Egy elfeledett közösség nyomában – levéltári dokumentumok az örményekről

Egy elfeledett közösség nyomában – levéltári dokumentumok az örményekről  Kevesen tudják, hogy az örmény közösség milyen jelentős szerepet játszott Magyarország történetében. A kora újkorban bevándorolt, elsősorban Erdélyben megtelepedett, kereskedelemmel foglalkozó nemzetiség sokat hozzátett a „Tündérkert” sokszínű gazdasági és kulturális életéhez. E bejegyzéssel a 100 éve történt örmény tragédiára is emlékezünk. Gyűjteményünkben a középkortól a XX.

Gondűző borozgatás a levéltári iratok között

Szüretelés a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára gyűjteményeiben “A bor lényege az ember, aki termeszti a szőlőt, félti, gondozza, mint gyermekét, majd elérkezvén a várva-várt pillanathoz, kellő tisztelettel kóstolja az új termést.” (Hamvas Béla)  Amilyen áhítattal beszélt nagy filozófusunk a magyar borról, bortermelőkről, olyan lesújtóan vélekedett róluk Szekfű Gyula történész. Utóbbi szerint a magyar bortermelők

Szakácsok, szakácskönyvek és gourmetek a levéltárból

Levéltári kalandozások a gasztronómia világában Az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen nőtt a gasztronómia iránt érdeklődők száma. A médiumokban egyre több főzőműsort sugároznak, a könyvesboltok polcain a legkülönfélébb szakácskönyvek között válogathatunk. Ezzel egy időben kapott lendületet a tudományos szempontú gasztronómia-történeti kutatás is. Ehhez a szerteágazó, ugyanakkor izgalmasnak ígérkező kutatómunkához kívánunk útmutatást adni olyan levéltári irattípusok bemutatásával, amelyek

Névcserék nyomában – Ki kicsoda valójában?

A névváltoztatások – névmagyarosítások kora  1890, Káposztafalva, Szepes vármegye, Osztrák-Magyar Monarchia Kukura István a Magyar Királyság egyik távoli szegletéből, Káposztafalváról levelet írt a Belügyminisztériumhoz, melyben panaszának adott kifejezést. A „Kukura” név környékükön, a Szepességben igen gyakorinak számított, a használata sok félreértésre adott okot. Éppen ezért kérte a Belügyminisztériumot, engedélyezzék nevének Keletire változtatását. Kérelmét – a

Forrásvidék I.

Tippek és tanácsok a helytörténet-kutatáshoz I. Mindig is érdekelt annak a helynek a története, ahol reggelente ébredek, ahova életem mindennapjai kötnek. Tősgyökeres, városát szerető szentendreiként el sem tudom képzelni, hogy máshol, másokkal ez ne ugyanígy lenne. 2014-ben Magyarországon rajtam kívül minden reggel 9 877 364 állampolgár köszönti az új nap kezdetét valamelyik településen. A fővárosban közel

Forrásvidék II.

Vissza az első részhez  Tippek és tanácsok a helytörténet-kutatáshoz II. Helytörténeti bejegyzésem második része azoknak szól, akik az előzőeket folytatva tovább szeretnék mélyíteni kutatásukat, és ajánlom azoknak is, akik lakóhelyük történetének csak egy-egy részletére kíváncsiak. A legrégebbi források felkutatása különös örömet szerezhet, emellett – szinte kivétel nélkül – látványos, egyben szórakoztató élménnyel is kecsegtet. Az internet segítségével

„Lélektől lélekig” – Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) levéltára titkai

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet levéltára titkai A 2007-ben jogutód nélkül megszűnt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), pestiesen szólva „Lipót(mező), Hárshegy, Sárga Ház” és elődei ügye időről időre szakmai és politikai viták kereszttüzébe kerül, legutóbb a Margit hídnál történt combinós tragédia kapcsán. ♦ A II. Lipót magyar király és német-római császár (1790–1792) uralkodása

Boszorkányok, betyárok és káromkodások

A levéltári iratok és a néprajz Ha a levéltári források mesélni tudnának… Mesélnének a 16–18. századi boszorkányüldözések ártatlan áldozatairól és a boszorkányperekben született elképesztő vallomásokról, pletykálkodókról és szélhámosokról, akikre a jog- és igazságszolgáltatás is felfigyelt, a 19. században tevékenykedő, de legkevésbé sem romantikus betyárokról, és regélnének korai nyelvrontóinkról, a káromkodókról is. Mert a levéltárban számtalan,