Hadigondozás

A hadigondozás levéltári iratai

2015. július 4-étől lépett hatályba a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása. Ennek legfontosabb – a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárát (MNL OL) érintő – része, a volt hadiárva, hadigondozott családtag és a volt hadigyámolt járadékára vonatkozik. Nézzük meg, miről is van itt szó pontosan!

♦

A törvény szerint az előbbiekben felsoroltakat (hadiárva, hadigondozott családtag és volt hadigyámolt) havi rendszeres járadék illeti meg, ha őket 1949. január 1-je előtt nyilvántartásba vették, de az ellátásukat nagykorúságuk, vagy politikai okok miatt megszüntették, illetve a kérelmüket szintén politikai okok miatt elutasították, vagy ezen ok miatt elő sem terjesztették. A jogszabályt a törvényalkotó kiterjesztette mindazon személyekre is, akik 1938. november 2. és 1945. május 9. között a magyar királyi honvédség és csendőrség kötelékében szolgáltak, és az akkori Magyarország területéről vonultak be.

A hadigondozási díj igénylése

Az eljárás megindítását az ügyfélnek kell kérvényeznie, amelyhez különféle igazolásokat kell benyújtania. Ugyanakkor az eljárás megindítását a szükséges iratok megléte nélkül is kérvényezheti az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal járási (fővárosban kerületi) hivatalánál. Külföldön élő, magyarországi lak- és tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgárok a Budapest Főváros Kormányhivatalánál kezdeményezhetik az eljárás megindítását.

• Ha a járási (kerületi) hivatalnál kérvényezte az ügy megindítását, akkor a szükséges iratokat a járási hivatal illetékességből bekérheti a területileg illetékes levéltárból, valamint az Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából is.
• Elképzelhető, hogy a hivatal a beadót kötelezi a szükséges iratok beszerzésére. Ilyenkor célszerű első lépésben a területileg illetékes levéltárhoz fordulni a Magyar Nemzeti Levéltárnál rendszeresített Adatlap kitöltésével.
• Lehetőség van azonban arra is, hogy az állampolgár az igény beadása előtt kérje ki a szükséges iratokat a levéltártól. Ebben az esetben is célszerű első lépésben a területileg illetékes levéltárhoz fordulni, ugyancsak a Magyar Nemzeti Levéltárnál rendszeresített Adatlap kitöltésével. Ha a benyújtó által megkeresett levéltár iratanyagában nem lelhető fel dokumentum, akkor azt hivatalból megküldik intézményünknek is.

Milyen iratanyaga van az Országos Levéltárnak?

Az eljárás lefolytatásához szükséges iratok közül az Országos Levéltár a hadigondozott nyilvántartásba vételéről, majd az 1949. január 1-je utáni felülvizsgálatokról tud igazolást kiállítani a Népjóléti Minisztérium Hadigondozási Főosztálya, az Országos Hadigondozó Hivatal és a Belügyminisztérium Szociálpolitikai főosztálya korabeli iratai alapján.

Ha nem eredményes az Országos Levéltárban folytatott keresés, hova lehet fordulni?

Felhívjuk a téma iránt érdeklődők figyelmét, hogy elképzelhető: a keresett dokumentum nincs meg az intézményünkben őrzött iratanyagok között. A katonai szolgálattal, hadi eredetű halálozással, sebesüléssel kapcsolatos iratok például a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárában valamint a Magyar Vöröskereszt Külügyi Kereső Szolgálatánál kereshetők.

Ez év november végéig a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára 1945 utáni Kormányszervek Főosztályának munkatársai több mint ezer hadikárpótlással kapcsolatos megkeresést kaptak a Járási Hivataloktól, illetve magánszemélyektől. Hétszáz esetben kollégáink már elvégezték a keresét. A beérkezett kérvények közel 70 százalékban már az Országos Levéltárban eredményesek voltak, az ügyfelek vagy a Járási Hivatalok megkapták az igazolásként szolgáló hitelesített fénymásolatokat. A sikertelen megkereséseket az MNL megyei tagintézményeihez továbbítottuk, illetve az ügyfeleket Budapest Főváros Levéltárához vagy a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárához itányítottuk.

A szükséges adatok

Az iratokban történő kereséshez másfajta adatokra van szükség, mint például a katonai eredetű iratok esetében, ahol jobbára a szolgálatot teljesítő katona adatai szükségesek. A hadigondozotti nyilvántartásba azonban többnyire a hadiözvegy és/vagy a hadiárva került be. A katonai szolgálatot ellátott személy adatai akkor szükségesek, ha háborús sérülésekkel hazatért a szolgálatból és mint hadirokkant ő kérvényezte a hadigondozásba vételt.

Amilyen információ kell tehát:

• A hadiözvegy asszony- és születési neve
• A hadiárva születési neve, ideje, helye
• Hadirokkantság esetében a hadirokkant neve
• A hadigondozásban részesülő személy – mely többnyire a hadiözvegy vagy a hadirokkant – a hadigondozás alatt (1945 és 1950 között) mely települése(ke)n (a főváros esetében a kerületet is meg kell jelölni!) élt. A hadiárva ebben az esetben akkor fontos, ha 1945 előtt mindkét szülőjét elveszítette.

Ha a beadó – magánszemély vagy járási (illetve kerületi) hivatal – nem adta meg a szükséges adatokat, akkor a fogadó levéltár adatkiegészítést kér az üggyel kapcsolatosan. Ez azonban meghosszabítja az ügyintézés idejét.

A blogbejegyzést készítették: Ring Orsolya és Nagy Gábor