Aktakaland Podcast 5.

Minden, amit tudni szerettél volna a címereslevelekről „Ez a fajta oklevéltípus azért érdekes sokak számára, mert a címereslevél által szereztek nemességet az egyes családok és ez nyitotta meg számukra az utat a közéletbe.” – mondja Avar Anton az Aktakaland Podcast 5. adásában, ez indokolja többek között a címereslevelek mindenkori magas presztízsét. Szakács Annamária és HorváthBővebben: “Aktakaland Podcast 5.”

Aktakaland Podcast 3.

„Konstantinápoly Budapesten” fantázianévvel futott Gerster Kálmán egyik izgalmas, keleties atmoszférát megidéző, a millenniumi ünnepségekre készült projektje. Az épületegyüttes, amely a mai Lágymányos területén állt, egy szórakozónegyed volt: kávéházakkal, cukrászdákkal, hastáncosnőkkel – egyszóval lenyűgözte a pesti közönséget. Miért csődölt be akkor alig egy év után? Hallgasd velünk az Aktakaland podcast legújabb adását Dr. Török Enikővel ésBővebben: “Aktakaland Podcast 3.”

Aktakaland Podcast 2.

Heti adásunkban egy érzékeny és sokakat érintő témáról beszélgetünk: a második világháborút követő szovjet kényszermunkatáborokba történt hadifoglyok és civilek tömeges elhurcolásáról. A Magyar Nemzeti Levéltár 2021. február 25-én tette közzé az adatbazisokonline.hu oldalon a Szovjet táborok magyar hadifoglyai adatbázist, mely több mint 650 ezer civil és katona adatait tartalmazza. Szakács Annamária és Komlósi-Gera Zsófia levéltárosokBővebben: “Aktakaland Podcast 2.”

Aktakaland Podcast 1.

Hallgasd velünk az Aktakaland podcast sorozatot öt héten át és légy részese annak a változásnak, amelynek során beszélgetéseinkkel a levéltárakat a poros iratok tárházából színes kincsesbányává formáljuk – Neked! A sorozatból megtudhatod például, hogyan keresd meg a nagypapádat a szovjet táborok magyar hadifoglyai adatbázisunkban. Ha érdekel, miként vetettek véget a szúnyogok egy budapesti szórakozóhelynek, vagyBővebben: “Aktakaland Podcast 1.”

Videósorozat – Levéltári kutatás 1.0

Kezdőknek, a levéltári kutatással és magával az Országos Levéltár iratanyagával ismerkedőknek szól a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár sorozata. Kihagyhatatlan lehetőséget kínálunk mindazoknak, akik még nem jártak az Országos Levéltárban és nem fogtak kezükbe levéltári iratot, de szeretnének! A sorozatban: világos instrukciókat kaphatunk közvetlenül a levéltárosainktól, hogyan érdemes kutatni általában a levéltárban kifejezetten ehhez aBővebben: “Videósorozat – Levéltári kutatás 1.0”

Készen állsz a családfakutatásra?

Aki rendszeres olvasója a blogunknak, cikkeink segítségével sok hasznos információ birtokába juthat a családfakutatásról. Kvízünk segítségével letesztelheted, mennyit tudsz a családfakutatás alapjairól. A feltett kérdésekre minden válasz megtalálható az instant családfakutatási segédletünkben.

Második világháborús fogolykartonok online

A Magyar Nemzeti Levéltár legújabb adatbázisa 2021. február 25-től érhető el az AdatbázisokOnline felületén. A Szovjet táborok magyar foglyai adatbázis lehetővé teszi a családi elbeszélésekből megismert, vagy éppen soha nem hallott történetek felkutatását. Ismerje meg Ön is a hiteles adatokat szerettei sorsáról, kálváriájáról, haláláról és vegyen részt az adatok ellenőrzésében! A Szovjetunióba elhurcoltak gyűjtemény jelenlegBővebben: “Második világháborús fogolykartonok online”

Nyughatatlan királyok – Nagy utazások az itinerárium alkalmazásban

ITINERARIUM ALKALMAZÁS Mi az az ITINERÁRIUM? Az itinerárium egy-egy fontos személy utazásai során felkeresett földrajzi helyeknek az utókor kutatója által összeállított adattára (Horváth Richárd definíciója). A Magyar Nemzeti Levéltár adatvizualizációs alkalmazása öt uralkodó (négy király és egy kormányzó) Luxemburgi Zsigmond (1368-1437) Hunyadi János (1406-1456) I. (Hunyadi) Mátyás (1443-1490) Habsburg V. Károly (1500-1558) Habsburg II. JózsefBővebben: “Nyughatatlan királyok – Nagy utazások az itinerárium alkalmazásban”

Nicsak, ki beszél? – Orsós és kazettás hangszalagok adatbázisa

  A felvételek keletkezésének évköre: 1952–1989 ♦ Hallgasson bele az 1945 utáni Magyarország politikai életét meghatározó személyek, Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Biszku Béla és más kommunista politikusok beszédét megörökítő hangfelvételekbe! Ismerje meg visszaemlékezések alapján, hogyan látták egyesek a legújabb kori magyar történelem eseményeit.  ♦    Miről mesélnek a hangfelvételek? Az 1960-as és 70-esBővebben: “Nicsak, ki beszél? – Orsós és kazettás hangszalagok adatbázisa”

Hol vannak a vitézek?

A Vitézi Rend levéltári forrásai A Vitézi Rend a két világháború közti Magyarország egyik fontos társadalmi szervezete volt. E bejegyzésben a Rend fennmaradt iratanyagára szeretnénk ráirányítani a figyelmet. Kihez forduljunk, ha vitézekre vonatkozó forrásokat keresünk? Hogyan kutatható az anyag? Milyen segédletek segítségével érdemes elkezdeni a kutatást? Mi az, ami interneten is megtalálható? Ezekre a kérdésekreBővebben: “Hol vannak a vitézek?”

Középkori családkutatás

Középkori családkutatás A történelmi segédtudományok közül a genealógia az egyik legismertebb és legnépszerűbb, nagy kihívások elé állítva mind a tudományos, mind az amatőr kutatókat. Bejegyzésünkben azoknak szeretnénk támpontokat adni kutatásaikhoz, akik időben egészen a középkorig jutottak családjuk eredetének, leszármazásának, esetleg történetének rekonstruálásával. ♦ A családkutatás hosszantartó és nagy türelmet, odafigyelést igénylő tevékenység, mely során azBővebben: “Középkori családkutatás”

Az Osztrák-Magyar Monarchia I. világháborús veszteséglistája

Levéltárunkat gyakran keresik meg olyan kutatók, akik az I. világháborúban elhunyt katonaősüket keresik. Az Országos Levéltár ugyan nem rendelkezik ilyen jellegű irategyüttessel, van egy tippünk hol nézhetnek utána kutatóink ezeknek az információknak. Az első világháború emlékévei és kutatóink megkeresései adják az aktualitását, hogy blogunkon felhívjuk a figyelmet egy térítésmentes online adatbázisra. ♦ Magyarország az I.Bővebben: “Az Osztrák-Magyar Monarchia I. világháborús veszteséglistája”

ADT +

Arcanum Digitális Tudománytár Plusz Talán még kutatóink között sem ismert széles körben a hivatalosan április óta működő ADT +, pedig igazi kincsesbányáról van szó. A kétrétegű PDF-eket tartalmazó adatbázishoz való hozzáférés magánszemélyek számára havi 5000 forintba kerül, azonban a Magyar Nemzeti Levéltár bármely levéltárába beiratkozott kutatónk számára van egy jó hírünk: az adatbányászat nálunk ingyenes!Bővebben: “ADT +”

Kataszteri térképek és iratok (1850–1916)

Kutassunk a telkünk után! Magyarországon az 1849. évi császári pátens rendelte a kataszteri felmérést, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a földadó megállapításához pontos adatokat szolgáltasson. Ugyanakkor a térképezés az állam területének minél jobb megismerését és a tudományokat is szolgálta. A kataszteri térkép tehát a vizsgált időszakban a földadó megállapításához végzett felmérések eredményeképpen készített, nagyBővebben: “Kataszteri térképek és iratok (1850–1916)”

Címereslevelek oázisa az Országos Levéltárban

A címereslevél-adatbázis, és ami mögötte van Van egy irattípus, amely messze a történeti kutatás megkezdése előtt, jogi és művészeti jelentőségénél fogva kiemelt érdeklődésre tartott számot. A címereslevelek, más néven armálisok (litterae armales) a mindenkori levéltárakban őrzött gyűjtemények sorában máig nagy népszerűségnek örvendenek és a leggyakrabban keresett iratok közé tartoznak. Magyarországon az Országos Levéltár őrzi aBővebben: “Címereslevelek oázisa az Országos Levéltárban”

A sokszínű Európa levéltári keresője: az Archives Portal Europe

Hogyan kutassak az Európai Levéltári Portálon? Az európai levéltárak digitális tartalmai – képek, levéltári jelzetek és más hasznos adatok – bármely európai polgár számára könnyen, gyorsan és díjmentesen elérhetőek az Archives Portal Europe oldalon keresztül. Az online kincsekhez – néhány jól megválasztott keresőszó segítségével – nemcsak az öreg kontinens lakói férhetnek hozzá, hanem bárki aBővebben: “A sokszínű Európa levéltári keresője: az Archives Portal Europe”

Forrásvidék I.

Tippek és tanácsok a helytörténet-kutatáshoz I. Mindig is érdekelt annak a helynek a története, ahol reggelente ébredek, ahova életem mindennapjai kötnek. Tősgyökeres, városát szerető szentendreiként el sem tudom képzelni, hogy máshol, másokkal ez ne ugyanígy lenne. 2014-ben Magyarországon rajtam kívül minden reggel 9 877 364 állampolgár köszönti az új nap kezdetét valamelyik településen. A fővárosban közelBővebben: “Forrásvidék I.”