Gondűző borozgatás a levéltári iratok között

Szüretelés a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára gyűjteményeiben “A bor lényege az ember, aki termeszti a szőlőt, félti, gondozza, mint gyermekét, majd elérkezvén a várva-várt pillanathoz, kellő tisztelettel kóstolja az új termést.” (Hamvas Béla)  Amilyen áhítattal beszélt nagy filozófusunk a magyar borról, bortermelőkről, olyan lesújtóan vélekedett róluk Szekfű Gyula történész. Utóbbi szerint a magyar bortermelőkBővebben: “Gondűző borozgatás a levéltári iratok között”

Interjú Hanák Gábor történész-filmrendezővel, a Cseh Tamás Archívum vezetőjével

“Ő egy reneszánsz ember volt, igyekezett szétszórni kincseit.” ♦ Cseh Tamásról, az Archívum küldetéséről, és a Magyar Kultúra Napjáról Találkozásom és kapcsolatom Cseh Tamással 1970–71-ben találkoztam Cseh Tamással, amikor ő a „Még kér a nép” című filmben a dalnok volt. Ő énekelte azokat a kulcs, összekötő és a cselekményt tovább vivő dalokat, amelyek oly fontosakBővebben: “Interjú Hanák Gábor történész-filmrendezővel, a Cseh Tamás Archívum vezetőjével”

Szakácsok, szakácskönyvek és gourmetek a levéltárból

Levéltári kalandozások a gasztronómia világában Az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen nőtt a gasztronómia iránt érdeklődők száma. A médiumokban egyre több főzőműsort sugároznak, a könyvesboltok polcain a legkülönfélébb szakácskönyvek között válogathatunk. Ezzel egy időben kapott lendületet a tudományos szempontú gasztronómia-történeti kutatás is. Ehhez a szerteágazó, ugyanakkor izgalmasnak ígérkező kutatómunkához kívánunk útmutatást adni olyan levéltári irattípusok bemutatásával, amelyekBővebben: “Szakácsok, szakácskönyvek és gourmetek a levéltárból”

Névcserék nyomában – Ki kicsoda valójában?

A névváltoztatások – névmagyarosítások kora  1890, Káposztafalva, Szepes vármegye, Osztrák-Magyar Monarchia Kukura István a Magyar Királyság egyik távoli szegletéből, Káposztafalváról levelet írt a Belügyminisztériumhoz, melyben panaszának adott kifejezést. A „Kukura” név környékükön, a Szepességben igen gyakorinak számított, a használata sok félreértésre adott okot. Éppen ezért kérte a Belügyminisztériumot, engedélyezzék nevének Keletire változtatását. Kérelmét – aBővebben: “Névcserék nyomában – Ki kicsoda valójában?”

„Lélektől lélekig” – Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) levéltára titkai

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet levéltára titkai A 2007-ben jogutód nélkül megszűnt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), pestiesen szólva „Lipót(mező), Hárshegy, Sárga Ház” és elődei ügye időről időre szakmai és politikai viták kereszttüzébe kerül, legutóbb a Margit hídnál történt combinós tragédia kapcsán. ♦ A II. Lipót magyar király és német-római császár (1790–1792) uralkodásaBővebben: “„Lélektől lélekig” – Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) levéltára titkai”

Katona-Sorban

A katonaállítási lajstromok (1756–1918) kutatása Magyarországon a sorkatonaság (1715-2004) közel háromszáz éven keresztül állt fenn. Létezése valamilyen formában érinthetett tehát minden olyan családot, ahol fiúgyermek született. A megyei és a városi levéltárak anyagából tárgyi alapon kiválogatott Katonaállítási lajstromok elnevezésű mikrofilmgyűjtemény (évkör: 1756-1918) olyan családtörténeti szempontból is egyedülálló forrástípust testesít meg, melyet elsősorban haladó családfakutatóknak ajánlunk.Bővebben: “Katona-Sorban”

Boszorkányok, betyárok és káromkodások

A levéltári iratok és a néprajz Ha a levéltári források mesélni tudnának… Mesélnének a 16–18. századi boszorkányüldözések ártatlan áldozatairól és a boszorkányperekben született elképesztő vallomásokról, pletykálkodókról és szélhámosokról, akikre a jog- és igazságszolgáltatás is felfigyelt, a 19. században tevékenykedő, de legkevésbé sem romantikus betyárokról, és regélnének korai nyelvrontóinkról, a káromkodókról is. Mert a levéltárban számtalan,Bővebben: “Boszorkányok, betyárok és káromkodások”

„Mire a falevelek lehullanak, győztes katonáim otthon lesznek.”

Az első világháború emlékezete nyomában 1914. június 28. Gavrilo Princip szerb nacionalista diák merényletet követett el a Szarajevóban tartózkodó Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse és felesége, Zsófia főhercegné ellen. A történések nagy vihart kavartak a Monarchián belül és kívül. Háborús hangulat lett úrrá egész Európán… 2014-ben emlékezünk az első világháború kitörésének 100. évfordulójára.Bővebben: “„Mire a falevelek lehullanak, győztes katonáim otthon lesznek.””