Tovább a tartalomra

Nicsak, ki beszél?

Orsós és kazettás hangszalagok adatbázisa

A felvételek keletkezésének évköre: 1952–1989

Hallgasson bele az 1945 utáni Magyarország politikai életét meghatározó személyek, Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Biszku Béla és más kommunista politikusok beszédét megörökítő hangfelvételekbe! Ismerje meg visszaemlékezések alapján, hogyan látták egyesek a legújabb kori magyar történelem eseményeit.

 ♦

  

Miről mesélnek a hangfelvételek?

Az 1960-as és 70-es években az orsós hangszalagok tették lehetővé családi események hanganyag formájában történő rögzítését, sőt – a rádió és bakelit lemezek mellett – a zenehallgatást is.

A nálunk található hangfelvételek tartalmi szempontból többféle típusba sorolhatók. A gyűjteményben pártértekezleti anyagokat, testületi üléseket, rádióból felvett műsorokat, de előadásokat és visszaemlékezéseket is találunk. Utóbbi évkörének meghatározása nagyfokú figyelmet igényel. A felvételek készítésének időpontja ugyan 1952 és 1989 közé esik, ám a visszaemlékezések ennél lényegesen korábbi eseményekig nyúlnak vissza, esetenként akár egészen az első világháborúig.

 

Hogyan hallgathatom meg őket?

A hanganyag a sokak számára jól ismert AdatbázisokOnline portálon keresztül regisztráció nélkül, térítésmentesen kutatható.

A Történeti korszakok címszó alatt válasszuk ki az 1945–1989-es korszakot, azon belül pedig az Orsós hangszalagok adatbázisát, majd a Hierarchikus vagy Egyszerű keresőben lefolytatott keresés után, indulhat is a felvételek hallgatása.

Az adatbázis hangfelvételenként tartalmaz leírásokat, melyek a hanganyag jellegétől függően változó részletességgel készültek. Testületi ülések esetében egészen aprólékos leírásokat is találunk, máshol viszont előfordulhat, hogy a legnagyobb igyekezet ellenére sem sikerült teljes pontossággal beazonosítani a beszélő személyét illetve a felvételkészítés pontos dátumát.

 

Az MDP és MSZMP történetéhez kapcsolódó hanganyag

Hősök tere, nagygyűlés és felvonulás az MDP II. Kongresszusa alkalmából 1951. február 24-én. Forrás: fortepan.hu

Az 1948–1989 között keletkezett MDP- és MSZMP-iratok a magyar történelem olyan korszakát érintik, mely a rendszerváltás óta eltelt közel három évtized ellenére is a figyelem középpontjában áll.

Jelentős mennyiségű hangfelvétellel rendelkezünk az MDP III. kongresszusáról, az MSZMP VII–XII. kongresszusairól, valamint az MDP és az MSZMP központi vezetőségi üléseiről. A korszakot irányító politikusok közül meghallgathatjuk például Rákosi Mátyás, Münnich Ferenc, Fock Jenő, Kádár János, vagy a nemrég elhunyt Biszku Béla beszédeit, hozzászólásait. A pártkongresszusokra nem csak a Szovjetunióból, hanem a világ minden tájáról (például a távoli Chiléből, Burmából, Irakból) érkeztek küldöttek a kommunista pártokból. A résztvevők rendszerint anyanyelvükön szólaltak fel, így egyes felvételek többnyelvűek, beszédeiket többnyire magyar fordításban is hallhatjuk. A pártértekezletek, emlékműsorok hangfelvételei, valamint a rádiófelvételek révén bepillantást nyerhetünk a korabeli politikai életbe.

A hangfelvételeken hallható hozzászólásokat, vitákat utólag többnyire legépelték, ezek az iratok az eredeti jelzet alapján kutatásra kikérhetők. Figyelem: a pártiratok kutatása az költözés miatt jelenleg szünetel! Az 1945 utáni iratok kutathatóságáról itt olvashat bővebben.

1956 a Kádár-rendszer legfőbb tabutémája volt. A forradalomról szóló orsós hangfelvételek forrásritkaságaink közé tartoznak.

Az 1957. június 27–29. közötti MSZMP országos pártértekezletéről több hanganyag is fennmaradt, ezek közül az egyik legérdekesebb Biszku Béla belügyminiszter felszólalása, melyben az “ellenforradalmi szervezkedések” megállításáról beszélt. Kitért az újjászervezett Belügyminisztérium előtt álló legnagyobb kihívásokra: az “ellenforradalom” vezetőinek a megsemmisítésére (sic!), a magyar szabadságharcos emigránsok – saját szóhasználatával “Király Béla és egyéb banditák” – figyelemmel tartására, és általában a nyugati befolyás elleni harc szükségességére. Hangot adott annak a véleménynek, miszerint az ellenforradalmárok célja állandó nyugtalanságban tartani az országot, méghozzá amerikai utasításra.

Biszku a BM legnagyobb sikerének a közbiztonság helyreállítását nevezte. Hangsúlyozta, hogy az “ellenforradalom” során a börtönből kiengedettek 70–75%-a “ismét lakat alatt van, és nem zavarja a nép nyugalmát”. A többiekről – mint mondja – “nem tudunk, valószínűleg Nyugaton boldogítják a burzsoáziát.”

 

Visszaemlékezések

Az interjúk keretében felvett visszaemlékezések jelentik talán a legérdekesebb részét a hanganyagnak, hiszen ezekben egyedi sorsok tükröződnek vissza. Témájukat tekintve a pártélet történései, a háborúk alatti események, az 1956-os események állnak a középpontban.

Példaképpen hallgassuk meg egy veterán visszaemlékezését:

Répássy László kommunista veterán, a hajdani 12-es páncélvonat megfigyelő géppuskásának visszaemlékezése az 1919-es hadi eseményekre (Fájlnév: MOLNHA_1792.mp3)

Jelzet: MNL BAZML XXXV. 133. b. 31. doboz – Az MSZMP és jogelőd pártjai Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és miskolci szervezeteinek gyűjteménye. Hanganyag-gyűjtemény.

A 17 perces kiváló minőségben fennmaradt hangfelvétel 1919. május–júniusig repíti vissza a hallgatóságot az időben. A miskolci születésű, a felvétel készültekor 67 éves Répássy László jó előadókészséggel rendelkezik, és izgalmasan mesél a Tanácsköztársaság harcairól. Elbeszéléséből megismerhetjük a páncélvonat kalandjait. Szavaiból, hanghordozásából kiderül, hogy szívesen emlékszik vissza bizonyos eseményekre, s hogy még háborús idők közepette is történnek olyan dolgok, amelyek megmosolyogtatják a visszaemlékezőt. Ezek sorába tartozik a 17 vagonnyi katonai felszerelés zsákmányolása a miskolci pályaudvaron.

Ha kíváncsi a részletekre, kattintson a hangfelvételre!

 

Kulisszatitkok: technikai körülmények, digitalizálási folyamat

A Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeiben az iratanyag mellett őrzött több száz tekercsnyi hanganyag közül számos a közelmúltban került elő a levéltári rendező munka során. Az évszázadokon keresztül elsősorban papíralapú írásos emlékeket őrző levéltáraknak új megoldást kellett találniuk ezek tárolására és kutatására. Az orsós hangszalagok és magnókazetták is azon levéltári anyagok csoportjába tartoznak, amelyeknek a kutatásához technikai berendezés szükséges. Sok esetben a hanganyag tartalmát, keletkezési körülményeit csak a digitalizálás végeztével sikerült megállapítani, megfelelő lejátszó berendezés hiányában.

E különleges levéltári anyag digitalizálását az Országos Széchényi Könyvtár technikai segítségével sikerült megvalósítani. A digitalizálási folyamat a hangszalagok állapotának felmérésével, tisztításával, szükség esetén ragasztásával kezdődött. Ez a feladat komoly kihívás elé állította a szakembereket, hiszen gyakran az orsót sem tartalmazó, halomnyi csupasz, esetenként penészes szalagból kellett használható, sőt mi több élvezhető minőségű digitális hangfelvételt produkálni.

A szabványos magnókazetták digitalizálása jelentette a feladat könnyebbik részét, míg az orsós szalagoknál már számos technikai tényezőt is figyelembe kellett venni. A felvételek összesen ötféle különböző sebességgel készültek, így időnként szükségessé vált a sebesség utólagos korrekciója is. Technikai szempontból érdekességnek számít, hogy a hangszalagok fél, negyed, illetve teljes sávosak, tehát ugyanazon a hangszalagon párhuzamosan több felvétel is található.

A digitalizált hangfájlok két külön típusban is megtalálhatók a levéltárban: a FLAC típus a megőrzést, az mp3 formátum a kutatást biztosítja. A szalagokon lévő hangfelvételek különböző időtartamúak, 1–től 200 percig terjedő intervallumban. A digitalizálást csak valós időben történő lejátszással lehetett megoldani. Az állományvédelmi szempontok miatt a szalagokat kizárólag a minőség ellenőrzése és a digitalizálás érdekében lehetett behelyezni a lejátszó készülékbe. A felvételek egyik sajátossága, hogy a hangszalagokat többször is használhatták, s az új felvétellel felülírhatták a régit. Amennyiben a régebbi felvétel hosszabb terjedelmű volt, mint az új, miután az új felvétel véget ér, előbukkanhat a korábbi felvétel egy részlete, melyet töredékességére való tekintettel többnyire lehetetlen beazonosítani.

 

A hanganyagok felhasználhatósága az oktatásban

A történelemtanítás egyik újszerű, s egyben legélvezetesebb része a diákok történelmi forrásokkal való megismertetése, amelyhez a hanggyűjtemény kiváló lehetőséget biztosít. Az okostelefonok és a modern technika világában is újdonságot jelenthet az orsós hangszalagokkal történő ismerkedés. A hangfelvételek tanórán történő bejátszása az online közzététel segítségével könnyedén megvalósítható.

 

Áttekintő táblázat a Magyar Nemzeti Levéltár hangfelvételeiről:

Intézmény Hangfájlok száma Időtartam percben
MNL Országos Levéltára 1591 63811
MNL Békés Megyei Levéltára 22 633
MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára 187 14522
MNL Csongrád Megyei Levéltára 98 5878
MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára 92 3275
MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára 50 2073
MNL Vas Megyei Levéltára 132 4965
Összesen 2172 95157 (1586 óra)

Összműsoridő: 95 157 perc, ami 1586 órányi hanganyagnak felel meg. Megszakítás nélkül több mint 66 napig tartana meghallgatni…

Kutatási tipp

A digitalizálás során az eredeti hanganyag tagolását megőriztük, így a mikrofilmes levéltári anyaghoz hasonlóan, a hangfelvételek gyakran folytatódnak a következő fájlban. A Tekercsszám és a Dobozazonosító rovat adatainak nyomon követésével, illetve egy-egy ilyen adat lekérdezésével könnyen átlátható mely felvételek tartoznak össze.

A hangfelvételekkel Magyar Nemzeti Levéltár hét különböző tagintézménye rendelkezik, ezért a szalagok és a kazetták begyűjtéséhez, valamint a hozzájuk tartozó adatbázis elkészítéséhez széleskörű összefogásra volt szükség.

Az adatbázist létrehozásában közreműködtek: Ring Orsolya, Simon István, Szatucsek Zoltán, Szerényi Ildikó (MNL Országos Levéltára), Bódán Zsolt (MNL Békés Megyei Levéltára), Cseh Géza (MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára), Bagi Zoltán, Farkas Csaba (MNL Csongrád Megyei Levéltára), Kis József (MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára), Kovács Gergely (MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára), Németh József (MNL Vas Megyei Levéltára)

A korszak iránt mélyebben érdeklődőknek a következő adatbázisokat ajánljuk megtekintésre:

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1944–1965
KÜM repertórium
MDP jegyzőkönyvek
MSZMP jegyzőkönyvek a napirendi pontok részletezésével, valamint digitalizált iratanyag

Ezúton is köszönöm Szatucsek Zoltánnak a blogbejegyzés elkészítéséhez nyújtott segítségét!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt kedveli: