Interjú Hanák Gábor történész-filmrendezővel, a Cseh Tamás Archívum vezetőjével

“Ő egy reneszánsz ember volt, igyekezett szétszórni kincseit.”

Cseh Tamásról, az Archívum küldetéséről, és a Magyar Kultúra Napjáról

Találkozásom és kapcsolatom Cseh Tamással

1970–71-ben találkoztam Cseh Tamással, amikor ő a „Még kér a nép” című filmben a dalnok volt. Ő énekelte azokat a kulcs, összekötő és a cselekményt tovább vivő dalokat, amelyek oly fontosak voltak. Ezeket egy illegális stúdiófelvételen készítettük a Magyar Rádióban Grunwalsky Ferenccel, aki Jancsó Miklós munkatársa volt, én pedig a Magyar Televízió társadalomtudományi osztályán dolgoztam. Éppen az „Alattvalók és királyok” című történelmi filmsorozatot készítettem elő. A sorozat mind a hat részének főcíméül egy-egy Cseh Tamás dalt választottunk: a „Sohase láttam ilyen időt”, a „Lovagkor vége” és az ehhez hasonlókat. A dalokat a Rádióban felvettük, és utána vágtunk rá mindenféle műtárgyakat, régészeti anyagokat. Ez volt tulajdonképpen a Cseh Tamás–Bereményi Géza szerzőpáros első olyan profi hangfelvétele, amely egy időben készült a „Még kér a nép” című film hangfelvételével, hiszen annak az örve alatt csináltuk – ez egy ilyen ország, időnként illegális diszpozíciók történnek. Sokkal később, majd csak 1977-ben jelenik meg az első, a „Levél nővéremnek” c. Másik Jánossal közösen jegyzett nagylemezük Bereményi Géza dalszövegeivel. Jóval később, 2009-ben jelent meg az 1973 márciusában a Huszonötödik Színházban tartott „A dal nélkül” című koncert felvétele.

Auguszta főhercegnő eszik

Mi elkeveredtünk időnként egymástól, de mindig tudtunk a másikról. Volt olyan tervünk, amelyikből aztán nem lett semmi, mert az arisztokratákról szólt volna. Ő írt is hozzá dalt, de soha nem lett bemutatva, itt őrzöm. A dal címe Auguszta főhercegnő eszik – azt mondták, hogy reakciós. Ez egy 1974-es történet, mely egy-két évig húzódott, aztán abbamaradt. Ő is csinálta a dolgát, én is. Aztán sok-sok évvel később, a ’90-es években beszéltünk arról, hogy a Századunkat megújítjuk, és akkor ő 1998-1999-től a Századunk moderátora lett, egészen addig, amíg a Századunkat a Köztelevízió 2006-ban egy tollvonással meg nem szüntette. Tamás ekkor már beteg volt, mi pedig akkor úgy gondoltuk, hogy méltatlan körülmények között már nem csináljuk tovább nélküle.

Digitalizáljunk! – A későbbi Archívum alapjai

2003 körül, amikor még készítettük a Századunkat, azt mondta, hogy nagyon sok olyan koncertről van felvétele, sőt a 60-as évekből magnószalagja, amit már le sem tud játszani. Ekkor javasolta, hogy digitalizáljunk. Látta, hogy az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárában mindenféle régi dolgokat szeretünk gyűjteni, így elkezdődött a digitalizálás. Tíz DVD lemezen ő is visszakapta a felvételeket, hogy az eredeti anyagot meg tudja hallgatni. Ezek általában a ’60-as, de inkább a ’70-es évek eleji technológiával, szalaggal, kazettával, később VHS-sel rögzített felvételek voltak – és jó minőségben kerültek megmentésre az utókornak.

Már beteg volt, amikor elkezdtük a Bartók Béla úti lakásán is a digitalizálást, de főképpen a 2009 augusztusában bekövetkezett halála után folytatódott szisztematikusan a munka. Az összes hátrahagyott felvételét, kéziratát, fényképét – az állományvédelmi szempontok szerint – nagy felbontásban digitalizáltuk, és a feldolgozás során egy belső adatbázist építettünk. Hogy biztonságba tudják Cseh Tamás hagyatékát a jogtulajdonosok, a felesége, Császár Bíró Éva, gyermekei Cseh András és Cseh Bori, szintén ezt a közbülső megoldást választották, hogy mindenről legyen jó minőségű digitalizált másolat. Ezt a 2000 körüli időtől lehetővé tette a technológia. Az eredeti anyagok – zömében audiovizuális anyagok, kéziratok és fényképek, tárgyak – lényegében továbbra is az örökösöknél, a Bartók Béla úton vannak, noha valami kevés a Cseh Tamás Archívumban is van természetesen.

Létrejön az Archívum

Szerencsére az Országos Levéltárnak volt egy kihasználatlan épületrésze, ahol régen a Levéltári Főosztály székelt, de a kétezres évek elején azt bevitték a Szalay utcába, és itt az épület üresen állt. Hála az akkori kormánybiztosnak, néhai Zumbok Ferencnek, aki nem bírta nézni, hogy ez a két emelet romlik, kormánybiztosi tekintélyével tudott költség keretet teremteni a rendbetételére. Ő azonban meghalt, és a működési költség megteremtésére már nem jutott ideje. A levéltár szervezetében működünk önálló főosztályként, másfél státusszal, szerződéssel.

Az Archívum anyagáról

1. Felvételek

Cseh Tamás mindenféle közösségbe elment, néha 15 embernek, néha száznak vagy ezernek énekelt, melyekről nagyon sok felvétel készült. Ezeknek a begyűjtése is a feladatunk, mert még mindig szanaszét vannak, hiszen ő csak azokat gyűjtötte, amiket megkapott. Soha nem ment utána, vagy mondta azt, hogy csak akkor énekel, ha a felvételt odaadják. Ő egy reneszánsz ember volt, igyekezett szétszórni kincseit. Éppen most, nagy megelégedésünkre olvastam, hogy milyen jó véleménnyel vannak a lemezeiről az ítészek, és másodiknak tették a „Levél nővéremnek” című lemezét az eddig valaha is megjelent, magyar, nem komolyzenei lemezek között. Ha ezt megélhette volna, nagyon boldog lenne.

2. Grafikák, festmények

Cseh Tamás képzőművésznek készült. Mi gyűjtjük az ő 1970-ben abbahagyott tevékenységének eredményeit, a grafikáit, festményeit, ebből digitális másolatokat készítünk. Grafikáiból most jelent meg egy nagyon szép album a Méry Ratio kiadónál. Ez nagyon jól mutatja, milyen tehetséges volt ezen a téren is. A Budapesti Tanítóképző Főiskolát, majd az egri Tanárképző Főiskolát és a Képzőművészeti Főiskolát végezte el, azonban, ahogy ő mondta, ez a „nem gyakorlás révén elkorcsosult”. Azon gondolkodott, hogy majd újra előveszi a ceruzát, illetve az ecsetet, de erre nem maradt ideje.

3. További hangfelvételek

Miután képzőművészetit és tanítóképzőt végzett, nem volt felsőfokon szerzett zenei műveltsége, de nagyon jól elsajátította az akkori mintákat: a Szabad Európa Rádión vagy a Rádió Luxemburgon a The Shadowst, majd később Leonard Cohent lehetett hallgatni, ők nagy hatással voltak rá. A zenészek fülhallással készítettek utólag kottákat maguknak, de ő elsősorban a magnetofont használta, és ez a szerencsénk, mert minden dallamot fölénekelt, eleinte, mivel angol szakos volt, angolul.

Cseh Tamás világa

A ’60-as évektől Cseh Tamás már nagyon pontosan feltárható dallamvilágot teremtett, és amikor ’70-ben találkoztak Bereményivel, ezeket szedte elő, és ezekre Bereményi zseniális magyar szövegeket írt. De ezért történhetett meg, hogy hónapok alatt, egy-két év alatt száznál több dalt írtak, mert a 60-as évekbeli francia és angol dallamokat előszedték, és az már úgy jelent meg, mint Cseh–Bereményi dal. Mostanában tárjuk fel, hogy ennek az előzményei megvannak. Például az első daluknak, az Ócska cipőnek most találtuk meg a francia változatát, amit Erdély Miklóséknál Szenes Zsuzsa zongora kíséretével énekel fel először 1967-ben. S itt meg kell jegyezni: nagy szerencséje, hogy volt egy nagyon jó szemű, invenciózus filmrendező, akit később sok minden miatt nem becsültek eléggé, Bacsó Péter, aki a Tanút is készítette. Bacsónak két filmje volt a ’60-as években: az egyik A szerelmes biciklisták, amelynek a főcímzenéjét Cseh Tamással íratta meg, a másikban, a Nyár a hegyenben pedig angolul énekel egy Altató-t, amire Gyöngyössy Katalin és Mensáros László táncol.

Tehát ő már akkor benne volt abban a mainstream-ben ’70-ben, amikor Bereményivel találkoztak. Bereményit is dicséri, hogy egy jó minőségű fiút választott, akinek szövegeket ír, és ez kölcsönös volt. És akkor jött Jancsó, amint azt már említettem, aki asszisztensei révén feltalálta azt a dramaturgiailag fontos szereplőt, aki az egyik képből a másik képbe átmegy, és nincs időrend, hanem a dalnok biztosítja ezt. Ez volt a Szerelmem Elektrában is, de előtte a Még kér a népben is. Nagyon nagy sikere volt a világban. Az első lemeze például Párizsban jelent meg, Vörös Zsoltár címmel – ami pontosabban a filmnek a lemeze, amin Cseh Tamás egy angol country cowboy dalt énekel. Ezek voltak az első dalok, amiket ő énekelt.

Értékmentés, gyűjteményi küldetés

Most gyűjtögetjük össze azokat a lejátszhatatlan, nagyon rossz állapotban lévő szalagokat, amelyeket digitalizálunk és megőrzünk itt, a Cseh Tamás Archívumban, a digitalizált változatot pedig feldolgozzuk, és autentikus emlékezőkkel megpróbáljuk kontextusba helyezni. A legfőbb törekvésünk, hogy ez egy interdiszciplináris gyűjtemény legyen, tehát nem a könnyűzene történeteként, hanem a magyar köztörténet részeként lehessen megismerni ezt a kört, amely happeningekkel, kontesztálásokkal, disszidálásokkal a konszolidációs világ peremén élt. Nem voltak ellenzékiek, de időtállóan kívülállók voltak.

Közzététel:

1. Honlap

Csak belső honlapunk van, mert nincs arra eszközünk, hogy megvásároljuk a szükséges jogdíjakat – mi pedig csak jogtiszta anyagokat kívánunk hozzáférhetővé tenni, jó minőségben. Amikor még arra gondoltunk, hogy egy mindenki által elérhető honlapunk lesz, akkor még nem volt ilyen tömeges a YouToube és az egyéb videomegosztó oldalak használata. Olyan szívet melengető az, hogy a Cseh Tamás dalokat, akár a koraiak, akár a Másik Jánossal születettek fél milliónál több kattintás jeleznek. Miután egy honlap esetén a pár ezer kattintás szám már nagyon szép, mi nem akarunk konkurálni, hanem egy akadémiai kiadást készítünk elő, amelyben minden vonatkozást igyekszünk feltárni.

Adalékok

Első előadása

Csak egy példát mondok. Az első előadását sem pontosan tartotta számon a színháztörténet, mert 1973. március végéig már három előadás volt. Csak olyan gyorsan született a március elsejei bemutató, hogy a nyomdai átfutási idő miatt nem jelezték azt, hogy ott voltak előadások, de ez a naplója feldolgozásából kiderült. Sőt, a Huszonötödik Színház évkönyvében is benne van, hogy 1973. március elsején volt a bemutató. Ez nem nagy dolog, de azért négy előadással korábban volt.

„A dal halála” és a III/III.

Másrészt nem úgy van az „A dal halála” című dalocskával, ahogy az megjelent, hanem az ki volt találva. Az Ad Libitum együttes – Mártha István, Novák János és Kecskeméti Gábor – előadott egy, akkoriban szokásos szirupos slágert, és azt félbeszakították. Akkor bejött Cseh Tamás és elénekelte „A dal halálát”, vége a dalnak – és most jönnek a dalok, amiket ő énekel. Dramaturgiailag ez egyfajta szembenállás volt az akkori könnyűzenei világgal. Ezek olyan apró mozzanatok, amelyek nem rendítik meg a magyar jelenkortörténetet, de hát akkor ez vérre ment. Azokkal az akkori egy szem televízióban szereplő könnyűzenészekkel szemben azt mondani, hogy a dal halála, azért az intellektuális bátorságra vall.

Ezek a fiúk, lányok a Kárpátiában találkoztak. Figyelte őket a III/III., nagyon szép jelentés-kötegek vannak a semmiről, mert igazából arról beszéltek, hogy milyen új lemezek jelentek meg, hogyan lehet őket becsempészni. Azért van büntetőjogi része is: ki, mikor disszidál, hogy vannak Párizsban. Mikor Bereményivel kimentek 1972-ben, ők is disszidálni akartak, de rájöttek, hogy nem tudnak kint maradni. A korabeli életnek ezt a nem nagypolitikai és nem direkt ellenálló, hanem az értelmiségi fiatalságnak a zömét kitevő magatartást és mindennapi életet próbálja ez az interdiszciplináris műhely feltárni, Cseh Tamás jól dokumentált életén keresztül. Ha mi mintát adhatunk, hogy milyen volt ez a minőség, azoknak, akik most Cseh Tamást utánozzák, az egy külön öröm.

2. Kiadvány

A most készülő kiadvány természetesen egészen más lesz, mint a klasszikus akadémiai kritikai kiadás. Ez valószínűleg a világhálón elérhető lesz, csak az kell hozzá, hogy megfelelő forrásokkal rendelkezzünk, hogy a színházak felvételeit jogosan tegyük ki, hogy a megfelelő színháztörténeti, kritikatörténeti, történeti, levéltári kutatásokat meg tudjuk csinálni. Nagyon sokat költöttünk olyan másolatokra a saját zsebünkből, amik fontosak voltak, és nagyon sokról tudunk, amit még el kell készíteni.

Apróság a Kádár-korból

Csak egy példa: ’73-ban volt a nagy március 15-ei tüntetés, amikor a letartóztatások voltak. Feledésbe merült, hogy valójában 1964-ben volt az első nagyobb, rendszerellenes megmozdulás, amin Cseh Tamás és barátai a Petőfi szobortól elgyalogoltak a Batthyány-mécsesig és Kossuth nótákat énekeltek. Majd bevitték a rendőrségre, és másnap hajnalig bent tartották őket. Úgy fogalmaz az irat, hogy „túlzott nacionalista magatartásért kihallgatták”. Tehát nem letartóztatták, hanem csak bevitték és kihallgatták. 1964. március 15-én este a család enyhén szólva rossz éjszakát töltött, mire hajnalban előkerült. Ezek apróságok, de a boldog Kádár-kor ilyen mozzanatok tömkelegével telt, és csak akkor érdemes erről egy honlapot indítani, amikor ezeknek a dokumentumoknak a birtokában vagyunk, ezeket publikálni tudjuk, és a művet kontextusba tudjuk helyezni.

3. YouTube

Ma már a YouTube helyettesíti azt, amiért 4–5 évvel ezelőtt honlapot indítottunk volna. Cseh Tamásnak életében sokkal több volt a titkos híve, de ennek nem volt megnyilvánulása. Az elmúlt években rohamosan váltak a nagyközönség számára az interneten tömegesen hozzáférhetővé a dalai. Ez neki kedvére való lenne, ez a reneszánsz világ, hogy egymástól kölcsönözni szinte dicsőség, ahogy Janus Pannonius is megsértődött, hogy ha nem loptak tőle. Mindenképpen olyan élő honlapot szeretnénk, amely hetente frissül, amelyik reagál, amelyik blogolhat, és amely ellenőrzött.

Megemlékezések

  • Magyar Kultúra Napja

Az idei évi megemlékezés az ő 72. születésnapjára nagyon csendesen fog alakulni, mivel nincs semmi eszközünk hozzá. Ez a megemlékezés egybe esik a Magyar Kultúra Napjával, amit a 90-es években éppen erre a napra tettek, mert hogy ekkor írta Kölcsey a Himnuszt, pechjére, vagy szerencséjére, Cseh Tamás is ezen a napon született.

A tartalékainkból, a magunk erejéből egy kedves siófoki könyvtár meghívására olyan programot állítunk össze, amelynek egy „Cseh Tamásnyi” méretű, 100 fő befogadású helyen lesz a bemutatója, „Keresztül kasul az életen. Adalékok Cseh Tamás élettörténetéhez” címmel. Ez egy 70 perces anyag a kezdetektől az utolsó koncertig, sok-sok részlettel, és miután szerencsére nem szednek belépődíjat, ezért a jogok nem jelentenek problémát, mert tudományos kutatási anyagként állítjuk össze, és természetesen nem forgalmazzuk.

Ugyanakkor 2015. január 22-én természetesen, miután ez Cseh Tamás születésnapja, nem tehetjük meg, hogy itt Budapesten az Úri utca 54-ben ne emlékezzünk meg. Ha valaki eljön, ezt az anyagot már napközben is 2 óránként elindítjuk: 11-kor és 1-kor. Aztán elmegyünk Siófokra, mert este ott lesz a vetítés.

  • Előkészületben a különös emlékkoncert

A nagyobbik feladat, amit most készítünk elő, az egy különös koncert. Éppen 25 éve volt február 24-én, hogy ők először énekeltek Kolozsváron a Magyar Operában. A karácsonyi forradalom után néhány héttel ők voltak ott elsőnek. Akkor még nem tudhatták, hogy néhány héttel vannak előtte a Fekete márciusnak. Nagyon boldogok voltak.

Előzményeként meg kell említeni, hogy volt két ember, Mártha István és Bérczes László, akik már januárban segélykonvojjal Erdélyben voltak, így adódott, hogy legyen egy ilyen koncert, amelynek a bevételét további segélyekre fordították.

A Katona József Színháznak 1982-től 1998-ig volt tagja, és a 80-as években „A századik éjszaka. Vasárnapi nép” címmel volt egy műsoruk Mártha Istvánnal és Novák Jánossal – ezt vitték Kolozsvárra, ahol frenetikus sikert arattak. Erről egy nagyon rossz minőségű VHS kópia maradt fent, ami Cseh Tamásnál volt, az eredeti kazetták elvesztek. Ezt digitalizáltuk, és ezt a huszonegynéhány dalt fogjuk megcsinálni úgy, hogy közbe-közbe Márta István, Novák János, Kecskeméti András, tehát az egykori Ad libitum együttes, Bornai Szilveszterrel kiegészülve egy emlékkoncertet csinálunk 2015. február 24-én az akkori forradalom és koncert emlékére Kolozsváron. A korabeli felvétel segítségével az egykori dalokból válogatunk, és az egykori előadók, fiatal zenészek kíséretében fog először néhány Cseh Tamás dalt énekelve fellépni Cseh András is.

Zsupos Zoltán

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .