Skip to content

Atomenergia és kutatás

A Paksi Atomerőmű „Levéltára”

Az atomenergia kifejezés hallatán gyakran Paksra és a város határában elterülő egyetlen magyarországi atomerőműre gondolunk. A villamosenergia jelentősége igazán akkor szembetűnő számunkra, amikor elektronikus készülékeink rövidebb-hosszabb ideig áram nélkül maradnak. Ahhoz, hogy az energia otthonainkban áram formájában is felhasználható legyen, a termeléstől a felhasználókig hosszú út vezet. Blogbejegyzésünkben szeretnénk felhívni a figyelmet a villamosenergia-termelés stratégiai fontosságára, és az egyetlen magyarországi atomerőmű kutatásával kapcsolatos levéltári forrásokra.

 

A villamosenergia-ipari rendszeren belül az atomenergia különleges helyet foglal el. Felhasználása, biztonságossága az 1986 áprilisában történt csernobili és a 2011. márciusi fukusimai nukleáris katasztrófa miatt folyamatosan az érdeklődés homlokterében áll. (A kerek évforduló miatt a figyelem újra a csernobili nukleáris balesetre összpontosul. A történések tisztázására és a témával kapcsolatos levéltári források közzétételére a közelmúltban egy honlap is indult.)

Az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatban kétségkívül érzékelhető egyfajta félelem. Glatz Ferenc akadémikus, az atomhasznosításról írt rövid cikkében úgy fogalmaz, hogy „az energianyerés vágya az utóbbi fél évszázad világtörténelmét erősebben hajtja, mint az ideológiai alapelvek, az azokban megfogalmazott emberi értékrendek.” A Föld lakosságának intenzív növekedése, az ipar folyamatos nyersanyagéhsége egyre több energiát igényel. Miután a világ elsősorban a fosszilis energiahordozókból nyerte az energiát, az 1973. évi olajválság ráébresztette a döntéshozókat azok végességére.

Az atomfizikai kutatások és maga az atomipar a legdinamikusabb módon éppen az 1950-es és 1970-es évek között fejlődött, azonban a növekedés az 1980-as évek végére látványosan megtorpant. Zárszavában a szerző felhívja a figyelmet, hogy többet kellene foglalkozni az emberiség sorsát hosszútávon befolyásoló kérdésekkel. Kétség sem férhet hozzá: az energia és azon belül az atomenergia az égetően fontos kérdések közé tartozik.

 

Atomerőmű születik – Paks

Az atomerőmű létrehozása egy teljesen új iparág alapjait vetette meg az országban. Az atomenergia magyarországi előállításával és felhasználásával kapcsolatos kutatások természetesen jóval a paksi beruházás előtt kezdődtek meg. 1966. december 28-án magyar-szovjet kormányközi egyezmény született magyarországi atomerőmű létesítéséről. Az egyezménytől a vállalat megalapításáig és működésének megkezdéséig több mint tíz év telt el. 1967 és 1968 között zajlott a telephely kiválasztása, az előkészítési munkálatok és a tervezés. Az 1976. január 1-jén megalapított Paksi Atomerőmű Vállalat 1992. január 1-jén részvénytársasággá alakult, majd 2006-tól Zrt. formában működött.

A telephely kijelölésénél és a beruházás lebonyolításánál a tervezőknek számtalan tényezőt kellett figyelembe venni. Paks mellett szólt a síkvidéki terület, melynek következtében az alapozási talajmunkákat könnyen elvégezhették. A telephely a kedvező elhelyezkedése miatt gazdaságosan volt csatlakoztatható az országos villamostávvezeték-hálózathoz, továbbá az építési anyagok és berendezések egy részének vízi úton történő szállítása is megoldható volt. Mindezen túl a Duna vízhozama maximálisan fedezte az erőmű hűtési feladatait. A tervezők és a döntéshozók számoltak azzal is, hogy a gigantikus beruházás jelentősen hozzájárul az alapvetően mezőgazdasági jellegű Tolna megye ipari fejlődéséhez. A tervezésben és a kivitelezésben számos vállalat vett részt, köztük például az Erőmű- és Hálózattervező Vállalat (ERŐTERV) vagy a Mélyépítési Tervező Vállalat (MÉLYÉPTERV).

Az iratok, köztük a fényképfelvételeket tartalmazó albumok korlátozás nélkül kutathatók a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára óbudai épületében.

1976. június 3. és június 22. között magyar delegáció utazott Moszkvába, ahol a két tervező intézet (a Tyeploenergoprojekt és az ERŐTERV) elfogadta az építendő 800 MW-os atomerőmű magyar szakemberek által kidolgozott feladattervét. A Paksi Atomerőmű műszaki tervének jóváhagyó okmányát 1968. december 22-én írták alá. Az Atomerőmű Beruházás Titkárságát 1972. szeptemberben hozták létre, melynek feladata a beruházás koordinálása volt. A felügyeletet a Magyar Villamos Művek (MVM) gyakorolta. Az atomerőmű miniszteri biztosa Szabó Benjámin volt, az ünnepélyes alapkő letételre 1975. október 3-án került sor.

1976. október 14-én alakult meg a Paksi Atomerőmű Kormánybizottság és szintén minisztertanácsi határozat rendelte el a Paksi Atomerőmű Állami Indító és Ellenőrző Átvételi Bizottság (Indító Bizottság) megszervezését 1978-ban. Elnöke a Paksi Atomerőmű Kormánybizottság elnöke volt, tagjai a belügy-, az egészségügyi, a honvédelmi, a közlekedési, a mezőgazdasági, a munkaügyi, a nehézipari és az oktatási miniszterek, valamint az Országos Atomenergia Bizottság (OAB), az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH), az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) elnökei, valamint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára által kijelölt képviselők voltak. A téma kutatásához érdemes e szervek iratanyagát is átnézni! Az Indító Bizottság jogköre a Paksi Atomerőmű üzembe helyezésének engedélyezésére terjedt ki. 1979. január 20-án az eredeti határidőhöz képest három éves késéssel megkötötték az 1. és a 2. VVER-400 típusú blokk anyagaira és berendezéseire vonatkozó szovjet-magyar szállítási szerződést. Az első párhuzamos kapcsolásra 1982. december 28-án került sor (1. blokk). A 2. blokkot 1984. szeptember 6-án, a 3. blokkot 1986. szeptember 28-án, a 4. blokkot pedig 1987. augusztus 16-án indították el. A blokkok üzembe helyezése óta a Paksi Atomerőmű a magyarországi villamosenergia-termelés mintegy 40 %-át adja.

 

Hol kutassak?

A Paksi Atomerőmű Zrt. iratai a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába kerülnek, megőrzésük, feldolgozásuk kiemelt fontosságú feladatot képez. Ezek a levéltári források elsődlegesen a vállalat működése során keletkezett iratokat tartalmazzák.

A Magyar Villamos Művek Tröszt 1992-ben részvénytársaságok kétszintű rendszerévé alakult át, az első szint a tulajdonosi és az irányító szerepet tölti be. A második szintet az önálló erőművek és az áramszolgáltató társaságok alkotják. Mivel a Magyar Villamos Művek holding nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonkörbe tartozik, ezért a holding alá tartozó Paksi Atomerőmű Zrt. iratfelügyeletét és iratkezelését a Magyar Nemzeti Levéltár látja el. Az atomerőművet érintő beruházásra és működésének történetére vonatkozó iratok kétségkívül maradandó értékűek. A levéltár óbudai részlegébe az 1976 és 2001 közötti vállalati iratok kerültek be. A kutatók számára jelenleg a társaság mérlegbeszámolóit tartalmazó dokumentumok érhetők el, a további iratok kutatásához az iratátadó szervhez kell fordulni.

Továbbá szintén itt kereshetők a Magyar Villamos Művek Tröszt és jogutódja iratai is, melyhez számos erőmű, így többek között a Paksi Atomerőmű is tartozott. Az iratok kutatásához támogatói nyilatkozat, az 1990 utáni iratok kutatásához pedig a Magyar Villamos Művek nyilatkozata is szükséges.

 

Az atomenergia kérdése iránt érdeklődők nemcsak a Paksi Atomerőmű Zrt. iratait vehetik számba. A levéltár óbudai épületegyüttesében találhatók azon gazdasági kormányszervek iratai, melyek nélkülözhetetlenek a téma alapos áttekintéséhez. Többek között ide sorolható a Nehézipari Minisztérium (1956–1990) és az Ipari Minisztérium (1979–1990) jelentős mennyiségű levéltári iratanyaga. Az ipari kormányzati szervek iratain belül a kutatást az iparági főosztályok anyagában érdemes elkezdeni.

Mivel a Paksi Atomerőmű Vállalat létrehozása a XX. század legnagyobb energiaipari beruházásainak egyike, kutatásaink során számtalan állami hatóság, kormányzati felügyeleti szerv, tudományos intézet iratait kereshetjük meg, melyhez kiváló támpontot nyújt az Elektronikus Levéltári Portál (ELP) keresőrendszere is.

Tipp: Első lépésként ne az erőmű iratait célozzuk meg, hanem a beruházás döntés-előkészítésével kapcsolatos párt- és kormányzati dokumentumokat.

Mivel kiemelt, országos jelentőségű beruházásról beszélünk, a kutató az iratok tanulmányozásakor akarva-akaratlanul is belebotlik az atomenergia kérdésével általában vagy konkrétan a paksi beruházással foglalkozó levéltári forrásokba. A témát kutatva ne feledkezzünk meg a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltárában található MSZMP Tolna Megyei Bizottsága, valamint az MSZMP Paksi Járási Bizottsága, Paks Községi Bizottsága, valamint Paks Városi-Járási Bizottsága iratainak kutatási lehetőségéről sem!

Mindezen pártiratokban – jelentések, feljegyzések formájában – jelentős mennyiségben megtalálhatók a város fejlődését alapjaiban megváltoztató beruházásra vonatkozó és annak hatásait elemző iratok. Az MNL Fejér Megyei Levéltárában kutathatók például Baranyi Lajos, a Paksi Atomerőmű Beruházási Kormánybiztos, vezérigazgató 1970 és 1983 közötti iratai.

A Paksi Atomerőmű Zrt. az utóbbi években a társadalmi felelősségvállalásra helyezve a hangsúlyt megújította üzemtörténeti gyűjteményét, mely egyedülállónak tekinthető Európában. Az új épületben megnyílt Atomenergetikai Múzeum az atomenergetika magyarországi elterjedésének és hasznosításának tárgyi emlékeit gyűjti, és országos szakmúzeumként működik. Az erőmű Tájékoztató- és Látogatóközpontja 1995-ben nyitotta meg kapuit és előzetes bejelentkezés nélkül látogatható. A séta során a látogatók tájékozódhatnak az atomerőmű közel negyvenéves történetéről és interaktív módon ismerhetik meg az erőmű berendezéseit, a sugárvédelmi eszközöket, továbbá az erőmű üzemeltetéséhez kapcsolódó kisebb berendezéseket, műszereket.

 

Felhasznált irodalom:

Glatz Ferenc: Az atomhasznosítás történetéből 1945–2000. (Utolsó letöltés időpontja: 2016. július 15.)

http://index.hu/nagykep/2013/11/03/30_eve_az_atomkorszakba/ (Utolsó letöltés időpontja: 2016. július 5.)

Vajda György: Energiaellátás ma és holnap. MTA Társadalomkutató központ Bp. 2004.

 

Ezúton köszönöm Gold Gabriellának, Beregnyei Miklósnak és a Paksi Atomenergetikai Múzeumnak a bejegyzés megírásához nyújtott segítséget.

A blogbejegyzést írta: Kiss András

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: