Kezdőknek, a levéltári kutatással és magával az Országos Levéltár iratanyagával ismerkedőknek szól a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár sorozata.
Kihagyhatatlan lehetőséget kínálunk mindazoknak, akik még nem jártak az Országos Levéltárban és nem fogtak kezükbe levéltári iratot, de szeretnének!
A sorozatban:
- világos instrukciókat kaphatunk közvetlenül a levéltárosainktól, hogyan érdemes kutatni általában a levéltárban
- kifejezetten ehhez a sorozathoz válogatott iratokról, pecsétekről, térképekről, oklevelekről közeli és különleges képeket láthatunk
- körbesétálhatunk (az objektíven keresztül) az Országos Levéltár speciális, iratőrző raktáraiban
A tízrészes sorozat kezdetén (1-3. rész) megismerhetjük az alapvető igazodási pontokat: mit kell feltétlenül tudnunk kutatás előtt. Ha már kiválasztottuk a korszakot és a témát, amit kutatni szeretnénk, nézzük meg a kutatásunkhoz illeszkedő iratokat őrző levéltári egységek videóit (4-8. rész).
Az öt legfontosabb gondolat az első részből, Szakács Annamária tolmácsolásában:
1. Kutatásunkhoz sokféle témában, változatos lehetőségek állnak rendelkezésünkre a középkortól a napjainkig az Országos Levéltár online és hagyományos gyűjteményeiben.
2. A beiratkozás ingyenes, bárki kutathatja az értékes gyűjteményt.
3. Keretet a hozzáférésnek az állomány-, adat- és titokvédelmi korlátok szabnak.
4. A levéltári rendszer egyik fontos jellegzetessége, hogy az iratokat nem név- vagy betűrendben, hanem legtöbbször (bár természetesen akadnak kivételek) a keletkeztető szerv logikája szerint őrizzük. Ezért az adott korszak közigazgatásának az ismerete az egyik leglényegesebb dolog.
5. A 19. századot megelőzően főleg német-és latin nyelvű iratokkal találkozhatunk.
A három legfontosabb tudnivaló a második részből, Bakó Zsigmond tolmácsolásában:
1. Minden levéltári kutatás alapja a levéltári jelzet, amely alapján az irat kikérhető és kutatható. Ha online adatbázisban kutatunk, akkor különböző kifejezésekre (pl. név, helynév stb.) is tudunk keresni.
2. A kutatást a könyvtárban célszerű kezdeni, ahol ugyanabban a témában kutató szerzők eredményeit felhasználva időt spórolhatunk magunknak, és konkrét levéltári jelzetekhez is juthatunk.
3. A Hungaricana.hu oldalon adatbázisokat és kutatási segédleteket érhetünk el, az Eleveltar.hu oldalon a Magyar Nemzeti Levéltár hivatalos és naprakész levéltári nyilvántartását érhetjük el.
A három legizgalmasabb gondolat Ablonczy Balázs szájából
1. „Egyre többször tapasztalom azt, hogy az, amit kutatok − annak ellenére, hogy nagyon messzinek tűnik − milyen elképesztő gyorsasággal elér hozzánk. A történelem egyáltalán nem egy halott matéria: nagyon leegyszerűsítve arról szól, hogy segítsen értelmezni a körülöttünk lévő világot – mint általában a tudományok.”
2. „Vannak olyan adatbázisok, amelyekben egy sima kereséssel három perc alatt óriási mennyiségű adatot tudunk megtalálni. Ugyanakkor, amikor egy internetes adatbázisban keresünk valamit, legtöbbször keresőszavak alapján keresünk. Ott a kontextus teljesen elvész.”
3. „A másik nyilván a személyesség, vagy az, hogy az ember megérintheti vagy láthatja azt a papírt. Sokszor van az az érzésem, hogy 1945 előtt milyen szép – persze nagyon cikornyás – hivatali nyelven fogalmaznak, de van egy rendje az iratoknak. És akkor ’45 után, de leginkább 1947-48-ban jön egy iszonyú káosz: nagyon rossz minőségű papíron, csomószor nagyon rossz helyesírással fél fecniken, vagy fél írólapokon írnak, döntenek emberi sorsokról. Ez nyilván egy számítógép képernyőjén nem fog annyira látszódni, ugyanakkor ez is fontos, hogy az ember érzékelje a korszakot.”
Első forrásból kaphatunk naprakész információkat közvetlenül a gyűjteményekért felelős levéltárosoktól a 4-8. részekben (4. Magániratok és Gyűjtemények, 5. Az 1945 előtti Kormányszervek Iratai, 6. Az VI. Az 1945 utáni Politikai Kormányszervek és Pártok Iratai, 7. Az 1945 utáni Gazdasági Kormányszervek Iratai és a 8. Gazdasági Szervek Iratai).
A részek alapján lehet:
– válogatott iratokhoz közel kerülni (képernyőn keresztül)
– raktárakban bóklászni (virtuálisan)
– adatbázisokat megismerni
– szakértői tanácsokat zsebre tenni
– konkrét ötletekhez jutni pl. szakdolgozathoz
– inspirációt szerezni kutatáshoz
– segédkönyveket megszemlélni a 18-20. századból
– az infók alapján a kutatásba fejest ugrani.
Lássunk is hozzá!
Aktakaland 