Skip to content

Újra kutathatóak a Politikatörténeti Intézet Levéltára őrizetében lévő iratok

A Politikatörténeti Intézet (PTI) levéltári  iratainak kutatása

Azok, akik rendszeres kutatói levéltárunknak és a Politikatörténeti Intézethez tartozó Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárának (PIL)  már tudják, hogy az intézet levéltárában őrzött iratanyag kutatói hozzáférésében az elmúlt években változás következett be. Azonban ne szaladjunk ennyire előre, hiszen biztosan vannak olyanok az olvasók között, akik érdeklődnek a szóban forgó iratok története iránt.

Mint ismeretes, 2012. február 7-én, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) jogelődje, a Magyar Országos Levéltár biztosított helyet a „Köziratok magánkézben” című konferenciának. Az akkoriban előkészület alatt álló, 1995. évi LXVI. levéltári törvény (a továbbiakban Ltv.) módosításának aktualitása kapcsán az előadók többek között a közirat és a magánirat fogalmának meghatározásával, és levéltári elhelyezésének kérdésével foglalkoztak.

A 2012. február 7-i konferencia videófelvétele (részletekben) ide kattintva tekinthető meg.

A konferenciát követően megindultak a találgatások, az iratok sorsa a levéltári szakma és a nagyközönség érdeklődésének középpontjába került:

 

Ezt követően a folyamat újabb szakaszba lépett, az Országgyűlés 2012. május 21-i ülésén elfogadta a 2012. évi LXI. törvényt. A törvény 10. §-a rendelkezik arról, hogy a Ltv. 35. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az 1944-1989 között működött Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és jogelődei, Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), ezek társadalmi szervezetei (Magyar Partizánszövetség, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, Magyar Nők Országos Tanácsa), ifjúsági szervezetei (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, Dolgozó Ifjúság Szövetsége, Kommunista Ifjúsági Szövetség, Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, Magyar Úttörők Szövetsége), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a szakszervezeti tanácsok és ágazati szakszervezetek iratai az állam tulajdonát képezik.”

A jogszabály-módosítás itt érhető el.

A közelmúltban nyilvánosságra került, hogy a Kúria 2014. június 14-én hozott döntésével elutasította a Politikatörténeti Intézet felülvizsgálati kérelmét. Tegyük hozzá, a szóban forgó irategyüttes terjedelme jelentékeny: a gyűjtemény több mint kétezer iratfolyóméter; tartalmát tekintve a kutatóknak még inkább fontos lehet. A döntés értelmében a Politikatörténeti Intézethez tartozó Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (PIL) a fenti törvény hatálya alá eső iratokra újabb kutatási engedélyt nem adhat ki.

Kutatói szempontból ellenben jó hír, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár illetékességébe tartozó, de jelenleg még a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár őrizetében lévő iratanyagot újra lehet kutatni. Úgy gondolom, a kutatók számára jobb hír nem is érkezhetett volna. 2014 novemberétől az intézet levéltárának közreműködésével – addig is, míg az iratok végső sorsa tisztázódik – lehetőség van tehát a korszak iránt érdeklődőknek kutatni a PIL-ben. Azonban azt is hozzá kell tennünk, hogy a fenti jogszabályban említett szakszervezeti iratok – miként letétként vannak a levéltárban – egyelőre nem kerültek be a kutathatóvá vált iratok sorába.

Ami a kutatás engedélyezését illeti, ismerjük meg négy lépésben a folyamatot.

1. Mindenekelőtt a kutatónak a MNL Országos Levéltára Bécsi kapu téri Információs irodájában kell regisztrálnia, ahol számára látogatójegyet állítanak ki. Ezzel egyidejűleg le kell adni a PIL-ben lévő iratanyag kutatására vonatkozó, szabályszerűen kitöltött támogatói nyilatkozatot. (Az Információs iroda nyitva tartása: H-P 8.30-15.45. Ebédszünet: 12.00-13.00.) 

2. A benyújtott kérelem/regisztráció, valamint a támogatói nyilatkozat alapján a Magyar Nemzeti Levéltár elkészíti a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárnak címzett kutatási engedélyt.

3. Az engedély megérkezéséről a kutatót elektronikus úton értesítjük, az engedély szkennelt verzióját a megadott e-mail címre elküldjük. Az ügyintézés hozzávetőlegesen 3–5 napot vesz igénybe.

4. A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárnak az MNL által kiállított engedélyt és a támogatói nyilatkozat fénymásolatát kell bemutatni és átadni. Az iratanyag használatával kapcsolatban azonban – beleértve a kérőlapok leadását, a jelzetek megadását és a másolatok készítését is – az intézet levéltárában érvényes kutatótermi szabályzat az irányadó.

A fenti iratanyag terjedelme tehát jelentős, forrásértéke pedig felbecsülhetetlen, ezért a kutatók joggal örülhetnek az iratok hozzáférésének, hiszen alapvetően fontosak az 1945 utáni történelmünk megismerésében. Az érdeklődőnek első olvasatra talán furcsának tűnhet a kutatás engedélyezésének folyamata, hiszen az iratokat továbbra is a Politikatörténeti Intézet Alkotmány utcai épületében lehet kutatni. Arra a kérdésre, hogy az iratok mikor kerülnek a Magyar Nemzeti Levéltár megfelelő épületébe, még nem tudunk válaszolni. Annyi azonban bizonyos, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár – mint az ország demokratikus intézményrendszerének része – a mindenkori jogszabályok adta kereteken belül garantálja a tudományos kutatás szabadságát, és biztosítja a közérdekű adatok nyilvánosságát.

 

A raktárhelyiséget ábrázoló képet a PTI bocsátotta rendelkezésünkre. A figurák forrása:  www.vidamrikkancs.com (Plakátrészlet)

 

A blogbejegyzést Kiss András írta.

Advertisements

2 Comments »

  1. A PTI (volt) anyagához való hozzáférés lehetőségét üdvözlöm. A “támogatói nyilatkozat” létét és lényegét nem értem. Kérem szíves magyarázatukat. Üdvözlettel: Szabó Béla István

    Kedvelés

    • Kedves Kutatónk!

      Köszönöm hozzászólását az iratok kutatásáról szóló bejegyzésünkhöz. Az intézet levéltárában folyó kutatáshoz, mint minden más tudományos célú kutatáshoz, a kutatóknak támogatói nyilatkozatra van szüksége. Fontos hangsúlyoznom, hogy ehhez a levéltárunk honlapján is megtalálható nyilatkozat-formanyomtatvány a megfelelő. Támogatói nyilatkozatot elsődlegesen csak a tudományos célú kutatóknak kell hozniuk, akik tudományos munkán (szakdolgozat, PhD-disszertáció, tanulmány, könyv, stb.) dolgoznak. Ebben az esetben a kutatók személyes adatokat is megkaphatnak, melyekhez a nem tudományos célú kutatók alapvetően a nyilatkozat hiányában nem férhetnének hozzá. Mindezt az 1995. évi LXVI. törvény 24.§ -a szabályozza, mely a személyes adatok védelme érdekében ún. védelmi időt is meghatároz. Lényegét az adja, hogy az adott támogató intézmény felleősséget, támogatást vállal az Ön tudományos kutatásáért. Nyilatkozatot tudományos feladatot végző, közfeladatot is ellátó szerv (vezetője) állít ki, mint például egyetemek dékánjai, levéltárak, könyvtárak, múzeumok vezetői.

      Kiss András

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: