Forrásvidék II.

Vissza az első részhez

 Tippek és tanácsok a helytörténet-kutatáshoz II.

Helytörténeti bejegyzésem második része azoknak szól, akik az előzőeket folytatva tovább szeretnék mélyíteni kutatásukat, és ajánlom azoknak is, akik lakóhelyük történetének csak egy-egy részletére kíváncsiak. A legrégebbi források felkutatása különös örömet szerezhet, emellett – szinte kivétel nélkül – látványos, egyben szórakoztató élménnyel is kecsegtet. Az internet segítségével különösebb időráfordítás nélkül, pillanatok alatt visszajuthatunk szeretett városunk, községünk korai történetébe.

Regéc térképe. MNL OL – S 11 – No. 152. részlet

Kővágóörs térképe. MNL OL – S 20 – No. 190/2

 ♦

IV. Mohács előtti gyűjtemény – Q és U szekció

A településekre vonatkozó középkori adatok a Mohács előtti gyűjteményben találhatók. Ennek egyik része, a Diplomatikai Levéltár a MNL Országos Levéltárában eredetiben őrzött középkori okleveleket (Q szekció), a másik része pedig a Diplomatikai Fényképgyűjtemény (U szekció) a magyarországi és külföldi egyházi és állami gyűjteményekben őrzött középkori oklevelek fényképmásolatait tartalmazza. Mindkét gyűjtemény teljes anyaga elérhető online módon (Collectio Diplomatica Hungarica).  Tekintettel arra, hogy nagyon sok oklevél szövege egészben vagy részben nyomtatásban is megtalálható, a nyomtatásban megjelent okleveleket a középkori Magyarország digitális könyvtára menüpont alatt gyűjtjük össze. Az oklevelek tanulmányozása előtt azonban leghasznosabb áttanulmányozni a következő cikket:

Solymosi László: A helytörténet fontosabb középkori forrásainak kutatása és hasznosítása. Történelmi Szemle 19. (1976) 123—155.

A szerző ebben ugyanis összeállította a helytörténet középkori módszertanának kisokosát, amelyben összefoglalta mindazokat a módszertani tudnivalókat, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a helytörténet fontosabb középkori levéltári forrásait kutatni és hasznosítani tudjuk. A dolgozat külön erénye, hogy az okleveles források főbb forrástípusainak ismertetése mellett ugyanolyan hangsúlyt fektet a névanyagra is, kiemelve a helynevek hasznosításának lehetőségeit, de a helynevekre alapozott koncepciók veszélyeire is felhívja a figyelmet.

A helységek 1526 előtti történetére vonatkozóan az alábbi könyveket érdemes átnézni:

• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában.
• Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza.

 

 

V–VI. Térképtár és Tervtár

A településtörténet kutatásához rendkívül jól használható a MNL Országos Levéltár Térképtár adatbázisa. Kifejezetten az S 11 (Kamarai térképek), az S 12 (Helytartótanácsi térképek), valamint az S 78 (Kataszteri térképek) jelzet között találhatunk értékes, online kutatható anyagot.

Telkibánya térképe. MNL OL – S 11 – Nr. 155/2.

Ugyancsak sok hasznos információt tartalmaz a Levéltár honlapján, a letölthető segédletek között található Tervtári katalógus, mely az összes, MNL Országos Levéltárban található tervet tartalmazza.

Tipp

A térképtár keresőt megnyitva, a jelzet rubrikánál az index fülre kattintva, ”s 11”, ”s 12” vagy ”s 78” begépelésével lesz eredményes keresésünk.

Nagyon jól hasznosítható Lipszky János: A Magyar Királyság és társországai térképe és névtára (1804-1810) is, mely a 18–19. század fordulójának állapotát tükrözi (a térképszelvények és a helységek névtára DVD-n is elérhetők). További érdekesség az Országos Levéltár honlapján található Magyarországról készült térképek. 

 

 

 

VII. Pecsétgyűjtemény – V szekció

A V szekció középkor utáni anyagának legkutatottabb része Altenburger Gusztáv és Réső Ensel Sándor címer- és pecsétgyűjteménye (V 5). A történelmi Magyarország helységeinek viaszpecsét-, illetve bélyegzőlenyomatai vármegyék, azon belül a települések nevének betűrendje szerint vannak rendezve. A V 5-D-I-a jelzetű sorozat összesen 19 298 darab községi és városi viaszpecsétet, bélyegzőt és címerpecsétrajzot tartalmaz.

A V 5-A-III-c sorozatban találhatók a vármegyék, szabad királyi városok, rendezett tanácsú városok, mezővárosok és községek címereit tartalmazó táblák, melyek egy része nyomtatásban 1880-ban jelent meg (Altenburger Gusztáv-Rumbold Bernát-Tagányi Károly: Magyarország címertára. Budapest, 1880.); a nyomtatott mű digitalizált változata is elérhető (Arcanum DVD IV. –  családtörténet, heraldika, honismeret).

MNL OL – V 5 – A – III – c – 5. tétel – Nr. 2. valamint MNL OL – V 5 – D – I – a – Árva – Árvaváralja – No. 1

 

További vonatkozó iratok

Családi levéltárak

Mivel a MNL Országos Levéltára számos családi levéltárat is őriz, lehetséges, hogy a kérdéses helység volt földesurainak családi levéltára intézményünk őrzésébe került, értékes információkat tartogatva így a kutatók számára. Ebben az esetben az illető családi iratok bőséges adatokat szolgáltathatnak a helység történetére vonatkozóan.

 

Egyesületi adatbázis, céhes iratok

Az egyesületi adatbázisokban az adott településen működő, a Belügyminisztérium által engedélyezett egyesületek között lehet keresni. Korábbi időszakra vonatkozóan a Királyi Könyvekben található céhes iratok között lapulhatnak értékes adatok, illetve a céhkataszteri adatbázis is figyelemre méltó, mely település szerinti abc sorrendben tartalmazza a céheket.

 

Országos Községi Törzskönyvbizottság (K 156)

A Belügyminisztériumi levéltárban rejtőzik egy hasznos dokumentumtípus, mely a bizottság működéséhez kapcsolódóan az 1896-1953 közötti időszakot foglalja magában. A Bizottság feladata többek között a településnevek egyértelműsítése és a címerhasználat szabályozása volt. Az ide tartozó pecsétek szintén a pecsétgyűjteményben, a V 31 törzsszám alatt találhatóak meg.

 

Minden egyes, a helységgel kapcsolatos oklevélnek, címernek, vagy a településen található templom, kastély, fürdő tervének korokat átívelő ereje van, üzenetük és történetük akár hosszú évszázadok távlatából is érezhető. A helységek története a kíváncsi lakosok és a tudatos közösségek körében mindig is kiemelt jelentőséggel bírt. Manapság élénk turisztikai és kulturális érdeklődés övezi azokat a településeket és városokat, melyek fejlesztése a hagyományokra alapozva történt. Bejegyzésem remélem hasznos útmutatóul szolgál mind az érdeklődő lakosok, mind a lokálpatrióták és a városfejlesztők számára.

 

 

Köszönöm az összeállításban való segítséget kollégáimnak, Kalmár Jánosnak, Kulcsár Krisztinának, Kurecskó Mihálynak, Németh Istvánnak és Rácz Györgynek. 

A blogbejegyzést írta: Szakács Annamária