Az Országos Levéltár Gazdasági Levéltára olyan vállalatok iratait őrzi, mint a MÁV, az IKARUSZ, a MALÉV vagy a nagy múltú és tekintélyes Magyar Nemzeti Bank, de itt őrzik az 1945 utáni gazdasági kormányszervek nem kevésbé izgalmas iratait is. Ha első hallásra azt gondolod, hogy ennek az osztálynak a gyűjteménye csak a gazdaságtörténészeket érdekelheti, akkor érdemes meghallgatnod az adásunkat. Vannak vasutas felmenőid, vagy tudod, melyik országos cégnél dolgoztak családtagjaid? Szeretnéd tudni, nagyszüleid, dédszüleid hogyan kezdték újra Akkor mindenképp tarts velünk, hogy megtudd, milyen adatokra találhatsz és hol érdemes akár fényképek után is kutatni! Ez alkalommal Szakács Annamária és Komlósi-Gera Zsófia levéltárosok Sárközi János osztályvezetővel és öt, az osztályon dolgozó levéltárossal együtt merítenek a Gazdasági Levéltári Osztály rejtett kincseiből. Vendégeik: Dr. Csízi István, Dr. Kiss András, Dr. Balázs Gábor, Dr. Ordasi Ágnes és Ritter György.
Adásunkban bebizonyítjuk, hogy nemcsak a családkutatóknak és társadalomtörténészeknek, hanem például a kreatív szektorban tevékenykedőknek is számos kiaknázatlan lehetőséget tartogatnak a Gazdasági Levéltár iratai. Tartsatok velünk!
5 gondolat az adásból:
1.) A II. világháború utáni csehszlovák-magyar lakosságcserére vonatkozóan számos irat található az 1945 utáni gazdasági kormányszervek dokumentumai között. Az áttelepültek 1948-ban elrendelt ingó- és ingatlanvagyonának összeírásából rengeteg családtörténeti adat, rokoni viszony felderíthető, sőt akár fényképekre is bukkanhatunk. Ezek az iratok az adatvédelmi jogszabályok miatt elsősorban a tudományos kutatók számára állnak rendelkezésre, de közvetlen felmenőkről magáncélú kutatás is végezhető.
2:) Nagyobb vállalatoknál gyakran előfordult, hogy a dolgozókról csoportképeket, a vezetőkről portrékat készítettek. Ilyen típusú képek mellett a személyzeti kartonokban igazolványképekre is lelhetünk a gazdasági szervek iratai között.
3.) A Magyar Nemzeti Levéltár családtörténeti adatbázisa egy hatalmas adatbank, több millió ember adataival. A MÁV archívuma a közismert források – anyakönyvek, összeírások – mellett hasznos lehet a családkutatóknak is. Az anyag viszonylag érintetlenül került be az MNL gyűjteményébe, így rengeteg adatot tartalmaz, emellett találhatunk képi forrásokat is. Ha valakinek van “vasutas” felmenője, a hagyományos anyakönyvi kutatást ki tudja egészíteni a főként 1890-es és az 1930/40-es évekből származó gazdag adatokkal.
4.) A pénzintézetekkel hitel, megtakarítás, vállalkozások beindítása kapcsán gyakorlatilag mindenki kapcsolatba került. A Magyar Nemzeti Bank hitelinformációs karton-rendszerében az ügyfelekről (személyek, családok) szinte teljes portfóliót kaphatunk: anyagi állapotukra, hitelképességükre, sőt jellemükre vonatkozóan is.
5.) A kommunista diktatúra intézkedései – a földosztás és a mezőgazdaság kollektivizálása – kapcsán ellentétes nézőpontból láthatjuk a földművelésügy családtörténeti vetületét: egyrészről őrzünk iratokat arról, hogy kiktől vették el a földeket, másrészt pedig azokról is, akiknek odaítélték őket.
Aktakaland 