakönyvi ügyek; (törvényesítés, örökbefogadás, névváltoztatás, házasságfelbontás, haláleset-bejelentés), hagyatéki peres ügyek; hitelesítés; levéltovábbítás.

Raktári egységek, évekre lebontva:

1919: 16-18. cs.

1920: 22-27. cs.

1921: 44-59. cs.

1922: 101-120. cs.

1923: 169-187. cs.

További információ az Országos Levéltár honlapján, a Névváltoztatások tájékoztatóban található. Köszönöm az összeállításban nyújtott segítséget Gecsényi Patríciának, Kalmár Jánosnak, Kulcsár Krisztinának, Németh Györgynek és Zupka Sándornak. 

A blogbejegyzést írta: Török Ádám

Reklámok

1 hozzászólás »

  1. Vajon mikor kutathatja egy magyar ember bárhová vetette a sorsa a Kárpátmedencéből, az interneten ugyanúgy mint a Magyar Nemzeti Levéltár kutatótermeiben az őseit? Tenni kellene már érte!
    Ujvári Miklós Vác

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: