Tervtári tarkaságok: rajzok a bölcsőtől a koporsóig
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Tervtárának mintegy 11 000 digitális felvétele immár online is elérhető a Hungaricana közgyűjteményi portálon a „Térképek és építészeti tervek” kategóriában. A tervrajzok szkennelése jelenleg is tart az Állományvédelmi és Reprográfiai Osztály közreműködésével. A projektet a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
♦
A Tervtár kialakulása
A Tervtár (T szekció) gerincét a levéltár különböző állagaiban őrzött iratok mellől kiemelt tervrajzok alkotják, ezen kívül gyűjtéssel (vásárlás, ajándékozás stb.) és különféle intézményektől történt átvétellel is gyarapodott a szekció.
A kiemelés azt jelenti, hogy a levéltár más fondjaiból és állagaiból kiemelték az iratok mellől a tervrajzokat, kezdetben csak a nagyalakúakat, melyeket nem tudtak az iratok mellett tárolni. Egyes egykori kormányhatóságok (így a helytartótanács vagy éppen a kamara) iratanyagából még e kormányszervek működése idejében kiemelték a nagyméretű terveket, és ezek a gyűjtemények képezték a Tervtár alapját.
Az 1960-as években szervezett akció indult a tervek kiemelésére, de ez így sem volt következetes és teljes. Az iratok mellett még szép számmal maradtaktervrajzok, mint például a Szabadság híd díszítési tervei a Kereskedelemügyi Minisztérium anyagában. A kiemeléskor sajnálatos módon nem mindig készültek utaló lapok (a korábbi levéltári helyen az új jelzetet feltüntető lapok), illetve konkordanciajegyzékek (a régi és új jelzetet összehasonlító segédletek), így a tervrajzokhoz tartozó iratok megkeresése sokszor külön kutatást igényel. Ahol rendelkezésre állt konkordanciajegyzék, annak adatai a nyilvántartás leírásaiban a „Kapcsolódó anyagok” mezőben találhatók meg. Sok tervrajz a térképtárba (S szekció) került, mint például a balassagyarmati börtön egyes tervei, míg e börtön terveinek másik része a C szekcióban, a Helytartótanácsi Levéltárban maradt.
A Tervtár anyaga nagymértékben gyarapodott az Országos Magyar Gyűjteményegyetem 1925. január 19-ei ülésén hozott, építészettörténeti gyűjtemény létesítésére vonatkozó javaslatnak köszönhetően. Az anyag összegyűjtésére alakult bizottság szállíttatta be 1925–1930 között az egyes közhatóságoktól és magánszemélyektől átvett, illetve megvásárolt tervrajz-sorozatokat. Az építészettörténeti gyűjtemény végül nem jött létre, de nagyobb mennyiségű építészeti terv került be a levéltárba, például Pecz Samu hagyatéka 1925-ben, Ybl Miklós tervei pedig 1927–1928 folyamán.
Klebelsberg Kuno javaslatára az országgyűlés az 1922. évi XIX. törvénycikkel hozta létre az Országos Magyar Gyűjteményegyetemet, a jelentősebb közgyűjteményeket – az Országos Levéltárat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeumot, az Országos Magyar Iparművészeti Múzeumot, a Pázmány Péter Tudományegyetem Könyvtárát (később több más tudományos és kulturális intézményt) – közös szervezetbe vonva össze.
Klebelsberg szerint „a tudományos közgyűjteményeknél is nélkülözhetetlen az, hogy a konzerválás és kutatás találkozzék. A gyűjtemény-egyetemi gondolatnak egyik lényeges jele az volt, hogy mint az egyetemnél az oktatást kopulálták a kutatással, azonképpen a gyűjteményegyetem intézményeinél is kopuláljuk a konzerválással, a rendezéssel a kutatást, mert csak ha a kutatás új momentuma járul hozzá, akkor lesz az egyszerű levéltárból, múzeumból és könyvtárból tudományos intézmény.” (Kutatás és oktatás. Előadás a Felső Oktatási Egyesület közgyűlésén 1932. jan. 17-én. In: Klebelsberg Kuno: Utolsó akkordok. Budapest, 1933.)
A tervek a proveniencia elvének figyelembevételével, vagyis iratképzők szerint két nagy fondot (Kormányhatósági levéltárakból kiemelt tervek, Családi fondokból kiemelt tervek) alkotnak. Ezen belül egy-egy kormányszerv (pl. T 60 Helytartótanácsi tervek, T 62 Kamarai tervek), illetve egy-egy családi levéltár (pl. T 2 Esterházy család, T 3 Festetics család, T 21 Széchenyi család) tervdokumentumai önálló törzsszámon kerültek elhelyezésre.
A dokumentumok
A Tervtár többnyire kéziratos, latin és német nyelvű, 18–19. századi tervrajzokat tartalmaz, melyek iratanyag mellékleteiként keletkeztek. A tervek közül sok megvalósult, több papíron maradt.
A különböző méretű rajzokat speciális szekrényekben tároljuk, a legnagyobb fiókméret 89x213x13 cm. A digitalizálás nem terjed ki a teljes anyagra, hiszen sok dokumentum a túl nagy mérete vagy a rossz állapota miatt nem szkennelhető. Ezen probléma megoldása későbbi projekt eredménye lehet.
Különböző épületekről, építményekről, tárgyakról őrzünk rajzokat, köztük számos köz- (így az ideiglenes Képviselőházról, az Országházról), egyházi és magánépületről, például kastélyról, palotáról, lakó-, gazdasági és üzemi épületről. Emellett sokféle műtárgy, például hidak – köztük a Lánchíd és a Margit híd –, köztéri szobrok, villanypóznák, alagutak, utak, átereszek, vízműtárgyak rajzai is megtalálhatók.
Nem csak építészeti terveket találhat a kutató a Tervtárban: kiemelés után itt helyezték el a különféle művészeti és mérnöki rajzokat is. Így közlekedési eszközök – többek között a 19. század eleji Festetics-hajópark – és különböző gépek rajzai színesítik a gyűjteményt. Figyelemre méltók a használati és berendezési tárgyak rajzai, köztük az Esterházy család hercegi ágának iratai közül bekerült WC-rajz.
Különösen szép darabjai a gyűjtemények a kertekre vonatkozó tervek, de a Tervtárban előfordulnak arcképek és fényképek is az egyes fondokban, állagokban.
Kutatás
A kutatás a település, az épület, valamint az építtető, a megbízó és a tervező neve alapján történhet. Ha a Tervtár anyagában nem található forrás, akkor a megbízó (kormányhatóságok, családok) iratanyagában érdemes folytatni a keresést. Például, az 1920-as években épített lillafüredi Palotaszálló tervrajzai az építkezést felügyelő illetékes kormányhatóság, a Földművelésügyi Minisztérium Általános Iratai (K 184) között találhatók.
A kutatást egyéb köz- és magángyűjteményben lehet folytatni:
- Budapest Főváros Levéltára Tervtára,
- köz- (például megyei) és nyilvános magánlevéltárak Tervtárai,
- Lechner Tudásközpont Építésügyi Dokumentációs és Információs Központja,
- Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Tervtára
- Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény.
Tervek a jövőre nézve
Annak ellenére, hogy online kutathatóvá tesszük a Tervtár anyagát, még sok teendőnk van. A legközelebbi feladataink:
- folytatjuk a digitalizálást,
- restauráljuk a rossz állapotban lévő tervrajzokat, hogy szkennelhetők és kutathatók legyenek,
- a dokumentumokat savmentes palliumba tesszük,
- pontosítjuk, kiegészítjük a nyilvántartást, a leírásokat összekapcsoljuk névtéradatokkal, hogy megkönnyítsük a keresést.
A blogbejegyzést írta: Török Enikő PhD
Aktakaland 