Tovább a tartalomra

A törvény nyelve

Weres Balázs Magyar decretuma (1565) – A Tripartitum,
félezer esztendős jogkönyvünk első magyar fordítása

Írta: Ekler Péter PhD, Magyar Nemzeti Levéltár Levéltártudományi Szakkönyvtár

Werbőczy István legendás „Hármaskönyve” latin nyelven készült. A jogkönyv magyar nyelvű fordítására az akkori társadalom részéről komoly igény mutatkozott, hiszen a törvény ismeretére a latinul nem értő embereknek is szüksége volt. Weres Balázs Magyar decretumának egyedülálló jelentősége abban is állt, hogy a jogszabályokat magyar nyelven hozta le az elefántcsonttoronyból, így a mindennapi ember számára átláthatóbbá tette a jogalkalmazást. A Weres Balázs-féle fordítás nyomdatörténetileg sem érdektelen, 1565-ös debreceni kiadása a Levéltártudományi Szakkönyvtár ékes darabja.

Werbőczy István (1458–1541) Tripartitum opus iuris consuetudinarii inclyti regni Hungariae című műve (rövid, közismert alakban Tripartitum vagy Hármaskönyv) a magyar jogtörténet egyik alapköve.

A „joghistória panteonjában” a Tripartitum biztosított helyet Werbőczynek, „mely a köznemesség közjogi egyenjogúságának elismertetését diadalra vitte” − írja Mezey Barna, a kiváló magyar jogtörténész.

Az 1514. október 18-án megnyíló országgyűlésen Werbőczy István ítélőmester bemutatta az uralkodó megbízása alapján készített jogkönyvet, a Tripartitumot. A gyűjtemény a korabeli hűbéri szokásjog és a királyi decretumok foglalata, jogkönyv (tudományos mű és tankönyv is egyben). A Tripartitum formailag nem vált törvénnyé, annak ellenére, hogy az országgyűlés elfogadta és a király jóváhagyta, mivel a szentesítése és kihirdetése elmaradt.

Werbőczy műve több vonatkozásban is a római jog hatását mutatja. A szerző formailag átveszi a római jogból ismert általános fogalmakat (pl. ius naturale, ius publicum) és jogelveket. A Tripartitum beosztása
(de personis, de rebus, de actionibus) a római jogi hagyományt követi.

A jogkönyv nyomtatásban először 1517-ben Bécsben jelent meg.

Werbőczy a Tripartitumot latinul írta. Magyarországon hosszú századokon keresztül – így a XVI. században is – a latin volt a hivatalos nyelv. Ugyanakkor különböző érintett csoportok részéről markáns kereslet merült fel a jogkönyv anyanyelven is olvasható kiadására. A Tripartitum magyar nyelvre történő átváltoztatását Weres Balázs váradi főbíró, Bihar vármegye íródeákja végezte el.

A Magyar decretum c. munka kivonatos fordítás: a rövidítés elsősorban az eredeti latin szöveg jogelméleti szakaszainak elhagyását jelenti. A jogalkalmazásban a rövidített változat nem helyettesíthette az eredeti latin szöveget, de a hétköznapi gyakorlatban működőképes volt.

Weres elévülhetetlen érdemeket szerzett a Tripartitum anyanyelvünkre való ültetésével, a magyar nyelvű parafrázisa jogalkalmazási és – egyúttal – kultúraközvetítő célt szolgált.

A fabuláiról is jól ismert szépírónk, Heltai Gáspár (1510 k.– 1574 k.) így emlékezik vissza az első magyar nyelvű törvénykönyvre és annak fordítójára:

Egy nyihany [néhány] esztendövel ez elött nyomtattac vala a Magyar Decretomot Debretzemben, mellyet magyarul forditot vala Veres Bálas etc. Minemü munka és melly hasznos löt legyen, arrol én nem szolloc, mert iol tudiac azzoc, kic vöttennec azzokban a könyvekben [megvették/kézbe vették a könyvet], melly nagy hasznokat vöttenec [vettek] legyen belölec.

 - Az idézet a Magyar decretum Heltai Gáspár-féle 1571-es kolozsvári kiadásában található.

A II. János (János Zsigmond) választott, de meg nem koronázott magyar királynak (1540–1571) szóló ajánlás szövege maga tanúskodik a magyar fordítás jelentőségéről:

Minden nemzet kedig [pedig], Kegyelmes uram, azon igyekezett, hogy az ő nyelvén legyen meg írván, az ő Decretomok, hogy a közönséges igasságnak normája mindeneknél nyilván és értelemre legyen, mind azoknál kik olvassák, és mind azoknál kik előtt olvastatik, hogy oly nyelven lévén, kit nem ért az ország, külömb-külömb tudatlan magyarázó, külömben külömben ne ércse, és ne magyarázza, hogy az együgyű kösség [közönség, nép] is miatta meg ne csalatkozzék [ne essen tévedésbe, ne tévedjen].

A magyar változat megjelenését Németi Ferenc (?–1565) Tokaj várkapitánya, költő és zsoltárszerző, korának művelt alakja, a magyar nyelvű művek nyomtatásának mecénása támogatta.

A gondos tipográfiával készült Magyar decretum 1565-ben Debrecenben Hoffhalter Rafael műhelyében jelent meg.

A régi nyomtatvány szép sötétbarna bőrkötésben található, a figyelmes szemlélő a kötésen felfedezheti Apollón és a Múzsák ábrázolását. A vörös és fekete nyomással készült címlapon két allegórikus női alak – Justitia ábrázolásai – láthatóak: egyikük kardot, másikuk mérleget tart kezében.

A régi nyomtatvány egy példánya könyvtárunkban is megtalálható (MNL OL Levéltártudományi Szakkönyvtár, jelzete: Y/4), amelyet Szent-Istvány Tibor ajándékozott intézményünknek (1944).

A Magyar decretum modern kiadása a Hungaricana portálon is elérhető (kiadta: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 1991, szerkesztette Csorba Csaba).

A Magyar decretum jogtörténeti innováció volt, amennyiben Weres a korábbi fontos magyarországi törvényeket is összegyűjtötte (Szent István, II. András, Albert, Kálmán, Zsigmond, Mátyás, II. Ulászló törvényei). A történeti jogszabálygyűjtemény alkotja a könyv első részét. A Tripartitum fordítása valójában „csak” a második rész.

A magyar kiadás a Tripartitumhoz hasonlóan három részből áll, és a latin szöveg felépítésével egyező módon 134, 86 és 36 titulusra tagolódik. A magyar nyelvű fordítás érdemi része így kezdődik: „Első része az hires neves Magyar országnak közönsíges törvényinek és szokásinak három részre való oszlásáról”.

A hangfelvételen szereplő három szemelvénnyel a Tripartitum ugyanazon részletét mutatjuk be. Weres Balázs kivonatos magyar fordítása mellett hallható a későbbi, teljes magyar fordítás.

A lányok örökségéről a leánynegyed (quarta puellaris) jogintézménye rendelkezik. Nagyon egyszerű megfogalmazásban az apai vagyonból a leányt örökségként megillető részt jelenti. A Tripartitum első részében a 88–90. titulusok a leánynegyedről szólnak, a szemelvényekben is erről esik szó.

A Weres-féle 1565. évi kiadás szövegével anyanyelvünket és a kialakuló-fejlődő magyar jogi szaknyelvet ízlelgethetjük és csodálhatjuk.
Hallgassuk meg a Tripartitum szövegét Weres Balázs kivonatos magyar fordításában!

Hogy ha eggyik leánnak az leán negyed meg adatott, a másik az öröksig felöl mégis perelhet.
Titulus XC.

Leán negyedet ha eggyik leán törvínnek kívüle fel veendi, és levél vetés nélkül, az másik azért, az jószágnak öröksige felől perelhet, hogy ha leán ágat is illet. 
Werbőczy első Decretomának kilencven részében.

A lőcsei Brewer-nyomdában 1637-ben megjelent latin-magyar nyelvű kiadás az újkori magyar (jogi) nyelvet mutatja be. Hallgassuk az 1637-es lőcsei változat szövegét!

Hogy ha az egy-gyik Leánynak az Leány negyedét meg adták, az másik az örökség felöl meg-is perelhet. Titulus XC

Ha penig az Leány negyedet egy-gyik leánynak törvénykezés nélkül, és az ok leveleknek és menedekeknek elő hozatássa és látogatasa nélkül meg-adgyák is: az másik leánnya (ha akarja) az jószágnak Urasaga és örökkes tulaydonsaga felől, mely jószágot az attya birt, törvénybe foghattya azt, (az kinek az jószág kezében vagyon), és törvény-szerint végére mehet, hogy ha az jószág illette leány ágat.

Végül következzen a Tripartitum első, 1517-es bécsi nyomtatványból származó eredeti latin nyelvű szövege, kifejezetten a latinul jól tudóknak ajánlva:

Quod si uni filiarum quarta puellaris data fuerit, altera adhuc super hereditate contendere poterit. Titulus lxxxx.
Si vero uni filiarum, absque strepitu juris, productioneque litterarum ac litteralium instrumentorum factum iurium possessionariorum paternorum tangentium quarta puellaris persoluta fuerit, altera nihilominus filiarum (si voluerit) super proprietate, seu hęreditate eorundem iurium possessionariorum paternorum, poterit in iudicio cum eo, cuius intererit, contendere, et utrum iura ipsa, sexum foemineum sequantur, nec ne, experiri.

Ajánlás:
A Jogtörténeti Szemle 2014/4–2015/5. száma – az országgyűlés általi elfogadás és a királyi jóváhagyás 400. évfordulója okán – 18 tanulmányt tartalmazó tematikus számmal emlékezett Werbőczy Hármaskönyvére, amit melegen ajánlunk az Aktakalandorok szíves figyelmébe! [Letölthető dokumentum: https://majt.elte.hu/media/87/db/23b7109a697f716082e69e525898c13bd952798655a3eecd193f39fe0116/MAJT-Jogtorteneti-Szemle-201404201501.pdf] [Werbőczy Hármaskönyv]

Felhasznált irodalom

Régi nyomtatványok

– Tripartitum opus iuris consuetudinarii inclyti regni Hungarie per … Stephanum de Werbewcz … editum, Bécs, Johannes Singrenius, 1517

– Magyar decretum, kyt Weres Balas a deakbol, tudni illyk a Werbewczy Istwan Decretomabol, melyet Tripartitomnak neweznek, magyarra forditot. Vadnak tovabba ez Decretomnak előtte egy nehany iroth articulusok …, Debrecen, Raphael Hoffhalter, 1565

– Decretvm, az az Magyar és Erdely országnac töruény könyue. Heltai Gaspartol wyonnan meg nyomtattot, Kolozsvár, Heltai Gáspár, 1571

– Decretum Latino-Hungaricum iuris consuetudinarii inclyti regni Hungariae et Transylvaniae … Az az Magyar és Erdely orszagnak törvény könyve. Verböci Istvan által iratot 1514. esztend., … Lőcse, Lorenz Brewer, 1637

Szakirodalom

– Mezey Barna: Werbőczy István, 1458–1542, Rubicon, 1999/7.

– Mezey Barna: Az ötszáz esztendős jogkönyv, Jogtörténeti szemle 2014/4–2015/1, 1–12.

– A római jog története és institúciói. Brósz Róbert és Pólay Elemér tankönyvének alapulvételével írta Földi András és Hamza Gábor, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996, 142. l.

– Magyar decretum, kyt Weres Balas a deakbol tudni illyk, a Werbewczy Istwan decretomabol, melyet tripartitomnak neweznek, magyarra forditot. Vadnak tovabba ez decretomnak elötte egy nehany iroth articulusok … szerkesztette Csorba Csaba, Miskolc, Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Levéltár, 1991

Tárgyfotók: Lantos Zsuzsanna

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt szereti: