Kataszteri térképek és iratok (1850–1916)

Kutassunk a telkünk után!

Magyarországon az 1849. évi császári pátens rendelte a kataszteri felmérést, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a földadó megállapításához pontos adatokat szolgáltasson. Ugyanakkor a térképezés az állam területének minél jobb megismerését és a tudományokat is szolgálta.

A kataszteri térkép tehát a vizsgált időszakban a földadó megállapításához végzett felmérések eredményeképpen készített, nagy méretarányú (1:2880) térkép. Az egyedi módon komplex adatokat tartalmazó kataszteri térképek és a kataszteri iratok kiváló forrásanyagul szolgálnak a családkutatók, helytörténészek, társadalomtörténészek, térképészek és más tudományágak művelői számára.

 ♦

 

Az 1850-ben indult ideiglenes felmérés során csak a községek és dűlők határát mérték fel, az egyes telkek méretét bevallás alapján állapították meg. 1856-ban kezdődött a részletes, telkenként történő felmérés, amely az ország nagy méretarányú (1:2880) térképezését jelenti. A térképek a hozzájuk kapcsolódó iratokkal együtt információkat közölnek a földrészletek (parcellák, birtokrészletek, telkek) területéről, művelési ágáról és birtoklásáról. A felmérés során készült térképeket alaptérképként használták különböző műszaki és egyéb munkálatokhoz, pl. vasútépítéshez, csatornaépítéshez, vízszabályozáshoz, árvízvédelemhez, birtokrendezéshez stb.

Grandiózus terv közel négyszáz mérnökkel

A felmérés hatalmas vállalkozás volt, melyhez kezdetben a Habsburg Birodalomból vezényelték át a már nagy tapasztalattal rendelkező osztrák, cseh és galíciai földmérőket és felmérési felügyelőket, hisz a birodalomban már a 19. század elején elkezdődtek a kataszteri munkálatok. A kiegyezést követően megnövekedett a magyarországi mérnökök száma. 1869-ben pl. 375 személyt alkalmaztak a kataszteri felmérés szervezetében. A mérnökök száma azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy a részletes felmérést befejezzék, főként azért, mert egyéb feladatokat is elláttak, pl. részt vettek a földadó-szabályozásban, az államhatár rendezésében, helyszínelést végeztek, a mérnöki nyilvántartásokban vezették a változásokat, az ingatlan-nyilvántartás számára adatokat szolgáltattak.

 

Miről és mikor készült részletes felmérés?

1856-ban a Magyar Királyság nyugati határán, a Dunántúlon kezdték a felméréséket, majd Horvátországban folytatták. Ezt követően az 1860-as évek közepén az északkelet-magyarországi megyék következtek, majd a felvidéki és az alföldi megyék. Az utóbbiak térképezése az 1880-as évek végén fejeződött be. 1916-ig a Magyar Királyság 78,7%-át sikerült felmérni, Erdélyben épphogy megkezdték a munkálatokat.

 

Milyen információkat tartalmaz a kéziratos kataszteri térkép (1:2880)?

Felvételi előrajz: Kál 6. szelvénye, 1886 MNL OL S 79 No. 447/20.

Birtokvázlat: Kál 6. szelvénye, 1886 MNL OL S 78 Heves m. Kál 1886

Kataszteri térkép: Kál 6. szelvénye, 1886 MNL OL S 78 119. téka Kál 5.

A térkép nagy méretarányban ábrázolja a földbirtokok határait, ezeken belül a művelési ágakat, továbbá az épületeket, valamint általában mindazon tereprészeket és tereptárgyakat, amelyeket a méretarány lehetővé tett: pl. házakat, udvart, gazdasági épületeket, állandó építményeket, utakat, utcákat, tereket, vizeket, öntöző, lecsapoló és árvízvédelmi berendezéseket.

A térképek értelmezéséhez elengedhetetlen:

• A jelmagyarázat

A korszakban több jelmagyarázat is megjelent a felmérési utasításokban, először német, majd magyar nyelven.

1856. évi jelmagyarázat

1865. évi jelmagyarázat

1869. évi jelmagyarázat

1904. évi jelmagyarázat

• A kataszteri telekkönyv

A telekkönyvek is kezdetben német nyelven készültek, később magyar és német nyelvű, majd csak magyar nyelvű formanyomtatványokat használtak. Megnevezésük is változott az idők folyamán: Parzellen-Protocoll, birtokrészleti jegyzőkönyv, vallomány- és telekkönyv, kataszteri telekkönyv.

Ezekből az iratokból megtudhatjuk a földrészletek (telkek) adatait:

a birtokosok nevét, lakhelyét és státuszát,

a telkek területének nagyságát, művelési ágát,

és egyéb ezzel kapcsolatos adatokat.

A térkép és a telekkönyv között a helyrajzi szám jelenti a kapcsolatot.

Kál kataszteri telekkönyve, 1886. MNL OL S 79 No. 447/4.

 

Mit tehetünk, ha az adott településről nem találunk kéziratos kataszteri térképet?

A kéziratos kataszteri térkép elkészítését megelőzte a felvételi előrajz megrajzolása, amelynek méretaránya szintén 1:2880. A felvételi előrajzon ugyanakkor nem találhatók helyrajzi számok, a telkek területében a birtokos nevét és házszámát tüntették fel. A kéziratos kataszteri térkép másolataként keletkezett a birtokvázlat, amely tartalmazza a helyrajzi számot, a birtokos nevét és házszámát is. A kéziratos kataszteri térképet nyomtatott formában megjelentették, a kéziratos térképtől eltérően a nyomtatott példányok nem színesek. Remélhetőleg valamelyik közgyűjteményben a település valamelyik térképét sikerül megtalálni.

Hol találhatók a részletes felmérés során keletkezett dokumentumok?

Számos magyarországi közgyűjteményben találhatók kataszteri dokumentumok, azonban ezek többnyire a mai Magyarország területére vonatkoznak. A trianoni békeszerződés értelmében ugyanis a két világháború között át kellett adni az utódállamoknak a területüket ábrázoló kataszteri anyagot. Szórványosan maradtak magyarországi közgyűjteményekben ilyen jellegű dokumentumok, például a kataszteri oleáták (olajos pauszra rajzolt térképek, a nyomtatáshoz használt előnyomatok) az MNL OL térképtárában az S 76 törzsszámon.

Az egykori központi Földmérési Térképtárban (Országos Kataszteri Térképtár) őrzött térképek a hozzájuk tartozó iratokkal együtt a következő gyűjteményekben kutathatók:

• Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) Adatszolgáltatási Osztály,
• Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) térképtár,
• Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Térképtár.

A megyei levéltárakba, illetve Budapest Főváros Levéltárába kerültek a helyi földmérési felügyelőségekben, pénzügyigazgatóságokban, földhivatalokban stb. használt térképek és iratok.

Ez azt jelenti, hogy egyik gyűjtemény sem teljes. Ahhoz, hogy egy település kataszteri anyagát összegyűjtsük, több helyen kell kutatást végezni. Így előfordulhat, hogy egyes településekről semmit nem, vagy csak néhány dokumentumtípust találunk meg. Ebben az esetben a helyi földhivatalokhoz vagy polgármesteri hivatalokhoz fordulhatunk, ahol lehetnek még régi kataszteri források.

 

A kataszteri térképek bekerülése az Országos Levéltárba

Az Országos Levéltár gyűjteményébe több részletben kerültek ezek a források. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya kezdeményezte a térképek közgyűjteménybe kerülését, és a két világháború között nagy mennyiségű térképet vett át a Földmérési Térképtártól. A térképeket helyhiány miatt az MNM Levéltárának raktárában helyezték el, ami történetesen a Bécsi kapu téri levéltárépületben volt. 1934-ben az MNM Levéltárát az Országos Levéltárhoz csatolták, és hamarosan megkezdték a térképek levéltári nyilvántartásba vételét. Ezt követően az 1950-es években vettünk át térképeket és iratokat a FÖMI jogelődeitől, Országos Földmérési Intézettől, a Geodéziai és Kartográfiai Intézettől, valamint az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Központi Adattárából. A gyűjteményt mindig is kiemelt kutatói érdeklődés övezte, mivel a korszakból ezek a térképek a legnagyobb méretarányú térképek, amelyek az ország nagy részéről rendelkezésre állnak és egységes, tudományos szempontok alapján készültek. Méretarányukból adódóan nagyon részletesek, sok adatot, információt tartalmaznak.

 

Online elérhető nyilvántartások és publikációk

Az MNL és a BFL nyilvántartásai az Elevéltár oldal keresőfelületén és a Magyar Levéltári Portálon kereshetők. Az OSZK Térképtárának anyagát a könyvtár katalógusában dolgozták fel.

Az MNL OL gyűjteménye (2014. évi állapot) digitális felvételekkel együtt kutatható a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon. Digitális felvételek készültek a térképekről és egyes irattípusokról, mint például a birtokosok névjegyzékéről, amelyek mutatóként használhatók a kataszteri telekkönyvekhez.

Georeferált (GPS koordinátákkal ellátott) kataszteri térképek elérhetők a Mapire oldalán, a Levéltári Portálon és az MNL OL adatbázisai között.

A kataszteri dokumentumokról, a felmérés történetéről és a felmérésben részt vevő mérnökökről érdekes cikkeket közöl a Catastrum évnegyedes katasztertörténeti folyóirat, amelyet a Facebookon is követhetnek az érdeklődők.

A blogbejegyzést írta: Török Enikő