Skip to content

„Mire a falevelek lehullanak…” 2. rész

Az első világháború emlékezete nyomában

II.

Blogbejegyzésünk tavaly megjelent első részében körbejártuk az első világháború történetének kutatásával kapcsolatos legfontosabb hazai lehetőségeket. A bejegyzés közzététele óta számtalan újabb hazai projekt indult, konferencia és előadás résztvevői lehettünk. Már most, miközben ezt a szöveget olvassa, biztos lehet abban, hogy megannyi bejegyzés fog a jövőben születni a témában, hiszen rendkívül gazdag forrásanyag áll rendelkezésünkre nemcsak itthon, hanem bátran mondhatjuk, világszerte. Bejegyzésünk célja éppen ezért az, hogy tekintetünket egy kicsit Európára és Európán kívülre fordítsuk, mozduljunk ki megszokott, talán berögzült szemléletünkből, hogy feltáruljanak előttünk más világok rejtett kincsei. Biztosak vagyunk benne, hogy ez az olvasás tényleg felér egy virtuális „aktakalanddal”…

Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy posztunkban honlapok sorát, nem kis túlzással „áradatát” találja az olvasó. Talán nem is gondolnánk, hogy a centenáriumra készülve mekkora mennyiségű és adatgazdag lap áll a rendelkezésünkre virtuális világunkban. Koncepciónk lényege az volt, hogy szemezgessünk a témával kapcsolatos legfontosabb honlapokból, adatbázisokból.

A bejegyzésben elsőként említendő online platform országonként és tematikailag is számba veszi az első világháborúval foglalkozó legfontosabb webes tartalmakat és oldalakat. Sajnálatra adhat okot, hogy a honlapok felsorolása között „Ausztria-Magyarország” címszó alatt hazai honlapok említésre sem kerülnek. A hazai kezdeményezések közül azonban itt hadd emeljük ki a Politikatörténeti Intézet Hadszíntér és hátország című átfogó projektjét, melynek színvonalas honlapján külön helyet szentelnek az első világháború alatt keletkezett források (levelek, naplók, tudósítások) bemutatásának, továbbá külön blogot is indítottak az intézet munkatársai.

Most azonban kanyarodjunk vissza a határon, sőt tengeren túli levéltári források számbavétele felé. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kísérlet merész és újszerű, mert talán nem is gondolunk arra, hogy mennyi forrás lapul még különböző archívumok mélyén, külföldön.

Ahogy már korábbi bejegyzésünkben szóltunk, a gyújtópont 1914. június 28-ára vezethető vissza, amikor a hírhedt merénylet megtörtént. Rá egy hónappal az Osztrák Magyar Monarchia hadat üzent a Szerb Királyságnak és kezdetét vette az akkor még csak néhány hónaposra feltételezett, de végül négy kemény évig tartó kíméletlen öldöklés. Nagy segítséget jelenthetnek számunkra az Európai Levéltári Portálon található információk, ahol különböző nyelveken különböző keresési lehetőségeken keresztül juthatunk információhoz egészen a segédletek megtekintéséig bezárólag. Az oldal azért is kiváló tájékozódási pont, mert az adott országra keresve valamennyi levéltár elérhetőségét, adatbázisait is megtalálhatjuk. Azonban legyünk óvatosak, a töménytelen mennyiségű adat, a források bősége már-már nehezíti a koncentrált, specifikus keresést és akár a végtelenbe is nyúlhat…

A következőkben néhány ország témánk szempontjából jelentős levéltárait mutatjuk be, és fókuszba helyezzük az általuk őrzött, első világháborúval kapcsolatos iratokat. (Korábbi írásunkban Ausztriát már említettük. Nyilvánvalóan számtalan további lehetőség áll a rendelkezésünkre, de itt most újra nem térünk ki rá).

Névtelen

Németország [1], Egyesült Királyság [2], Franciaország [3], Amerikai Egyesült Államok [4] Oroszország [5], Törökország [6]


 

[1]

Németország

Németország első világháborúban játszott meghatározó szerepéből adódóan jelentős mennyiségű és minőségi iratanyag maradt fenn a Német Szövetségi Levéltár (Bundesarchiv) állományában. Számunkra talán érdekesség, hogy az egyes korszakok és kutatási területek levéltári dokumentumai különböző városokban találhatók meg (pl. katonai levéltár és iratok Freiburgban 1867-től napjainkig – így, akit a világháború német katonai vonatkozásai érdekelnek, érdemes Freiburgba ellátogatnia). Külön ki kell emelnünk a német levéltár honlapján található keresési összesítőt, amelynek segítségével e rekordmennyiségű iratanyagban különböző szempontok szerint kereshetünk.

A honlapon elkészíthetjük regisztrációnkat és digitalizált iratokat tekinthetünk meg, de számtalan alkalmazás segíti a munkánkat, mint például az Argus (Archival Search Engine) program, vagy éppen a fénykép-, film- és videó adatbázis. Természetesen a német levéltárosok is elkészítették a saját első világháborús centenáriumi honlapukat, mely adattartalmában és precizitásában példa nélküli.

[2]

Egyesült Királyság

Számtalan kutatási lehetőséget rejtenek az angliai levéltárak, az ott is divatos online projektektől kezdve a különböző első világháborús fotókiállításokig. Talán az egyik legfigyelemreméltóbb kísérlet a Brit Nemzeti Levéltár (The National Archives) és a Birodalmi Háborús Múzeum (Imperial War Museum) vállalkozása. Projektjük során több mint 1,5 millió digitalizált felvétel született a nyugati fronton készült háborús naplókból.

Elképesztő adat, hogy a Brit Nemzeti Levéltár honlapján a First World War címszóra történő keresésénél több mint 6 millió találati rekord jelenik meg. Hozzá kell tennünk, ha szeretnék, akkor a találatokat Excel fájlba is exportálhatjuk. A levéltár honlapján az eligazodás rendkívül egyszerű, lényegében a főoldalon közlik, hogy milyen iratok találhatóak meg eredetiben, és milyen online tartalmakkal rendelkeznek. Mindezt egy bemutató videó is szemléletessé teszi.

Kitekintésként itt érdemes szót ejtenünk az egykoron a brit gyarmatbirodalomhoz tartozó területek (domíniumok) levéltári anyagairól, projektjeiről, melyek már túlmutatnak Európa határain. Ezek közül is kettőt, az ausztrál és a kanadai nemzeti levéltár adatbázisait emeljük ki. Megjegyzendő, hogy mindegyik érdekessége a nagyszámú digitalizált forrásanyag, melyeket nemcsak nemzeti levéltárak, hanem külön, erre a célra létesített emlékközpontok gyűjtöttek és dolgoztak fel. Az Antant irányítása alá rendelt ausztrál hadseregnek ekkor kb. 300 ezer katonája volt, és a Csendes-óceán térségében viszonylag jelentős erőt képviselt. Ausztrál katonák nagyobb számban egy ütközetben vettek részt a világháborúban, 1915-ben a Dardanellák ostrománál – mely közel egy évig zajlott, több ütközettel. Az ostrom végül a brit csapatok visszavonulásával végződött. Az „Ausztrál Birodalmi Erők” (Australian Imperial Forces”) fegyveres működésével kapcsolatos dokumentumainak tartalmát – melyek között ausztrál katonákra vonatkozó személyes adatok is megtalálhatók – itt tekinthető meg.

A Kanadai Könyvtár és Levéltár (Library and Archives Canada) első világháborús adatbázisa szintén figyelemre méltó. A kutatások és a munka fókuszában itt is maguk a katonák állnak. Olyan dokumentumok kerültek többek között digitalizálásra, mint például a besorozási nyomtatványok (az iratok alapján a kutatók a hadseregbe felvett katonák számáról pontos képet kaphatnak). A projekt és a kutatás legfrissebb eredményeiről minden hónap 15-éig új hírek jelennek meg az intézmény blogjában.

[3]

Franciaország

A franciák meglehetősen elrugaszkodtak a hagyományos megemlékezések (pl. konferenciák, emléktábla-avatások stb.) világától, de egyáltalán nem negatív értelemben. Biztosak lehetünk abban, hogy a tradicionális emlékezésekre is számtalan példa volt. Nagyon is ötletesnek mondhatjuk azt az elgondolást, amikor az I. vagy a II. világháború eseményeinek színhelyeit akár gyalogúton, vagy kerékpárral is megtehetjük, így emlékezve, emlékeztetve egymást a világháború(k) borzalmaira. A helyszínek, ahol elkeseredett haláltusák folytak, örökre magukon hordozzák a háborúk sebeit.

Franciaországban első világháborúval kapcsolatos dokumentumokat, más levéltárak, mint például a megyei, városi levéltárak mellett a Francia Hadtörténeti Levéltárban (Service Historique de la Défense) kutathatunk Vincennes-ben, mely Párizstól nem messze található. Itt kutathatók olyan kimutatások is, melyek számba vették a Nagy Háború francia áldozatait.

További fontos dokumentumok kereshetők Courneuve-ben és Nantes-ban, a Francia Külügyminisztérium Levéltárában (Archives Diplomatiques) is.

Az Archives Diplomatiques-ban (Francia Diplomáciai Levéltár) az első világháborús dokumentumok jórészt megmaradtak. Fontos felhívnunk a figyelmet, hogy a hosszú link alatt iratcsomóra lebontott raktári jegyzékek találhatók pdf-fájlban. Természetesen, akik francia levéltárakban kívánnak kutatni, elkerülhetetlen, hogy tökéletesen értsék a nyelvet, mely nélkül nehezen lehet boldogulni. Aki arra számítana, hogy angol nyelven szemezgethet a források között, készüljön arra, hogy a Hadtörténeti Levéltár angol nyelvű változata sem érhető el teljes mértékben.

[4]

Amerikai Egyesült Államok

Talán nem is kell külön kiemelni, hogy a világháborúba 1917 februárjában belépett Amerikai Egyesült Államok levéltári iratanyaga is óriási terjedelmű. Mint közismert, a háborúba való belépés egyik fő oka a Németország által indított korlátlan tengeralattjáró-háború volt, de mellette az USA-t számos gazdasági érdek is fűzte az Antanthoz. Sokáig szemezgethetünk a jobbnál jobb adatbázisok halmazából.

Az Amerikai Nemzeti Levéltárban történő kutatási lehetőségek közül szintén kiemelendő a honlapjuk főoldalán található keresőprogram. A “first world war” keresési kifejezéssel jelentős mennyiségű találatot kaphatunk különböző ismeretterjesztő cikkekből. Az egyszerű keresés helyett a gyakorlottabbak választhatják az összetett keresési lehetőséget is.

National_Archives_USA

USA Nemzeti Levéltára

Fontos kihangsúlyoznunk, hogy az eredeti dokumentumok mellett a nemzeti levéltárban nagyszámú mikrofilmfelvétel áll a kutatók rendelkezésére. Az I. világháború időszakától induló katonai vonatkozású (köztük az amerikai védelmi minisztériumi) iratok közvetlenül a Marylandi Egyetem campusa melletti, itthon csak „fióklevéltárnak” nevezett épületben találhatók Modern Military Records cím alatt.

Érdekesség, hogy a katonai-személyi állományra vonatkozó iratok 1917-től – tehát a háborúba lépés évétől kezdve – napjainkig már St. Louis-ban, Missouriban kutathatók. Tehát egy központi intézmény foglalkozik valamennyi, az USA hadseregében szolgált katona, veterán adatainak gyűjtésével, tárolásával, feldolgozásával és az adatszolgáltatással. Mindezek mellett részletes tájékoztatást kaphatunk az online kutatási lehetőségekről. A böngészésnek csak a rendelkezésre álló idő szabhat határt.

Értelemszerűen az amerikai levéltárosok is elkészítették az első világháborúval kapcsolatos legfontosabb források (levéltári, könyvészeti, fénykép, plakát, audiovizuális, stb.) lelőhelyeinek „listáját”.

Elmondható, hogy az első világháború 100. évfordulójával kapcsolatos különböző típusú források feldolgozásában az amerikai levéltárak, gyűjtemények magasan az élen járnak.

Enlist! New Names in Canadian History : recruitment campaign, 1914-1918. Forrás: Library and Archives Canada/National Archives poster collection

Enlist! New Names in Canadian History : recruitment campaign, 1914-1918. Forrás: Library and Archives Canada/National Archives poster collection

[5]

Oroszország

Az orosz világháborús történeti források vonatkozásában elsődlegesen az Orosz Állami Levéltár (Государственный архив Российской Федерации) iratai jöhetnek számításba. A levéltár honlapja azonban sajnálatos módon nem rendelkezik angol nyelvű felülettel, így, akik oroszul nem tudnak, mind az online, mind pedig az iratok eredetiben történő kutatásában akadályba ütköznek. Mi lehet ebből a tanulság nekünk, kutatóknak? Itt az ideje újra elkezdenünk oroszul tanulni…

Az alábbi linken olyan adatbázis található, mely abc-rendben felsorolja a világháború orosz emberveszteségeit. Az adatbázis azért is kiváló, mert nemcsak az orosz veszteségek találhatók benne, hanem pdf-ben letölthető dokumentumként állnak a kutatók rendelkezésére.

Egy másik honlap, melynek bemutatkozó tartalma angol nyelven is elérhető, a katonai (pl. haditengerészeti), így az első világháborús kitüntetések szimbólumrendszerével is foglalkozik. Számtalan színes, minőségi fényképfelvételt tesz közzé.

Fontos hangsúlyoznunk, hogy az első világháborús iratok kutatására vonatkozó szabályok már nem olyan szigorúak, mint az 1939 után keletkezett iratok esetében: az iratok teljes egészében szabadon kutathatóak.

Összefoglalva tehát, a legtöbb első világháborús anyag két föderációs és egy szakigazgatási levéltárban találhatóak:

1.) Orosz Állami Hadtörténelmi Levéltár (RGVIA);

2.) Orosz Állami Történelmi Levéltár (RGIA–Szentpétervár);

3.) Orosz Birodalom Külpolitikai Levéltára (AVP RI).

De akinek még ez sem lenne elég, böngészhet az RGVIA és az Első Világháborút Kutatók Oroszországi Társasága honlapjain.

[6]

Törökország

Törökországra, melyre a 19. században „Európa beteg embere”-ként tekintettek, geopolitikai elhelyezkedésének köszönhetően külön figyelmet szentelünk. Annál is inkább tesszük ezt, mert a török levéltárak és adatbázisok gyűjteményét az európai kutató számára talán kisebb homály fedi. A Török Birodalom már a 18. század elejétől a hanyatlás jeleit mutatta, 1914-re pedig a kereskedelem, az infrastruktúra és a hadsereg messze elmaradt a kor színvonalától. A diplomáciai, külpolitikai elszigeteltségből a kiutat a birodalom vezetése számára a Németországgal való szövetség kiépítése jelentette. A háború folyamán – Törökország hivatalosan 1914 novemberében jelentette be a hadiállapotot az Antant államaival – a török hadsereg számtalan modern fegyverzettel rendelkezett már, köszönhetően a Németországtól kapott hadiipari segítségnek. Ennek is betudható, hogy a bejegyzésben már említett Dardanellák elleni védelmet a brit (és ausztrál) csapatok ellen 1915 folyamán sikerült megszervezniük. A brit és a francia egységek, melyek az év folyamán többször is támadást intéztek a szoros ellen, 1916 januárjában kénytelenek voltak visszavonulni.

Török állami és vallási vezetők

Török állami és vallási vezetők

A török első világháborús forrásokat keresve egy kicsit hasonló megállapításra juthatunk, mint az orosz levéltári honlapok vonatkozásában. A Török Állami Levéltár (Devlet Arşivleri) honlapján sajnos szintén nem található angol nyelvű keresési felület, több honlap pedig nem elérhető a török könyvtárak és levéltárak listájából.

Visszatérve a Török Állami Levéltár honlapjához, kis segítséggel, de azért sikerült kinyomoznunk néhány fontos információt. A levéltár oszmán korszakának fondjai között itt találhatunk a világháborúhoz kapcsolódó dokumentumokat.

Az oldal felső részén táblázatban a fondok, és a hozzájuk tartozó magyarázó szöveg, alul a fondok hivatalos neve szerepel. Mind Bab-i ali-val, azaz a Magas Porta, [t. i. a szultáni udvar] névvel kezdődik. Azok a fondok, amelyek időkörüket és tematikájukat tekintve szóba jöhetnek, a következők:

  • BEO Evraki (Bab-i Ali Evrak Odasi) (1892–1921), mely az oszmánok utolsó korszakához tartozó eredeti levéltári anyagokból keletkezett. Jelenleg az iratanyag felülvizsgálati munkálatait végzik. Az arab betűs török anyagot adatbázisban már feldolgozták;
  • Ibnü’l Emin-Tasnifi: a fond az író és történész, Mahmud Kemal İbnülemin 1921-ben alapított elnöksége alatt jött létre, mely alapvető dokumentumokat tartalmaz változatos témákban, mint például haditengerészet, katonaság, igazságszolgáltatás, államigazgatás stb.;
  • Irade: az uralkodói fond, itt a szultáni határozatokat gyűjtötték össze 1839–1923 között;
  • Meclis-i Vükela Mazbataları: a Minisztertanács rendeleteinek gyűjteménye (1881–1921);
  • Muahedeler: az államközi szerződések fondja, 1622–1920 közötti időszakból
  • Sadaret: a nagyvezíri tevékenységgel (így a központi kormányzat működésével) összefüggő dokumentumok gyűjteménye (1839–1923)

Általánosságban elmondható, hogy a fő motívum az első világháborúból török részről továbbra is az örmény mészárlás kérdése. A legtöbb szakkönyv ennek a témának kiemelt figyelmet szentel. Mindezek mellett érdekes és értékes török adatbázisokra bukkanhatunk az első világháború témakörében törökül és immáron más (angol, francia) nyelven.

A fenti linken található adatbázis egyik érdekessége, hogy itt is rá lehet keresni az első világháborúban elesett katonákra. Ehhez meg kell adni a keresett személy vezetéknevét (soyadı), az országot (ülke) és a halálozás időpontját (ölüm yılını). Az oldal másik érdekessége, hogy alapvetően egy kanadai non-profit társaság alapította Torontóban konkrét tervekkel, projekt-elképzelésekkel.

További különlegesség a Török Nemzeti Könyvtár (Milli Kütüphane) adatbázisa, melynek honlapján, (http://www.mkutup.gov.tr/tr/Sayfalar/default.aspx) a jobb felső sarokban található keresőablakra kattintva kereshetünk (Katalogda arama yapmak için tıklayınız). Keresésünket lefuttathatjuk szóra vagy kifejezésre (Kelime ya da deyimi yazın), kiválaszthatjuk a keresés helyét (Aranacak Alan) (tüm alanlarda=mindenütt) és bejelölhetjük, hogy a szavak egymás mellett legyenek (Kelimeler yanyana mı?). A birinci dünya savaşı (első világháború) szókapcsolatra 172 találat jött ki, melyek többségében történelmi szakkönyvek.

 


 

Összefoglalva, talán nem volt felesleges összegyűjtenünk a főbb nemzeti és helyi levéltárak, adatbázisok linkjeit és áttekinteni, hogy a tengerentúlon milyen levéltári adottságokkal, feltételekkel kell számolniuk az elszántnál elszántabb, első világháború témájával foglalkozó kutatóknak. A most végzett, szó soros értelmében vett felderítő munka azt a benyomást keltheti bennünk, hogy a jövő az adatbázisoké, az online iratok kutatásáé. Újból hangsúlyoznunk kell, az itt bemutatott honlapok, adatbázisok és keresőprogramok korántsem tükrözik a teljes képet. További böngészési lehetőséget hagytunk kutatóinknak, remélve, hogy egy kis kedvet csináltunk más nemzeti archívumok iratanyagainak a felkutatásához. A további kalandokhoz sok sikert kívánunk!

Külön köszönetet kell mondani Baráth Magdolna és Seres Attila történészeknek, akik segítettek számunkra az orosz levéltári rendszerben és az iratokban történő eligazodásban. Továbbá köszönettel tartozunk Schmidt Anikónak, levéltárunk munkatársának is, aki kiváló török nyelvtudását bevetve közölt információkat az első világháborús török iratok kutatásának lehetőségeiről, bepillantást engedve az adatbázisok elérhetőségeibe és tartalmába. Munkájuk és önzetlen segítségük nélkül e bejegyzés nem készülhetett volna meg.

 

A témával kapcsolatos további érdekességek A Nagy Háború blogon olvashatók.

 

A blogbejegyzést írta: Kiss András

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: