Forrásvidék I.

Tippek és tanácsok a helytörténet-kutatáshoz I.

Mindig is érdekelt annak a helynek a története, ahol reggelente ébredek, ahova életem mindennapjai kötnek. Tősgyökeres, városát szerető szentendreiként el sem tudom képzelni, hogy máshol, másokkal ez ne ugyanígy lenne.

2014-ben Magyarországon rajtam kívül minden reggel 9 877 364 állampolgár köszönti az új nap kezdetét valamelyik településen. A fővárosban közel 1,8 millió lakos, az ország 3153 helységében több mint 8 millióan kezdik meg napjaikat. Az emberek munkába igyekeznek, más városba utaznak, a gyerekek iskolába sietnek, sokan családjuk életét működtetik. A napi rutin részévé válik a társadalom változásának, a községek és városok megújulásának, a piac, a kereskedelem és a gazdaság fejlődésének. Ebből a folyamatos változásból születik meg a helytörténet.

Milyen iratokban érdemes elkezdeni a kutatást? Hogyan lehet a rendelkezésünkre álló hatalmas adatmennyiségben a kulcsfontosságú iratokat online vagy eredetiben végzett kutatás során megtalálni? A bejegyzésből megtudhatják, hol található meg pontosan egy település

• első írásos említése,
• az országos összeírások adatai,
• legrégebbi ismert címere,
• legrégebbi ismert pecsétje,
• a települést és a határát részletesen bemutató kéziratos térképe,
• templomának vagy valamelyik más épületének tervrajza.

Szentendre térképe, 1767-1779, részlet. MNL OL – S 11 – Nr. 830/81

 ♦

Kutatás előtt

Feltáró munkánk elején érdemes eldöntenünk, milyen részletességig szeretnénk a témában elmélyedni. A helység teljes történetének feldolgozása természetszerűleg sokkal időigényesebb, mint ha a településnek csak egy adott korszakát tárnánk fel, esetleg az első írásos említését vagy címerét szeretnénk megtalálni.

Ha a teljes feltárás mellett döntünk, a következő ötletek segítségével eredményesen tervezhetjük meg kutatásunkat:

1. Az első lépés a helyi könyvtárak, helytörténeti gyűjtemények felkeresése legyen. Ezeken a helyeken kis példányszámban megjelent könyvritkaságokra, értékes kéziratos gyűjtésekre bukkanhatunk, felesleges kutatómunkától kímélve meg magunkat így. Az irodalomban szereplő hivatkozásokat kiválóan hasznosíthatjuk későbbi, levéltári kutatómunkánkban.
2. Irány az internet! A 21. század elektronikus újításai nagy mértékben megkönnyítik és leegyszerűsítik kutatásunkat. A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltár helytörténeti adatbázisai és más gyűjtőportálok, keresőoldalak átböngészésével gyors eredményeket érhetünk el. Néhány ötletadó link: Helytörténeti gyűjtemények listája, különféle helytörténeti információk, Levéltárak Közös Keresője, Levéltárak fond- és állagjegyzékei, Magyar Levéltári Portál, a Magyar Országos Levéltár digitális könyvtára (Helyi lapok, helytörténet).
3. Az utolsó, egyben a legizgalmasabb rész az eredeti források kutatása. Az előző két pont alapján megszerzett ismeretekkel bátran forduljunk a MNL Megyei Levéltáraihoz, illetve a MNL Országos Levéltárához.

Tipp

Szeretném felhívni a figyelmet a településnevek évszázadok alatt előforduló lehetséges névváltozataira, melyek megnehezíthetik a kutatást. További problémát okozhat a települések idők folyamán változó közigazgatási határai, esetleg több településsel való összecsatolásuk.

A helységnevek beazonosításában nyújt segítséget a Lelkes György által szerkesztett Magyar helységnév-azonosító szótár. Budapest, Argumentum kiadó, 2011. A tényleges munka megkezdése előtt Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? című művét ajánlom olvasásra, mely az egész kutatás során hasznos segítségünk lesz. 

 

Kutatás

Helytörténeti kutatáshoz számos gyűjtemény található a MNL Országos Levéltárában. A bejegyzésemben közölt forrástípusokat két részre bontottam. Az első részben az összeírásokat mutatom be, amelyekből társadalom-, család- és gazdaságtörténeti szempontból a legtöbbet tudhatjuk meg. Az összeírásokat az Országos Levéltárban őrzött Magyar Kamara archivumában, a Helytartótanácsi, valamint a Regnicolaris levéltárban találhatjuk.

A második részben a helységek legkorábbi történetére, történeti földrajzára, épületeire vonatkozó forrásokat ismertetem. A látványos dokumentumok lelőhelyei a MNL Országos Levéltára Mohács előtti gyűjteménye, térkép- és tervtára, valamint pecsétgyűjteménye. A második szakaszban röviden kitérek még a helytörténet-kutatás szempontjából értékes információkat tartalmazó családi levéltárakra, egyesületekre és céhekre, valamint az Országos Községi Törzskönyvbizottság irataira.

A MNL Országos Levéltárában őrzött különböző források időkörét, kutathatóságának formáját és elérhetőségét áttekintő táblázatban foglaltam össze. (letölthető)

 

I. Kincstári levéltárak, Magyar Kamara archivuma

1. Állami adó céljából készült összeírások (dica)

A MNL Országos Levéltárában őrzött Magyar Kamara archivuma „Conscriptiones Portarum” (E 158) nevű fondjában találjuk az állami adó (dica) kirovásának céljából készült összeírásokat, melyek az 1529 és az 1774 közötti időszakot foglalják magukban. Ezekből megtudjuk, hogy az egyes községekben ki volt a földesúr, illetve mennyi volt a jobbágytelkek száma. Adatokat találunk benne a jobbágyság differenciálódására is: közlik a zsellérek, az iparosok, a majorsági alkalmazottak és a szegények (pauperes) számát. Esetenként a jobbágyok neveit is feltüntették. Az online adatbázis itt érhető el.

AdatbázisokOnline – Szentendrére keresve

Ahogyan az eredeti dokumentum néz ki. MNL OL – E 158 – 16. kötet – 231. pag

Ezek mellett értékes köztörténeti adatokat is tartalmaznak az összeírások: hírt adnak a török betörésekről, háborús pusztításokról, a falut ért természeti csapásokról (tűzvész, árvíz), vagy éppen arról, hogy a földesúr milyen jobbágyföldeket foglalt el. Beszámolnak a jobbágyok elköltözéséről (közölve az új lakhelyüket), illetve arról, amikor terheik miatt leteszik telküket és zsellérekké válnak. Az iratok között adóhátralék-jegyzékek is vannak, amelyekből kitűnik, hogy a valóságban mennyi dica folyt be.

2. Egyházi tized beszedésével kapcsolatos jegyzékek (dézsma)

Ugyancsak a Magyar Kamara archivumában található a „Regesta Decimarum” (E 159) nevű fond, amely az egyházi tized (dézsma) beszedésével kapcsolatos 16–18. századi jegyzékeket tartalmazza. A dézsmajegyzékek az országnak arra a részére vonatkoznak, ahol a Magyar Kamara bérelte az egyházi tizedet. Ezek közlik a jobbágyok nevét, külön felsorolják az egészen szegényeket, az ún. kereszténypénzeseket, lehetővé téve ezáltal az egyes parasztcsaládok sorsának felderítését. Ezek a jegyzékek emellett megadják a terméseredményeket is, amelyekből a jobbágyok vagyonára, telkének nagyságára vonhatunk le következtetéseket. Akár azt is megtudhatjuk belőlük, milyen gabonafajtákat termeltek. Online adatbázisa itt érhető el.

3. A jobbágyság földesúri terhei

A Magyar Kamara archivumának „Urbaria et Conscriptiones” (E 156) című fondjában levő urbáriumokból a jobbágyság földesúri terheit ismerjük meg. Az urbáriumokban a földesúri alkalmazottak a földesúr megbízásából összeírták a birtokon élő jobbágyok nevét, telkük nagyságát, állatállományát, azokat a munkákat, pénzbeli és természetbeni szolgáltatásokat, amelyeket a jobbágyok egyenként, vagy egy-egy falu, mezőváros jobbágyai közösen tartoztak teljesíteni a földesúrnak. A jobbágyság gazdasági helyzetén kívül az urbáriumok rávilágítanak a török háborúk okozta pusztításokra, a falvak elnéptelenedésére is. A 16–19. századra kiterjedő sorozatban az ország csaknem valamennyi falvának, illetve mezővárosának urbáriumát őrizzük. Adatbázisa a következő linkeken érhető el: képek, magyar nyelvű leírás.

Urbaria et Conscriptiones (E 156) Szentendrére vonatkozó összeírása 1696-ból. MNL OL – E 156 – Fasc. 7. – No. 42. – pag. 1.

Urbaria et Conscriptiones (E 156) Szentendrére vonatkozó összeírása 1696-ból. MNL OL – E 156 – Fasc. 7. – No. 42. – pag. 2.

4. A helységek birtokviszony változásai

A Magyar Kamara archivumának „Neoregestrata Acta” (E 148) című fondjában (1527–1900) azt követhetjük nyomon, hogy a helységek birtoklásában milyen változások következtek be, mikor kerültek új földesúr birtokába. Az anyag mikrofilmen kutatható a MNL Országos Levéltár Lángliliom utcai épületében (okut@mnl.gov.hu).

 

II. Helytartótanácsi Levéltár

Departamentum Urbariale

A Helytartótanácsi Levéltár „Departamentum Urbariale” (C 59) című állaga IV. sorozatában megtalálható az ország szinte valamennyi falvának és mezővárosának a Mária Terézia-féle úrbérrendezés alkalmával készített urbáriuma, amely – hasonlóan az előbb ismertetett „Urbaria et Conscriptiones” fondban levő urbáriumokhoz – a jobbágyok földesúri terheit veszi számba. Az ezek során elkészült összeírások (úrbéri tabellák) az adófizető férfijobbágyok nevét és telkük nagyságát tüntetik fel.

Fontos tudni, hogy az egykori Krassó, Szerém, Temes és Torontál vármegyékből csak töredékesen maradtak fenn az úrbéri tabellák. A jászkun és a hajdú kerületekről – kiváltságos kerületként nem estek rendezés alá – pedig egyáltalán nem készültek urbáriumok és úrbéri tabellák.

A tabellák anyaga online vagy mikrofilmen kutatható a MNL Országos Levéltára Lángliliom utcai épületében (okut@mnl.gov.hu). Az összeírt települések listája itt tekinthető meg.

Szentendre tabellája. MNL OL – C 59 –

 

III. Regnicolaris Levéltár

Az 1715., 1720. és 1828. évi országos összeírások

A Regnicolaris Levéltárból az 1715., 1720., 1828. évi országos összeírások nyújtanak a helytörténetet kutatók számára hasznos adatokat: a lakosok nevét, telkük nagyságát, foglalkozását, a határ minőségének leírását stb.

Az 1715. évi összeírásból hiányzik Vas és Trencsén vármegye anyaga, mivel az összeírás füzetei nem maradtak fenn. Ezeken túl minden – beleértve a mai Magyarország területén kívül eső – falu és mezőváros összeírása megtalálható a gyűjteményekben.

Online kutatható az 1715-ös és az 1720-as összeírás, az 1828. évi összeírás anyaga mikrofilmen kutatható a MNL Országos Levéltára Lángliliom utcai épületében (okut@mnl.gov.hu). A levéltár hosszú távú céljai között szerepel a gyűjtemény online kutathatóságának biztosítása. Az ehhez szükséges előkészületek folyamatban vannak.

1715. évi összeírás, Szentendre

1715. évi összeírás, Szentendre, Observationes

 

Tovább a bejegyzés 2. részéhez