Skip to content

Életre kelt katonaállítási lajstromok

2017 februárjában hirdettük meg katonakereső játékunkat, a katonaállítási lajstromok adatbázisának online publikálása kapcsán.

Célunk az iratok életre keltése volt kutatóink, olvasóink közreműködésével – régi fényképek, levelezőlapok és a katonaállítási bejegyzések segítségével szeretnénk emlékezni az első világháborúban harcoltakra és elesettekre.
Alább, a szokásosnál kissé hosszabb bejegyzésünkben a sok beküldött kép közül válogattunk. A terjedelem ne ijessze meg az érdeklődőket – a képekhez esetenként érdekes családi történet is tartozik!

♦ ♦ ♦

Horváth József dédapjáról, Szűcs Istvánról találta meg a bejegyzést.

A fotó felesége 1915-ös halálát követően, 1916-ban készült, mikor a frontról végre hazajutott. Gyermekei kérésére készült a kép, hátha őt sem láthatják többé.
A frontra visszatérve hamarosan orosz fogságba került, s csak a forradalmakat követően jutott haza Szűcs István.

♦ ♦ ♦

Beregi Katalin egy híresség, Dankó Pista sorozási bejegyzését találta meg.

Ennek kapcsán jobban utánajártunk mi is a témának, és megmutatjuk, hogyan lehet egy teljesebb képet kapni a különböző anyakönyvi bejegyzések segítségével.

Az egyházi, majd később a polgári anyakönyvezésnek köszönhetően, a fellelhető levéltári források megkeresésével ma már a polgári származású, hétköznapi emberek életútja is nyomon követhető. Szerencsés esetben tehát az őseik iránt érdeklődő állampolgárok hasonló életutat rajzolhatnak meg az általuk keresett személyről.

Születési bejegyzés

Születési bejegyzés. Jelzet: MNL OL A3359 – 242

Dankó István születési bejegyzését a szegedi felsővárosi római katolikus anyakönyvben az 1858-as évnél találjuk meg. A latin nyelvű anyakönyvből megtudhatjuk, hogy Stephanus (István) elsőszülöttként jött a világra június 14-én Dankó István és Mijó Rozál gyermekeként. Az egyházi anyakönyvekben többnyire jelezték a cigány származást, így történt ez ebben a bejegyzésben is, ahol az apa származására és foglalkozására egyaránt fény derül: Zingarus musicus azaz muzsikus cigány.

Katonaállítási bejegyzés

Katonaállítási bejegyzés
A nótaszerző sorozási bejegyzését Szeged város katonaállítási összeírásában találjuk az 1878-as évnél. A lajstromkönyv  adatai teljes mértékben megegyeznek a születés során rögzített adatokkal.
Az apa foglalkozásánál a ma már régiesnek számító hangász szót olvashatjuk, melyet mai szóhasználattal zenésznek mondanánk. A sorozási összeírásból további adatokat is megtudhatunk a vizsgált személyről. Kiderül például, hogy Dankó István jártas volt írásban, olvasásban és zenében is. Dankó Pista folytatva a családi hagyományt szintén hangásznak állt. A hangász szó a tartózkodási hely megjelölésénél harmadszor is felbukkan a bejegyzésben, lakóhelyként ugyanis Hangász utca van feltüntetve. Érdekességként megemlíthetjük még, hogy Szeged város 92. katonai összeírási kötetében Dankó Pista az egyetlen zenei képzettséggel bíró személy.

Ezekben az évtizedekben az 1868-es véderőtörvényeknek megfelelően történt a védkötelesek sorozása. A legényeket három korosztályba osztották, az egy naptári évben születettek egy korosztályt alkottak. Az állítás mindig a legfiatalabb korosztállyal kezdődött, ha valakit alkalmatlannak találtak, a következő évben újra sorozóbizottság elé kellett állnia.

Így fordulhatott elő tehát, hogy Dankó Pista három alkalommal (1878, 1879, 1880) is sorozóbizottság elé került, mindhárom esetben alkalmatlannak találták azonban a katonai szolgálatra. A felmentés oka sajnálatos módon nem szerepel a lajstromban.

Házassági bejegyzés

Házassági bejegyzés

Dankó Pista 1880. július 13-án vette feleségül Joó Ilonát Szegeden, a Felsővárosban. A házasságkötés idején a vőlegény apja és a menyasszony édesanyja sem élt már, erre utal a nevük előtt látható néhai szó. Az esketésre a szokásoknak megfelelően 3 kihirdetés után került sor.

Védköteles férfiak esetében a nősülés a törvény értelmében tilos volt, illetve a harmadik korosztályból történő kilépésig miniszteri engedélyhez kötötték, a nősülésre való hivatkozás nem jelenthetett felmentést a katonai szolgálat alól. Az esketési bejegyzés megjegyzés rovatából kiderül, hogy Dankó Pista katonai felmentéssel rendelkezett, így törvényesen is lehetővé vált számára a házasságkötés.

Részlet az 1868. évi. XL. törvénycikkből
A nősülhetés korlátozásai

§ A ki az ujonczállitási bizottság által hadi szolgálatra mindenkorra alkalmatlannak nem találtatott, vagy a 3-ik korosztályban a sorhadi szolgálattól ideiglen fel nem mentetett, valameddig a harmadik korosztályból ki nem lépett, meg nem nősülhet.

Különös tekintetet érdemlő körülmények közt, kivételes nősülési engedélyadásra a honvédelmi magy. kir. ministerium van jogosítva; de ezen engedély az illetőt a hadseregbe (haditengerészetbe) vagy honvédségbe lépés kötelezettségétől fel nem menti.

Büntetés

a) a jogosulatlan nősülők s a bünrészesekre nézve

§ Azon védköteles, a ki a 44. §-ban körülirt tilalom áthágásával megnősült, a korosztály szerinti sorozás kedvezményét elveszti és sorshuzás nélkül hivatalból besoroztatik; alkalmatlan volta esetében pedig vagy a községi szegényalap javára ezer forintig terjedhető pénzbirságban, vagy hat hónapig tartható fogságban marasztaltatik el.

Azok, kik a tiltott nősülésnél vétkesen közreműködnek, a községi szegényalap javára ötszáz forintig terjedhető pénzbirság, vagy három hónap tartamáig terjedhető fogság alá esnek, fenmaradván ellenök még a hivatali szabványok szerinti eljárás, ha államszolgálatban állanak.

Halotti bejegyzés

Dankó István zeneszerző 1903-ban, 45 éves korában Budapesten, az I. kerületben hunyt el tüdővészben.

Forrás: familysearch.org

♦ ♦ ♦

Kullai Attila egy vicces megjegyzésre hívta fel a figyelmünket.
Kullai Péter: “állítólag atyja az Orgoványi erdőben csősz – nem az”

♦ ♦ ♦

Bazsáné Tünde ükapjára, Keresztúri Lajosra bukkant rá.

 

♦ ♦ ♦

Szabiányin Benjamin szintén ükapját, Laczik Józsefet fedezte fel a sorozottak között, egyben a történetét is megosztotta.

“Laczik József (1873–1916) katonaidejét 1896-1899 között rendesen kiszolgálta, majd leszerelése után, az évszázados paraszti regula szerint megházasodott. Öt gyermeke született, 2 fiú és 3 leány.

Ükapám – a falubeliek többségéhez hasonlóan – a budapesti 1. honvéd gyalogezredhez vonult be, és a sorállomány számára elérhető legmagasabb, három csontcsillagos szakaszvezetői rendfokozatban vetette le a mundért. Az első világháború kitörése, majd az új, és még újabb csataterek a hadra fogható állomány mind szélesebb körű mozgósítását követelte. A fiatal, éppen sorköteles korosztályok mellett egyre több, katonaidejét korábban már kiszolgált tartalékos kapta meg a behívó parancsot. Az 1916-ban, immár élete ötödik évtizedében járó, öt kiskorú gyermekét nevelő Laczik Józsefre is szüksége támadt a hazájának és az ő királyának. Ükapám az eredeti alakulatához vonult be. Az ezred kiképző tiszteseként a Monarchia különböző területeiről érkező újoncok összegyűjtése és kísérése is feladata volt.

Ükapám 1916 őszének sokadik, isonzói csatájában esett el. Utolsó, elküldetlen, általam féltve őrzött tábori levelező lapját halála után a bajtársai továbbították ükanyámnak. A megsárgult fotográfiáról a lábszártekercses, öreg katona komoran néz a fényképezőgép lencséjébe. A hátoldal tintaceruzával rótt, megfakult sorai a soron következő, nehéz harcokról, és a hajdanvolt, közös, kedves családi múltról szólnak.

A legendárium szerint ő császári és királyi apostoli fensége, I. Ferencz Józsefnek, valamint Laczik József, az 1. honvéd gyalogezred szakaszvezetőjének halálhíre egyszerre érkezett a faluba. És a töki református templom harangja egyszerre siratta a Laczik, meg a Ferencz Jóskát…

Ükapámat – a kutatási eredményeim alapján – fejlövés következtében a dutovljei 11/2-es tábori kórházba szállították és kezelték, ahol nem sokkal később meghalt a sérülései következtében, majd ugyanitt – a község katonatemetőjében – helyezték örök nyugalomra a 306-os sírban.”

 

♦ ♦ ♦

Nánási Veronika dédnagyapja, Gyetve János.

Gyetven János, az anyakönyvi bejegyzés szerint kisbirtokos, 1877. november 2-án született az akkor Nógrád megyei Pencz falucskában.
1906-ban házasságot kötött Kisnémedi Muka Margittal, két gyermekük született, János és Margit.
Katonaállítására 1912-ben, harmincöt éves korában került sor. A csapattest, ahová besorozták  a 32. gyalogezred, rangfokozata címzetes őrvezető. 1915-ben hunyt el  Miskolcon. Felesége ekkor huszonöt, János fia hét, Margit leánya négy éves volt.

♦ ♦ ♦

Szabó Gabriella apai nagyanyja öccsének, Majer Istvánnak egy orosz tábori kórházból küldött levelezőlapja.

Szabó Gabriella anyai nagyapja, Hölczler Viktor fogságból feleségének küldött levelezőlapja, valamint a fogságból történt szabadulásakor részére kiállított orosz nyelvű azonosító igazolás.

♦ ♦ ♦

Mindenkinek köszönjük, aki megosztotta velünk személyes emlékét!

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: