Amiről kevesen tudnak: Babics József, a szürke eminenciás könyvgyűjteménye

Kicsivel több, mint 100 éve, 1919. december 7-én kelt levelében, ezekkel a szavakkal ajánlotta fel teljes könyvgyűjteményét Babics József a Magyar Történelmi Társulatnak: „Óhajtom, hogy az minél több könyv- és a történelmi tudományokat kedvelőnek s azzal foglalkozó szakférfinak álljon kellemes és hasznos szolgálatára, valamint, hogy egészében fönntartassék.” A felbecsülhetetlen értékű muzeális letét – pontosan 3331 mű, azaz 6515 kötet – ma az Országos Levéltár Levéltártudományi Szakkönyvtárát gazdagítja.

Oké, de mi az a muzeális letét?

A könyvtár különösen izgalmas, különleges könyvgyűjteményei a muzeális letétek, amelyek közül nagyság és tartalom szempontjából kiemelkedik Babics József könyvtára. A letétek tartalmát ismerjük, hiszen a könyvek katalógusban kereshetőek és olvashatóak. Ugyanakkor a letétes személye, motivációja, a könyvek levéltárba kerülésének története legtöbbször kevésbé ismert.

És ki volt Babics József?

Babics József 1848. november 18-án született Egerben. Családja horvátországi eredetű, a Varasd vármegyei Coborcról (horvátul Cebovec) származott. Apja, Babics István érseki uradalmi ügyész, részt vett a szabadságharcban, 1875-ben a szabadelvű párt programjával Eger város, majd a kápolnai kerület országgyűlési képviselője volt.

1871-ben a Bánságba, Zsombolyára (ma Jimbolia, Románia) került, és a dúsgazdag, szinte korlátlan hatalmú gróf Csekonics Endre bizalmasa lett, mely életének meghatározó kapcsolatává vált. Torontál vármegyében sokan ismerték, sokáig emlékeztek alakjára. Ő volt Csekonics gróf karakteres szürke eminenciása, „Csekonics esze”.

Bár Csekonics Endre sokoldalú ember, gondos gazda, szerette kezében tartani a nagybirtok ügyeit, mégis szüksége volt egy megbízható alkalmazottra, aki a fontosabb ügyeket összefogta, tolmácsolta az akaratát, intézte a több mint 40000 holdon elterülő nagybirtok ügyeit. Ezeket a teendőket bízta Babics Józsefre. Babics pedig kitűnő munkát végzett: igazgatása idején a birtok virágzó mintagazdasággá alakult.

Zsombolya – Gróf Csekonics Endre kastélya Csitón

Gróf Csekonics Endre uradalma:
Tejkezelő és jéggyár

Gróf Csekonics Endre uradalma:
Júlia-majori gépműhely

Várady Imre szerint a 19. század végén Torontál vármegye közügyeire jellemző, hogy „Csekonics Endre gróf zsombolyai s vele néhány megyei nagybirtokos akarata s parancsa volt a feltétlen irányadó nem csak a politikai, de különösen tisztújító választásokkor, személyi kérdésekben is”. A gróf akaratát pedig ezekben az ügyekben is Babics József közvetítette és hajtotta végre. Ha szükséges volt, akkor személyesen járt utána, ellenőrzött mindent, sőt „ott volt már reggel kilenc órakor a főszolgabírói hivatalban, átnézte a postát és utasításokat adott, hogy egyes ügyeket hogyan kell elintézni”.

1911. február 5-én Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök előterjesztésére udvari tanácsosi címet kapott (MNL OL W 12 Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (1867-1944). 1911. 02. 05. (3. ülés) 77.).

Az első világháború után, a grófot követve Budapestre költözött. Életét agglegényként élte. Jövedelmét szenvedélyeire, a numizmatikai gyűjteménye (magyar és erdélyi pénzek, emlékérmek) és könyvtára gyarapítására fordította.

Babics József 1925. január 3-án hunyt el.

Politika és legendák

Babicsot 1895-ben pártonkívüliként, másodszor 1896-ban szabadelvű párti programmal választották meg, Torontál vármegye zsombolyai kerületének országgyűlési képviselője lett. A szóbeszéd szerint csak azért vállalta a képviselőséget, mert az ifjú Csekonics Gyula számára kellett fenntartania a mandátumot. A családhoz fűződő bensőséges viszonyát jól mutatja az 1918 szeptemberében, a Budapesti Hírlapban megjelenő történet is:

Amikor Csekonics Gyula hétmillió koronát veszített kártyán, az óriási kártyaadósság kifizetése Csekonics Endre grófra, Gyula gróf apjára várt. Persze senki nem merte megmondani neki, ezért először Babics Józsefnek szóltak, aki közölte a hírt a grófnéval.

Babics József Darányi Ignácnak írt levelének első oldala (MNL – OL − P 1441 − III. − 15. − 13.)

A vízügyi bizottság jegyzőjeként bekapcsolódott a Temes-Begavölgyi Vízszabályozási Társulat munkájába, amelynek célja a Temes-Begavölgy egymással összeköttetésben álló kisebb-nagyobb folyóinak szabályozása és ezzel az árvízmentesítés biztosítása volt. 1882. május 30-án levelet írt Darányi Ignácnak, amelyben a Társulat államosítását célzó törvényjavaslat támogatását kérte. 1897. május 11-én a Társulat pénzügyeinek újabb rendezése ügyében szólalt fel a képviselőházban.

Műkedvelő könyvgyűjtő és nagylelkű adományozó

Több évtizeden keresztül gyűjtötte a könyveket, amelyek érdeklődési körének megfelelően főként a történelem és a történelem segédtudományai köréből kerültek ki.

Babics József 1918. július 22-én keltezett saját kezű levele Veress Endrének
(MNL – OL – P 1569 – 5 – 48 – 2)

Veress Endre történésznek írt baráti hangú levelében így fogalmaz bibliofil szenvedélyéről: „Nagy elfoglaltságom miatt én csak kontár vagyok hazánk történelme mezején! De szenvedélyes gyűjtő és olvasó!”.

Babics József a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, az Éremkedvelők Egyesületének választmányi tagja és a Magyar Numizmatikai Társulat alapítója volt. 1890-től Magyar Történelmi Társulat rendes tagja. Könyvtárának nagylelkű felajánlása után a Társulat hálája jeléül 1920. május 27-i ülésén tiszteleti tagjává választotta.

Könyvtárát 1919. december 7-én keltezett levelében ajándékozta a Magyar Történelmi Társulatnak. Döntésének okát így fogalmazta meg: „Nem akarom, hogy a sok örömet nyújtott, sok gondossággal összegyűjtött néhány ezer kötetnyi, jellegzetesen történelmi könyvtáram utánam esetleg széthordassék, és óhajtom, hogy az minél több könyv- és a történelmi tudományokat kedvelőnek s azzal foglalkozó szakférfinak álljon kellemes és hasznos szolgálatára, valamint, hogy egészében fönntartassék.”

A LETÉT TARTALMA

A 19. század második felének és a 20. század első évtizedeinek újonnan megjelenő kiadványait szinte kivétel nélkül beszerezte, de a korábban megjelent szakirodalom fontosabb kötetei is bekerültek a könyvtárába.

Az állományban megtalálható többek között a magyar memoárirodalom jó néhány darabja, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc és az ezt követő emigráció irodalma, II. Rákóczi Ferencet és korát bemutató kötetek, genealógiai munkák, Széchenyi István pályájának irodalmi emlékei, politikai és jogi kötetek.

Babics érdeklődött az utazók és az utazások, felfedezések iránt, és megtalálható a gyűjteményben néhány hazai és külföldi tudományos folyóirat is.

A Társulat 1919. december 11-én tartott választmányi ülésén elfogadta az adományt. Köszönetet a Társulat elnöke, gróf Klebelsberg Kuno mondott, aki beszédében kiemelte, hogy Babics elöl jár áldozatkészségben, és példát mutat a társadalom számára. Az adományozás tényét a következő év március 31-én közjegyzői okiratba foglalták. Ekkor még sem a Magyar Történelmi Társulatnak, sem az Országos Levéltárnak nem volt a könyvek tárolásához megfelelő helyisége, így a könyvek Babics lakásában maradtak. Végül 1923. június 19-én Klebelsberg Kuno (magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter) engedélyezte Csánki Dezsőnek (az Országos Levéltár főigazgatójának), hogy a könyvtárat állandó letétként helyezze el az újonnan átadott Bécsi kapu téri épületbe, egy saját raktárba.

A levéltár részéről a tényleges átvétel 1924. szeptember 15-én történt meg: 1622 művet 3402 kötetben, valamint egy kétszárnyas nagy és hat kisebb könyvszekrényt vettek át. A könyvtár többi könyvéről Babics úgy rendelkezett, hogy csak halála után szállíthatják el őket.

Örököse, Babics Gyula honvédszázados, a könyvtár hátramaradott részét (1709 mű, 3113 kötetben) és a tárolásukra alkalmas könyvszekrényeket adott át az Országos Levéltárnak. Így a Babics József-féle könyvtár 1925. január 23-án összesen 3331 műből, 6515 kötetből állt.

Jogi szempontból a Babics könyvtár sorsa 2009-ben rendeződött véglegesen. A Magyar Történelmi Társulat 2009. január 14-én levélben tájékoztatta Gecsényi Lajost, a Magyar Országos Levéltár főigazgatóját arról, hogy kérésének megfelelően, a könyvtár tulajdonjogát átruházzák az Országos Levéltárra.

Szerző: Horváth Natália

A fotókért köszönet Lantos Zsuzsannának.

További fotók forrása: http://www.pixabay.com valamint lásd az irodalomjegyzéket.


Irodalomjegyzék

Bogdán István: Az Országos Levéltár Könyvtárának száz esztendeje, 1875–1974. In: Levéltári Szemle, 29. (1979) 1–2. sz. 301–318.

D[őry] F[erenc]: Babics József. In: Századok, 59. (1925) 1–3. sz. 105–106.

Hét millió koronás kártyaveszteség. In: Budapesti Hírlap, (1918. szeptember 18.) 38. évf. 218. sz. 7.

Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Forum Könyvkiadó, 2002. 58-59.

Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története. Budapest, Magyar Országos Levéltár, 2006. 148–150.

A magyar levéltártörténet kronológiája, 1000–2000. Szerk. Dóka Klára, Müller Veronika, Réfi Oszkó Magdolna. Budapest: Magyar Országos Levéltár, 2000. 202.

A Magyar Történelmi Társulat 1919 deczember 11-én d. u. 5 órakor tartott igazg. választmányi ülésének jegyzőkönyve. In: Századok, 54. (1920) 1–3. sz. 313–317.

Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monografiája. Szerk. Borovszky Samu. Torontál vármegye. Budapest: Országos Monográfiai Társaság, [1911].

A Magyar Történelmi Társulat „Babics József könyvtára”. In: Századok, 54. (1920) 1–3. sz. 310–313.

M[ayer]. B[éla]: A Magyar Történelmi Társulat Babics József-könyvtára az Országos Levéltárban. In: Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. sz. 197–198.

Nagy Gábor: A Magyar Történelmi Társulat Babics József Könyvtára. In: Levéltári Szemle, 59. (2009) 3. sz. 46–57.

Orosz Ernő: Heves-és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger: Egri Nyomda-Részvénytársaság, 1906.

Országgyűlési almanach, 1884–1944. 1896–1901. évi országgyűlés. Szerk.: Sturm Albert. Budapest, 1897. 192–193.

Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest: Argumentum Kiadó, Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Magyar Numizmatikai Társulat, 2010. 22.

Sz. Szigethy Vilmos: A vármegyeház kapujából. Sorok a régi torontáli urakról. Subotica: Jugoszláviai Magyar Könyvtár. Eredeti kiadás: Szabadka, 1933.

Szilágyi Mária, Anica Draganić: Csekonics örökség. A család zsombolyai uradalmának épített öröksége. Székesfehérvár: Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára, [2016]. 

Szilágyi Mária, Anica Draganic: A Zsombolyai uradalom. A Csekonicsok bánsági nagybirtoka. Székesfehérvár: Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára, 2016.

Szilágyi Mária, Anica Tufegdžić: Elfeledett örökség. A Csekonics család Zsombolyai uradalmának épített öröksége. Novi Sad: Univerzitet u Novom Sadu, 2014.

Várady Imre: Napló I. Újvidék: Forum, 2011.

One thought on “Amiről kevesen tudnak: Babics József, a szürke eminenciás könyvgyűjteménye

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt szereti: