Skip to content

Élet az Instagram előtt

Fényképek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában

A levéltárra gondolva középkori iratok, régi korok dokumentumai jutnak eszünkbe a térképek, tervek sokasága mellett. Azonban nem csak ilyen jellegű dokumentumok találhatók a díszes épület rejtett raktárainak polcain.
A fényképállomány feltárása érdekében indult útjára 2016-ban az a projekt, melynek eredményeiről most beszámolunk.

Rövid áttekintés

2015 végén a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára munkatársai kidolgoztak egy tervet annak érdekében, hogy a helyismereti vonatkozású gyűjteményei internetes közzétételét továbbfejleszthessék. Ebben kiemelt szerepet kaptak a képek. A képi források közkedveltek, hiszen könnyebben értelmezhetők az írott anyagoknál, megértésükhöz nincsen szükség nyelvi vagy paleográfiai ismeretekre. A már nagy részben a Hungaricana oldalon kutatható terv- és térképtár mellett az Országos Levéltár fényképészeti dokumentumai is a figyelem központjába kerültek e projekt kapcsán. A későbbi digitalizálási munkákhoz természetesen először az Országos Levéltár őrizetében lévő dokumentumok feltárását kellett elvégezni. Ezek a munkálatok indultak meg 2016-ban.

Előzetes becslések alapján a különböző osztályokon és különböző fondokban található fényképek száma mintegy százezerre tehető. A mintadigitalizálást, mely a jövőre nézve irányadó lehet, a Festetics család összesen 4026 fényképén végezték el. A képek történetéről, illetve a digitalizálás kihívásairól és nehézségeiről az intézmény honlapján lehet olvasni.

 

A projekt előkészítése

Először is fel kellett mérni, mekkora anyagról van szó. Ehhez nagy segítség volt Czikkely Tibor 2001–2002-ben készített kéziratos jegyzéke, elsősorban a fényképek technikai, fizikai jellemzőinek és állapotának a meghatározásában. A feldolgozott fényképészeti anyagok nagyon sokszínűek, ezért fontos pontosan meghatározni azt is, mik tartoznak ezek közé, mit nevezünk fényképészeti anyagnak.
Török Enikő dolgozta ki a fényképészeti anyagok feltárására vonatkozó szakmai alapelveket, melyeket a munka során alkalmaztak a kollégák.

A munkafolyamat lépései

  • jelzetelés (jelzet adása és felírása a dokumentumra a digitalizálás miatt)
  • leírás (rekordkészítés)
  • ellenőrzés

Érintett levéltári anyagok

  • P szekció – családi fondok, levéltárak
  • R szekció – 1526 utáni gyűjtemény
  • Z szekció – gazdasági levéltár
  • XXIX fondfőcsoport – vállalatok iratai

.

Mivel az egyes szekciókban őrzött teljes anyag feldolgozására nem volt lehetőség, a fennmaradó dokumentumok számára vonatkozóan csak becsléseink vannak.

Mivel a digitalizáláshoz szükséges jelzetelés miatt minden egyes fényképet kézbe kell venni, ami szakmai hozzáértést igényel, jelentős munkaerőre volt szükség. A fotók legnagyobb része iratanyaghoz tartozik, azonban nem minden egyes fényképet lehet vagy érdemes egyenként leírni.

Az alábbiakban – több részben – a három érintett főosztályon (Magánlevéltárak és Gyűjtemények Főosztálya, Gazdasági Levéltári Főosztály, 1945 utáni Gazdasági Kormányszervek Osztálya) található anyagokat mutatjuk be, képgalériával.

A Magánlevéltárak és Gyűjtemények Főosztályán őrzött fotókról Török Enikővel beszélgettünk.

Eddig nem volt fotóadatbázis a levéltár online elérhető dokumentumai között. Mely levéltári egységekkel kezdődött a feldolgozás?
A P szekcióban, vagyis a családok, személyek, testületek és egyesületek iratai között és az R szekcióban, az 1526 utáni gyűjteményben őrzött fényképeket 2016-ban kezdtük feldolgozni. Mintegy 14 500 fényképészeti anyagot (fényképalbumot, fényképet, negatív filmet, üvegnegatívot, direktpozitívot stb.) írtunk le eddig a levéltár nyilvántartó rendszerében, és talán még ugyanennyi van hátra. A feldolgozás azt jelenti, hogy kereshetővé tettük a fényképészeti anyagokat tartalmuk – kit és/vagy mit ábrázol –, készítésük ideje és a készítő neve alapján. A feldolgozott fényképészeti dokumentumok részben elérhetők a ScopeQuery-ben is, például a Festetics család fényképei.

Milyen nehézségek merülnek fel az azonosítás közben?

Török Enikő

Sok esetben a fényképek hátoldalán vagy a fényképalbumokban a fényképek alatt feltüntették az ábrázolt személyt vagy helyszínt, ez nagy segítséget jelentett számunkra. Amennyiben ilyen információval nem rendelkeztünk, igyekeztünk az iratok, illetve az internet nyújtotta lehetőségek alapján meghatározni a fénykép tartamát, de sokszor ez túl nagy kutatómunkát igényel, amit főleg egy projekt határidején belül nem tudunk felvállalni.
A felvétel készítőjének nevét gyakran a szignált vagy nyomtatott hátlapról lehet megtudni. Több mint 850, magyar és külföldi fényképész nevét vettük fel az adatbázisba, ezek közül 500 körül van a külföldiek száma.

Mi a helyzet a datálással?
Minden esetben arra törekedtünk, hogy – ha csak közelítőleg is – meghatározzuk a felvétel készítésének idejét. Ez ritkán szerepel a képen, így sokszor a kép tartalmából indultunk ki: többek között segítséget jelentett az ábrázolt személy(ek) életrajzi adatainak kiderítése, viseletük. Datáláskor fontos szempont a fotós működési idejének ismerete, a nyomtatott hátlap adatai, a kiállítási érmek rajza. Végső esetben a fénykép korának megállapításában fotótechnikatörténeti ismeretek voltak a segítségünkre. Mindenképpen kerültük a levéltári adatbázisokban gyakran használt d.n. (dátum nélkül) megjelölést, hisz az adathordozó jellegzetességei alapján, ha mást nem is, évszázadot meg lehet határozni.

Ha valaki kutatni szeretné ezeket a fotókat, hol érdemes elkezdenie, és milyen jellegű képekre számíthat?
A ScopeQuery-ben érdemes kezdeni: a névtéradat-keresésben helynevekkel települések utcaképei és épületfotói, személynevekkel az ábrázolt személyek, illetve a fényképészek után kutathatunk. Második lépésként a levéltárost érdemes megkérdezni, hisz az adatbázis egy része még a kutatók számára online nem elérhető, illetve a feldolgozás folyamatos. Több törzsszám darabszintű feldolgozása még el sem kezdődött, így elképzelhető, hogy egy-két doboznyi fotó darabszintű átnézése szükséges a kutatáshoz.
A családi fondokban (például Festetics, Szilassy, Árpássy család) és a személyi fondokban (többek között Köpesdy Elemér hagyatéka, bilkei Gorzó Nándor hagyatéka) elsősorban családtagok, közeli és távoli rokonok, barátok, ismerősök portréit, családi fotóit és olykor eseményfotókat találunk. A családtagok foglalkozásától, hivatásától függően különböző közéleti személyek, hírességek fotói is lehetnek egy-egy család vagy személy gyűjteményében. Előfordul, hogy a család ingatlanairól, például kastélyokról is készítettek fotókat. Egyes családtagok/személyek utazásaik során vásárlással bővíthették fotógyűjteményüket. Műfaji sokszínűség jellemzi a nálunk őrzött fotókat: portrékon, családi fotókon, csoportképeken kívül találhatók itt farsangi jelmezes portrék, eseményfotók, jelenetképek, épületfotók, városképek, tárgyfotók stb.

Mi a helyzet a közgyűjtemények fotóival? Léteznek ilyenek is a MNL gyűjteményében?
Az egyesületek (például Feminista Egyesület, Magyar Zeneművészek Szövetsége) elsősorban az egyesület tagjainak portréit, csoportképeit, az egyesület tevékenységének eseményfotóit gyűjtötték össze. Így tulajdonképpen a darabszintű feltárás teszi lehetővé, hogy megtudjuk, hogy milyen kincseket őriz a levéltár.

Szinte kínálja magát a lehetőség, hogy a közösségi média felületein is megjelenjenek ezek a képek, melyek szöveg nélkül is azonnal felkeltik az érdeklődést. Lehet ezekkel a felvételekkel online felületen is találkozni?
A közművelődési munkatársakkal együtt az Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Facebook-oldalán az 1 kép több mint 1000 szó című albumban rendszeresen teszünk közzé fényképeket, hogy ezzel is felhívjuk a figyelmet a levéltár ezen különleges dokumentumaira.

A blogbejegyzést írta: Török Enikő, Szakács Annamária

Reklámok

2 Comments »

  1. Tisztelt Levéltár! Jól értem, hogy a történet nem a fotók online digitális közzétételéről szól, csak és kizárólag listákat tettek közzé?

    Kedvelés

    • Tisztelt Kutató!

      Köszönöm érdeklődő kérdését. Jól értette, eddig a nyilvántartásunk, “katalógusunk” vált online elérhetővé, a digitális felvételek közzététele lesz a következő lépés.

      Üdvözlettel,
      Török Enikő

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt kedveli: