Tovább a tartalomra

Őseink nyomában

2018. szeptember 15-én, szombaton a Kulturális Örökség Napjai alkalmából az Országos Levéltár nyitott kapukkal várja a látogatókat. Sokféle program lesz, melyek közül a családtörténeti tájékoztatóra szeretnénk ezúttal felhívni az érdeklődők figyelmét.

Levéltárosi segítség családtörténeti kutatáshoz

Ha érdekli családja származása, ha többet akar tudni őseiről, felmenőiről, levéltárosaink 2018. szeptember 15-én nyílt nap keretében tájékoztatják a Bécsi kapu téri főépületünk kutatótermében a kutatási lehetőségekről, és segítenek az első lépések megtételében. Ha tudja valamely felmenője (nagy-, déd-, ük- vagy szépszülő, stb.) 1895 előtti születési, házasodási  vagy  halálozási dátumát, ismeri felekezetét, valamint a település nevét, ahol élt, helyben segítünk rátalálni az anyakönyvi adatbázisban.

Az első kihívások a családfakészítéskor

Ha biztosan tudjuk, hogy valamely ősünk, felmenőnk hol született, hol halt meg vagy hol kötött házasságot, valóban egyszerűen továbbléphetünk. De máris szembesülünk az első nehézséggel, ha például a fővárosban született ősünkről nem tudjuk, hogy melyik kerületben anyakönyvezhették. Ha az 1895 előtt keletkezett egyházi anyakönyvekben akarjuk folytatni a kutatást, akkor már azt is tudnunk kell, hogy a keresett ős melyik felekezethez tartozott. Tovább nehezíti a dolgunkat, hogy minél régebbi az anyakönyv, annál valószínűbb, hogy latinul, németül vagy valamilyen nemzetiségi nyelven íródott.

A kutatással célszerű mindig visszafelé haladni az időben. Hasznos lehet, ha a jegyzetek mellett készítünk egy vázlatos családfát, amelynek legaljára a kiinduló személy nevét írjuk. Fölé, bal oldalra az apa nevét és egyéb adatait, jobbra az anya nevét és egyéb adatait írjuk. Az apa neve fölé az apai nagyszülőket, az anya neve fölé az anyai nagyszülőket; majd ezek fölé a déd- (8), ük- (16), szépszülőket (32) írjuk. Talán meglepő, de igaz: az egyenesági ősök száma 6. generációban 64, de a 10. generációban már 1024!

Őskutatás 🙂

Hol? Melyik felekezet? Mikor?

Az anyakönyvi adatbázisunk felépítéséből adódóan a fentiek a kulcsszavaink, ezek segítségével találhatja meg keresett felmenőit. Azt, hogy az egyes településekkel kapcsolatos anyakönyvezés hol történt, melyik település anyakönyvében találhatóak a bejegyzések, az alábbi kötetek alapján állapítható meg:

Kálniczky László: A Magyar Országos Levéltár Filmtárában mikrofilmen őrzött anyakönyvek katalógusa. 1. kötet, 2. kötet.

Program a Kulturális Örökség Napján

Szeptember 15-én délelőtt és koradélután egyéni konzultáció formájában folyamatos tájékoztatást adunk az anyakönyvi kutatásról, megmutatjuk az adatbázisban való keresést, tippeket és tanácsokat adunk a hatékonyabb kutatás érdekében.

Délután 15 és 17 között előadások keretében általános tájékoztatást nyújtunk, konkrét témákat ismertetünk, valamint családtörténeti forrásokat mutatunk be.

Előadók Előadás címe
15.00 Völgyesi Zoltán Köszöntő
15.10 Berkes József A családtörténeti kutatás alapjai (javasolt lépések, források, technikák)
15.45 Sunkó Attila Az 1828-as országos összeírás
16.00 Zetkó Éva A felekezeti anyakönyvek adatbázisa
16.15 Závoczki Adrienn Kataszteri és vállalati iratok a családkutatás szolgálatában
16.30 Török Ádám A névváltoztatás (magyarosítás) kérdései és forrásai
16.45 Szakács Annamária Családtörténet az Aktakaland blogon

Ha érdeklődik a téma után és szívesen olvasna erről még többet, figyelmébe ajánljuk blogunk korábbi, idevágó bejegyzéseit.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt kedveli: