A két legundokabb járvány a levéltárban: a pestis és a kolera

„A kolera (…) beterítette az egész keletet, mint egy fekete viharzóna, amely, mielőtt lecsapna, még egy ideig jelentőségteljesen várakozik.”
(Péterfy Gergely: Kitömött barbár)

A járványok sötét árnya mindig is rávetült az emberiség történetére. A középkortól a 18. századig a pestis, a „fekete halál” volt az uralkodó a halált hozó ragályok között. A legnagyobb pestisjárványban, 1347 és 1352 között, Európa lakosságának 30–60 %-a veszett oda. Gyors terjedése a sűrűn lakott (rossz higiéniájú) területeken, gyomorforgató tünetei (a testet ellepő gennyes-véres kifakadó duzzanatok, „bubók”) és magas halandósága méltán tette rettegetté a nevét.

A 19. században azonban egy másik félelmetes betegség, a kolera („epés hányás”) taszította le a pestist trónjáról. Az új járvány immár a ritkábban lakott vidéki területeken is terjedt, tünetei szintén borzalmasak voltak (folyamatos, rizslé hígságú hasmenés és hányás a teljes kiszáradásig), a halál pedig garantált.

CSAK SEMMI PÁNIK!

Hogyan kutassunk járványügyi iratokat veszélyérzet nélkül?

Ruházat

A flanellszövet fölött rézből készített mellény, a fűző kaucsukból készült. A ruha fölött egy öv kicsi téglakövekből, mögötte egy vaxtaftból készített masni lengedezik. A három rétegű alsóruha a lábaknál gyógynövényes zsákokkal megerősítve. A lábbeli és a sárcipő vizesflaskákkal. A nagy kerek puffos ujjába kendőit, flanellgyapjút, keféket, homokzsákokat stb. pakolt a hölgy.

Kiegészítők

A nyaka körül sókristályokkal és borsszemekkel ékesített nyakláncot visel. Három hajfonatában ecetesüveget, klórmész-fazekat, levesestálat helyezett el. A feje búbján egy kis szélkerék forgatja a levegőt. A fülébe kis fokhagymát és vöröshagymát függesztett, amelyre, mint drágakövet egy kámforüvegcsét helyezett el. Az állához kis parfümüvegcsét és borókát kötött.

Védekező-eszközök

Egyik kezében egy kis kosárka gazdaságos tűzrakó-szettel, téglákkal, vizeskancsókkal stb. Másik kezében egy nyitott napernyő, körülötte borókaágak. Azon kis zsákokban klórmész csüng, az ernyő csúcsából halcsont, azon vészharang.

Házikedvenc

A mögötte kullogó ölebe hasa körül kolera-kötés, farkán orgonaág díszeleg, lábain zokni. Szájában keresztléc, mindkét végén mosdáshoz szükséges dolgok. Nyaka köré egy réztáblát kötöttek, rajta az a felirat áll: csak semmi pánik!

Egy kolera ellen védekező asszony portréja. Készítette: P. C. Geissler, szöveg: M. G. Saphir, 1850. (Forrás: Wikimedia Commons)
Egy kolera ellen védekező asszony portréja.
Készítette: P. C. Geissler, szöveg: M. G. Saphir, 1850.
(Forrás: Wikimedia Commons. A fenti szöveget az eredetiből fordította: Török Ádám)

JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEK 

A kora újkorban az egyre növekvő tekintélyű és hatalmú abszolutista állam megpróbált különböző intézkedésekkel a terjedő járványok útjába állni. Magyarországon ez az időszak a török kiűzése után, a 18. századtól következett be. Ennek a védekezésnek, a korábbi korszakokhoz képest jóval több iratanyaga maradt fenn a Magyar Nemzeti Levéltárban. A 18. századból, amikor még a pestis volt a fő ellenfél, elsősorban az országos kormányszervek iratai között találhatóak források. A 19. században, amikor már a kolera ellen vették fel a harcot, a védekezés súlypontja áthelyeződött a megyékre, így a megyei levéltárakban is nagyszámú irat lelhető fel a témában. Emellett a családi levéltárakban a járványok és a védekezés hétköznapi életre gyakorolt hatásáráról találhatunk iratokat.

PESTIS

A pestissel kapcsolatos iratok zöme az Országos Levéltár A szekciójában, a Magyar Kancelláriai Levéltárban található.

Az A 5 jelzetű fond 7. tétele tartalmazza az Insinuata Cancellariae Austriacae et Cancellariae Status Intimae egészségügyi iratait, itt számos irat található a pestis terjedésének megkadályozására hozott intézkedésekről.

Az A 26 jelzetű, Litterae Commissionis Regiae in Negotio Pestis Budam delegatae fond, a Nádasdy Lipót gróf helytartótanácsi tanácsos elnöklete alatt működött, a budai pestis ügyében kiküldött bizottság iratait tartalmazza. A bizottság 3–4 naponként küldte el saját, valamint a katonai parancsnok jelentéseit a polgári lakosság és a helyőrség egészségi állapotáról. Ezek a jelentések képet adnak a fertőzöttség mértékéről, a betegek számáról, a kötelességmulasztó orvosok felelősségre vonásáról, valamint a pestis miatt a Tabánban kitört lázadásról.

Az A 32 jelzetű, Litterae privatorum, azaz magánlevelek fond, a nevével ellentétben leginkább magas állású tisztviselők, pl. főispán, helytartótanácsi tanácsos, ítélőmester, rendfőnök, stb. beadványait tartalmazza. A pestises évek anyaga külön sorozatban helyezkedik el az állag végén. A pestises évek irataihoz sajnos nincs segédlet.

Az A 109 jelzetű, Protocolla Commissionis Sanitatis (1738–1751) fond a Bécsben működött egészségügyi bizottság magyar és erdélyi vonatkozású ügyekben tartott tanácsüléseinek jegyzőkönyveit tartalmazza. Az üléseken tárgyalták a Magyarországot és Erdélyt dél felől fenyegető pestis elleni védekezés módjait. A jegyzőkönyvek időrendben, jelzetelés nélkül fekszenek a csomókban. Több év jegyzőkönyvei hiányoznak. A fondhoz darabszintű segédlet nincs.

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában pestissel kapcsolatos irat található még a C szekcióban, a Helytartótanácsi Levéltárban:

a C 37 jelzetű Acta Sanitatis (1724–1779) fondban. Itt a „Regestranda” sorozatban az 1738-ban kitört pestis leküzdéséről szóló törvényhatósági jelentések (1739–1744), valamint a kiküldött királyi biztosok (Balassa, Berényi, Károlyi) felterjesztései és a budai bizottság 1739. évi fogalmazványai találhatók. Az iratokat jelentéstevők, ezen belül pedig nagyjából időrend szerint csoportosították. Az “Acta pestlentialia” sorozatban az 1738-1742. évi pestis leküzdéséről szóló törvényhatósági jelentések, főként elszámolások találhatók, évek szerint csoportosítva.

Az E szekcióban, a Magyar Kincstári Levéltárak anyagában:

az E 152 jelzetű Acta Jesuitica fond II. – a. – Collegium Budense – 3. tételében az 1738–1740-es pestis idején kiküldött egészségügyi bizottság működésével kapcsolatos iratok találhatóak.

A P szekcióban, a magánlevéltárak között is fordulnak elő pestissel kapcsolatos iratok.

Járványügyi térkép – Erdély DK-i részén, Brassó környékén az 1786-os pestisjárvány idején felállított kordon. A kis házacskák mutatják a vonalat (kordon). A záróvonal mellett voltak az őrházak a katonaság számára, a térképen ezek a házak láthatók. Néhány település vesztegzár alatt van: Holbach (Holbák), Zeiden (Feketehalom) és Rosenau (Barcarozsnyó), őket fekete négyszögekkel jelölt őrhelyek veszik körül, illetve sárga színnel színezték ezen települések fertőzött részét. (A térkép jelzete: MNL OL – S 91 – No. 9.)

KOLERA

A kolera járványokkal kapcsolatos iratok nagy része a Magyar Nemzeti Levéltár megyei levéltáraiban találhatók – a leggazdagabb a Veszprém Megyei Levéltár anyaga –, de azért az Országos Levéltárban is található néhány irat.

A D szekcióban található neoabszolutizmus kori iratok közül:

a D 2 jelzetű, K.K. Ministerium des Innern, Akten „Ungarn” und „Woiwodina” (1848–1860) fond a. – IV. L 2. – Kolera – 1850/1857. jelzete alatt, illetve

a D 21 jelzetű, Magyarországi ideiglenes polgári közigazgatás (1849) egészségügyi osztály nevezetű fondjának a. – 21. kútfőjében vannak kolerával kapcsolatos iratok. Legismertebb az 1831. évi kolera járvány, melynek Kazinczy Ferenc − magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja − is áldozatul esett († 1831.08.23.) a Zemplén megyei Bányácskán (később Széphalom). A település a „kutak mérgezése” miatt kitört véres lázadás miatt is elhíresült, amit számos művészeti alkotás (például A járvány c. játékfilm) is megörökített.

A K szekcióban, a polgári kori kormányhatóságok levéltáraiban, a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium:

K 166 jelzetű fond C. sorozatának 1. tételében találhatóak a pestis, a kolera, sárgaláz, kiütéses tifusz és himlő elleni védekezés tekintetében Párizsban 1926. június 21-én kötött nemzetközi egyezmény iratai.

A magánlevéltárak P szekciójában jó néhány kolerával kapcsolatos irat is található.

A Perényi család levéltárának P 538 jelzetű, Perényi Zsigmond iratait tartalmazó fondjának F. tételében található a Perényi Zsigmond kolerabiztosi működésével kapcsolatos iratanyag.

Az Esterházy család hercegi levéltárának P 113 jelzetű, vegyes iratokat tartalmazó fondjának IV. Varia – B. vegyes iratok – 19. tételében No. 36. szám alatt található egy, a kolera elleni védekezéssel összefüggő nyomtatvány.

A modern korban már nem csak kormányszervek, hanem gazdasági társaságok is adtak ki kolerajárvány elleni védőintézkedéseket. Ilyen a gazdasági levéltárak Z szekciójában:

a Z 501 jeletű, az Első Dunai Gőzhajózási Társaság óbudai hajógyárának ügyvezető igazgatósága iratait tartalmazó fondjának B. – 18. tétele, ami utasítások tartalmaz kolerajárvány idejére 1934-ből.

Kapcsolódó cikkek: Török Enikő: „Az infektus egészségessel ne konveniáljon, ne barátkozzon” (A hét dokumentuma)

Érdekesség, ezt ne hagyja ki! – Füstöléssel fertőtlenített levél

Pest város levele az 1739-es pestisjárvány idejéből

(Pest, 1739. augusztus 21.)

Az 1737-1739. évi török háború a Habsburg birodalom számára jelentős területveszteséggel zárult. Ebben a háborúban elveszett az 1718. évi pozsareváci békével megszerzett Észak-Szerbia és más délvidéki területek. Az utolsó nagy pestisjárvány ekkor pusztított Magyarországon. A járvány terjedését a hatóságok központi intézkedésekkel igyekeztek megakadályozni. A határállomásokon vesztegzárakat létesítettek, ahol feltartóztatták az utazókat, és fertőtlenítették a küldeményeket.

Pest város jelentése a Kancelláriához a járványkórházban elhunytakról. 1739. augusztus 17 és 20 között ketten haltak meg pestisben. Az erről szóló levelet fertőtlenítés céljából a borítékon át megfüstölték.

Az irat jelzete: MNL OL – A 28 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Litterae civitatum – De peste – Pest város – 292/1739. Német, eredeti.(forrás: Mindennapok emlékei a Magyar Országos Levéltárban c. kiállítás, összeállította: Trostovszky Gabriella és Vissi Zsuzsanna)

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK

A bejegyzést írta: Horváth Gyula, levéltáros

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt szereti: